Régóta szennyezték a Márvány-tengert, nem a semmiből jött a visszataszító nyálka

„Szembe köpött minket a természet”

– mondta Bayram Ozturk tengerkutató a CNN-nek arról, hogy a Márvány-tenger Isztambulhoz közel eső partjainál az utóbbi időben vészesen elszaporodott egy nyálkás anyag. A partokat és kikötőket ellepő vastag nyálkaréteg komoly veszélyt jelent a tenger élővilágára nézve, és tovább ront a koronavírus-járvány miatt is nehéz helyzetbe került helyi halászok kilátásain. A probléma nem új keletű, de mint megírtuk, az internetet is ellepő képek hatására most úgy tűnik, végre tenne valamit a török kormány.

A Márvány-tenger az Égei-tengert és a Fekete-tengert köti össze, beltengerként pedig különleges ökoszisztémával rendelkezik. Csakhogy a tengerbe hulladékot és mezőgazdasági melléktermékeket öntenek, ami magas nitrogén- és foszforszintet okozott.

A BBC szerint azt feltételezik, hogy a tengerben élő fitoplanktonoknak ez rendkívüli módon kedvező volt, nem beszélve arról, hogy a CNN szerint az elmúlt 50 évben több mint 2 Celsius-fokkal melegedett a tenger vize. Ezek együtt azt eredményezhették, hogy a vízben lévő baktériumok és fitoplanktonok túl sok szerves tápanyaghoz jutottak és túlságosan elszaporodtak – így születhetett meg a mostani, mikroorganizmusokból álló, váladékszerű anyag, amit a török Éghajlatváltozás és Éghajlatpolitika Kutatási Egyesület elnöke, Baran Bozoglu szerint a tengeri élőlények termeltek.

A mostani nyálkásodás december óta tart, ami az eddigi egyik legnagyobb algavirágzás lenne a térségben. A helyiek szerint a tengeri nyálka 2007-ben jelent meg először Törökországban, és azóta is jelen volt, igaz, nem ilyen riasztó mértékben.

Musztafa Sari, a Bandırma Onyedi Eylül Egyetem dékánja elmondta: már több mint egy évvel ezelőtt figyelmeztetett a nyálka robbanásszerű elszaporodására, de a hatóságok nem tettek semmit. Sari szerint az elmúlt évtizedekben az összes kormány figyelmen kívül hagyta a környezetvédelmet, és a tengerbe dobták a szemetet.

„40 évig rosszul csinálták. Ennek nincs egy konkrét oka, több problémáról van szó. Mindenki hibás. Ez egy utolsó figyelmeztetés, hogy tennünk kell valamit”

– fogalmazott Sari.

Nem lehet kikerülni

A helyi halászoknak a rétegen áthatolva kellene közlekedniük a tengeren, a nyálka azonban eldugítja a hajók motorját. A tapadós anyag ráadásul vagy elszakítja, vagy a halak számára is láthatóvá teszi a halászhálókat, így viszont nem lesz kapás. Egy al-Dzsazírának nyilatkozó halász, Omur Karisik 15 éves kora óta a tengerből él, de most nem tudja, hogy nem teszi-e tönkre a már hat hónapja csak szaporodó nyáltenger.

„Éjjelente kétszer dobtunk be néhány hálót, és mindegyikkel fogtunk 3-5 kilogrammnyi halat. Most 10 hálót dobunk be újra és újra, és ugyanennyi halat kapunk” – mondta a 35 éves férfi. „Az elmúlt négy napban 1000 lírát (kb. 32 700 forintot) költöttem üzemanyagra és egyéb kiadásokra, de talán 1200-at vagy 1500-at kerestem. Ha így folytatódik, le kell mondanom a halászatról.” Bár megpróbálta felvinni az árait, Karisik így se tudott többet keresni, az emberek ugyanis óvatossá váltak a Márvány-tenger halaival szemben.

