A tálibok azt ígérik, hogy a nők is járhatnak egyetemre, és még burkát sem kell viselniük

A tálibok hatalomátvétele után egyre több aktivista és szakértő hívja fel a figyelmet az afgán nők helyzetére. Vallási okokból a tálibok a tanult nők gondolatától is irtóztak. A nők oktatási jogaiért küzdő Nobel-békedíjas aktivista, Malala Juszafzai a BBC-nek adott interjújában azt mondta: „Nem élhetünk olyan világban, ahol egy lánynak nincs joga a tanuláshoz.”

A tálibok kedden megtartották az első nemzetközi sajtótájékoztatójukat, amelyen igyekeztek eloszlatni ezeket az aggályokat. Az egyik szóvivőjük, Szuhail Sahín kijelentette:

• A nőknek joguk lesz dolgozni és egyetemi szintű oktatásban részesülni.
• A tálibok által megszállt területen is „több ezer” iskolában zajlik az oktatás.
• A nőknek hidzsábot kell majd viselniük, de burkát nem. „Ezek nem a mi szabályaink, hanem az iszlám szabályai” – mondta a szóvivő, aki szerint ez a nők biztonságát szolgálja.

A tálibok ígéretei ellenére sok afgán nő még mindig tart attól, hogy a hatalomváltás milyen hatással lesz az életükre. Hoszna Jalil volt afgán nőügyi miniszterhelyettes a Sky Newsnak azt mondta, a tapasztalatok ellentmondanak a tálibok ígéreteinek. „Megnyugtató üzeneteket közvetítenek a nők alapvető jogainak biztosításáról, de a betartásuk a valóságban már egészen más” – mondta.

Szuhail Sahín a sajtótájékoztatón azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak minden erejét ki kellene vonnia Afganisztánból. „Ki kellene vonniuk a csapataikat, de mi elköteleztük magunkat, hogy nem fogjuk őket megtámadni” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy ki lesz Afganisztán új vezetője, azt mondta, hogy erről konzultációt fognak folytatni, amely két-három napon belül befejeződik.

Amikor a tálibok gyors előrenyomulásáról kérdezték, azt mondta: „A nép támogatását élveztük.” A szóvivő szerint az előző kormány és az afgán nép között „szakadék” volt. Szerinte az előző kormány tagjainak csupán az a cél lebegett a szemük előtt, hogy „miként tömjék meg a zsebüket”. „Mi azt akarjuk, amit az emberek is akarnak. A követeléseink hasonlóak. A kultúránk is hasonló. Inkább mi állunk közelebb az emberekhez, mint ők” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy kik a tálibok legközelebbi nemzetközi szövetségesei, így válaszolt: „Nincsenek szövetségeseink. Nem vagyunk tagja semmilyen katonai tömbnek.” Hozzátette, hogy minden olyan országgal keresik a kapcsolatot és az együttműködést, amely Afganisztán felépítésében érdekelt. Kijelentette, hogy nem kaptak pénzügyi támogatást Pakisztántól, Kínától vagy Oroszországtól, de „jó kapcsolatokat ápolnak” ezekkel az országokkal.

Szuhail Sahín a brit miniszterelnöknek, Boris Johnsonnak azt üzente, hogy „tartsa tiszteletben az afgán nép törekvéseit”. Johnson korábban azt nyilatkozta, hogy a nyugati országoknak nem szabad egyoldalúan elismerniük a tálibokat Afganisztán kormányaként, egységes fellépésre van szükség velük szemben.

A sajtótájékoztatón kiderült még, hogy a következő napokban minden afganisztáni politikai párttal tárgyalni akarnak, és kijelentették, hogy egy erős iszlám kormányt akarnak létrehozni. A másik fő állításuk, hogy az előző kormánynak vagy a NATO-csapatoknak dolgozó afgánok amnesztiát kapnak, és nem kell elhagyniuk az országot. A tanult fiatalokat arra szólították föl, hogy maradjanak Afganisztánban. A tálibok egyik fontos üzenete az volt, hogy Afganisztán nem jelent fenyegetést a világ többi részére. Ezt az állítást kétszer is megismételték a sajtótájékoztatón.

Kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is sajtótájékoztatót tartott az afganisztáni helyzettel kapcsolatban. Felhívta a tálibok figyelmét, hogy „egy olyan kormány, amely nem tartja tiszteletben az összes afgán alapvető jogait, és visszaállítja a félelem uralmát, nemzetközi elszigetelődéssel számolhat”. Arra is felszólította a tálibokat, hogy tartsák tiszteletben és segítsék elő mindazok biztonságos távozását, akik nem kívánnak tovább az országban maradni – írja az MTI.