A tálibok megígérték, hogy tiszteletben tartják a nők jogait, közben már a női arcképeket is eltakarják az utcákon

Akár augusztus 31. után is maradhatnak amerikai erők Afganisztánban, ha a kivonulás megadott dátumáig nem sikerül kihozni a tálibok uralma alá vont országból minden amerikait – derült ki Joe Biden ABC Newsnak adott nyilatkozatából. Az Egyesült Államok elnökét heves bírálatok érték a kivonulás ütemezése miatt, de Biden megvédte a döntését, mondván, a kivonulással felmerülő problémák elkerülhetetlenek voltak. „Az az elképzelés, hogy valahogyan ki lehetett volna jutni anélkül, hogy káosz következett volna be, nem tudom, hogyan lett volna lehetséges” – idézett az interjúból az MTI.

Azt elismerte, hogy nehézségeik vannak a NATO amerikai erőivel együttműködő afgánok kimenekítésével. Az Egyesült Államok 22 ezer afganisztáni állampolgárt menekítene ki az országból, eddig 5200 embert evakuáltak a tálib uralom alá került országból.

A nehézség egy része logisztikai: egyszerűen túl sok embert kell elszállítani a kabuli repülőtérről, ehhez sem pilóta, sem gép nincs elég. Az Egyesült Államok ezért kész civil amerikai gépeket és pilótákat is bevonni a programba. Ehhez a Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) már csak a védelmi minisztérium jóváhagyására vár – írta a BBC.

Nehezíti a helyzetet, hogy a 38 milliós, hét magyarországnyi méretű ország feletti ellenőrzést alig pár hét alatt megszerző tálibok egyre kevésbé engedik az embereket a kabuli repülőtér felé. Az odavezető utakat ellenőrzik, csak azokat engedik tovább, akiknek vannak dokumentumaik az utazáshoz – ami nyilván sokaknak nem áll rendelkezésére azok közül sem, akik a NATO erőivel működtek együtt az elmúlt húsz évben, így joggal tarthatnak attól, hogy a tálib rezsim idővel bosszút áll rajtuk.

Menekülő afgánok, 12 halott a repülőtérnél

Ezt a veszélyt a NATO tagjai elismerik. Németország száz, Franciaország 184 afgánt menekített ki, Hollandia ezer afgánt és családtagjaikat hozta ki. Magyarország egyelőre 26 magyar állampolgár hazautazását intézte – őket holland és brit gépek szállítottak el az országból, szerdán már Üzbegisztánban voltak. A magyar kormány hangsúlyozottan ellenzi „a korlátlan befogadást”, a szabadságon lévő külügyminiszter Szijjártó Péter helyettese, Magyar Levente azonban szerdán elismerte, hogy azoknak az afgánoknak a kihozatalát nem ellenzi a magyar fél, akik segítették a magyar katonai misszió munkáját. Rajtuk kívül vannak még további magyar állampolgárok is az országban, akiket Magyar szerint egy önálló magyar szervezés keretében hoznak haza, de erről biztonsági okokra hivatkozva részleteket nem árult el.

A tálibok ígéretet tettek arra, hogy a nemzetközi evakuálási program elé nem gördítenek akadályt, a NATO-val együttműködő afgánoknak pedig amnesztiát adnak. Wesley Clark nyugalmazott tábornok, a NATO szövetséges erőinek korábbi parancsnoka azonban arra emlékeztetett, hogy a múltban is tettek a tálibok ilyen ígéretet, azonban mégsem tartották be.

Vasárnap óta tizenkét ember vesztette életét útban a kabuli repülőtér felé, fegyvertől vagy azért, mert a tömegben agyontaposhatták. Erről a tálib hatóságok számoltak be, akik felszólították a repülőtér körül csoportosulókat, hogy ha nincsenek irataik, hagyják el a területet.

Az ígéretek betartásával kapcsolatos kétségeket erősíti az is, hogy a tálibok a nők jogainak tiszteletben tartására is ígéretet tettek, ehhez képest már most tüntetik el a nők arcképét is az utcákról. Itt például egy szépségszalont ér el a radikális iszlámra épülő szabályokat érvényesítő tálib férfi:

Igaz, a tálibok nőkkel kapcsolatos jogait a sajtótájékoztatójukon is szűken értelmezték. Annyit mondtak ki, hogy a nőknek joguk lesz dolgozni és egyetemi szintű oktatásban részesülni.

• A tálibok által megszállt területen is „több ezer” iskolában zajlik az oktatás.
• A nőknek hidzsábot kell majd viselniük, de burkát nem. „Ezek nem a mi szabályaink, hanem az iszlám szabályai” – mondta a szóvivő, aki szerint ez a nők biztonságát szolgálja.

A tálibok ígéretei ellenére sok afgán nő még mindig tart attól, hogy a hatalomváltás milyen hatással lesz az életükre. Hoszna Jalil volt afgán nőügyi miniszterhelyettes a Sky Newsnak azt mondta, a tapasztalatok ellentmondanak a tálibok ígéreteinek. „Megnyugtató üzeneteket közvetítenek a nők alapvető jogainak biztosításáról, de a betartásuk a valóságban már egészen más” – mondta.