Egyes tudósok azért is aggódnak, hogy a nyálka az emberi egészségre is káros hatást gyakorolhat.

Szakértők szerint a habos-nyálkás anyaggal együtt olyan betegségek terjedhetnek, mint például a kolera. Egy esetleges kolerajárvány katasztrofális következményeket vonna maga után a 16 milliós Isztambul városában.

A nyálka persze a víz élővilágára sem gyakorol túl jó hatást. Búvárok arról számoltak be, hogy egyre több hal és tengeri élőlény fullad meg. A tengerfenéken élő korallokat és tengeri szivacsokat teljes egészében beborítja a nyálka, amitől megfulladnak, és barna habot „köhögnek” ki magukból, akárcsak egy beteg tüdő. Az al-Dzsazíra búvárai a tengerfenéken gumiabroncstól kezdve a fémhulladékon át vécécsészéig bezárólag mindenféle hulladékkal találkoztak. Negyven perc merülés után a búvárok kezén lévő szőrön is megtapadt a nyálka.

Egyes helyiek viszont még mindig nem veszik komolyan a problémát. Az Égei-tenger partján fekvő üdülőváros, Erdek egyik önkormányzati képviselője, Recep Eren szerint a nyálka el fog tűnni, a média szenzációhajhász, és ezért nem jönnek a turisták. Szerinte a képeken mutatott nyálkás területekről mindenki tudja, hogy nem szabad ott úszni, mert szennyvizet öntenek a tengerbe.

„Minden reggel itt úszok, és nincs semmi bajom tőle”

– mondta a 70 éves Eren a tenger egyik tiszta szakaszára mutatva.

A cikk elején is idézett Bayram Ozturk tengerkutató professzor azonban arra figyelmeztetett, hogy a probléma addig fennmarad, ameddig nem költenek az Isztambulból távozó szennyvíz szivattyúzására és tisztítására. „A nyálka túlnövekedése számos fajt veszélyeztet, osztrigát, kagylót és tengeri csillagot egyaránt” – mondta Ozturk professzor a BBC-nek.

„A világ nem veszi komolyan ezt a problémát. Ez mindenhol előfordulhat, ugyanez megtörténhet a La Manche csatornán is. Olyan politikusokra van szükségünk, akik valóban törődnek a klímaváltozással” – mondta Musztafa Sari egyetemi dékán.

Erdoğan lépéseket ígért

Recep Tayip Erdoğan török elnök szombaton, a környezetvédelmi világnapon tartott isztambuli beszédében megfogadta, hogy megszabadítják tengereiket a nyálkától, egyben nyomozást is elrendelt az ügyben. „Remélhetőleg megmentjük a tengerünket ettől a nyálkás csapástól” – mondta Erdoğan, aki attól fél, hogy a jelenség a Fekete-tengerre is átterjedhet. Erdoğan a tudósokkal összhangban a tisztítatlan szennyvíz tengerbe engedését okolja a helyzetért.

Murat Kurum környezetvédelmi miniszter azt ígérte, hogy a következő három évben csökkentik a tengeri szennyezést, hatékonyabban kezelik a szennyvizet és a terület védett státuszt kap majd. Emellett felszólította a helyi lakosokat, művészeket és civil szervezeteket, hogy csatlakozzanak a kedden zajló, eddigi legnagyobb tengertisztítási akcióhoz – írta a Reuters. A miniszter szerint ők 43 hajót és ezer embert vetnének be a nyálkamentesítéshez.

Környezetvédők viszont aggályukat fejezték ki, hogy Erdoğan egyik megaberuházása, egy 15 milliárd dolláros isztambuli csatorna is súlyosbíthatja a helyzetet. A Fekete- és a Márvány-tengert összekötő, 17 kilométer hosszú csatorna valószínűleg csak még jobban megterhelné az amúgy is túlélésért küzdő ökoszisztémát – írja az al-Dzsazíra.