Von der Leyen: A Marshall-terv óta nem volt ekkora fejlesztési program

A Marshall-terv óta nem volt ekkora fejlesztési terv az Európai Unióban – mondta az uniós helyreállítási programról (Recovery and Resilience Facility, azaz RRF) Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Kedden vitáztak az Európai Parlamentben a tagállami kormányok által eddig benyújtott RRF-tervekről, amelyekkel kapcsolatban egy állásfoglalásról is szavaztak kedden a strasbourgi képviselők. Korábban a magyar kormány tervét ebben a Gyorstalpaló-cikkben veséztük ki.

Míg az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság részéről nagyon örülnek annak, hogy ilyen hamar ekkora pénzügyi csomagot sikerült létrehozni a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére, az Európai Parlamentben több kritikusa is volt a programnak. Egyesek szerint alaposabban kellene ellenőrizni, hova jut végső soron az uniós adófizetők pénze – a vitában megszólaló Deutsch Tamás szerint viszont az „ideológiai kérdéssé fajuló” ellenőrzés „merénylet lenne az európai összefogás ellen”.

Hatalmas válság után hatalmas reformok

„Ha visszatekintünk, több mint egy éve tart a Covid-válság, amire példátlan gyorsasággal reagáltak az uniós intézmények” – mondta a keddi vitán az Európai Unió Tanácsának képviseletében Ana Paula Zacarias portugál Európa-ügyi államtitkár – „Létrehozták az RRF-et, amire eddig 26 tagállam nyújtotta be az RRF-tervét, ezeknek a terveknek pedig komoly elvárásoknak kell megfelelniük.”

Mint mondta, a tagállamok nemrég véglegesítették a többezer oldalas helyreállítási és rugalmassági terveket, amelyek értékelésére most két hónapja van az Európai Bizottságnak: „Gyorsaságra, minőségre és átláthatóságra van szükség – a Tanács pedig mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy mihamarabb elfogadják ezeket, és hogy még a nyáron eljussanak az első források az állampolgárokhoz”

Zacarias után szólalt fel az Európai Bizottság részéről Ursula von der Leyen EB-elnök, aki külön örült annak, hogy tavaly február óta először végre Strasbourgban is ülésezik az Európai Parlament: „Nem hittük volna, hogy a koronavírus így felforgatja az életünket.” Von der Leyen szerint rekordidő alatt példa nélküli pénzügyi támogatást alakítottak ki az uniós szervek, amire a kontinensnek hatalmas szüksége is van:

„A Marshall-terv óta nem volt ekkora fejlesztési terv az Európai Unióban. Digitalizáljuk a gazdaságot, zöldítjük Európát, és versenyképessé tesszük a munkaerőpiacot.”

„Egyetlen egy cél számít: hogy ezzel a válsággal szemben együtt, Európai Unióként vegyük fel a harcot” – mondta a Bizottság elnöke. Szerinte ezek a tervek sokkal átfogóbban foglalkoznak a jelenlévő strukturális problémákkal, mint az előző uniós költségvetések valaha: rengeteg forrást szánnak az oktatás, a gazdaság digitalizálására, valamint a városok modernizálására is.

A következő generáció fizeti meg az árát

Az Európai Néppárt képviselői egyetértettek az uniós tervekkel: „Az európai szolidaritás konkrét példáját látjuk most itt” – mondta Vangelis Meimarakis görög EP-képviselő. Szerinte fontos az is, hogy ellenőrizhető legyen az, merre mennek ezek a források, hiszen „egyetlen eurót sem pazarolhatunk el”. Román frakciótársa, Siegfried Mureșan szerint is „tudnia kell az embereknek arról, mire mennek az uniós források”, és elsősorban azokon kell segíteni, akiket a legrosszabbul érintett a járvány.

„Hatalmas lehetőség nyílik meg ezzel a pénzügyi csomaggal az Európai Unió előtt, de nagy kockázatokat is rejt magában. A legnagyobb kockázat az lenne, ha a tervet nem tudná elég gyorsan végrehajtani az EU”

– mondta Iratxe García Pérez, a szociáldemokrata S&D frakcióból. A spanyol EP-képviselő szerint egy hasonlóan nagy ugrásra lenne szüksége az Európai Uniónak, mint a II. világháború után. A szintén S&D-s Victor Negrescu szerint mivel az állampolgárok befektették a bizalmukat az európai projektbe, ezért az EU-nak is célzottan kell befektetni ezeket a forrásokat, és kikerülni egyes tagállamok belpolitikai játszmáit.

„Több ország nem akarja kihasználni az RRF-terveket, és több országban is hiányosak ezek a tervek, főleg Spanyolországban” – mondta a liberális Renew Europe frakció képviselője, Luis Garicano – „A mai állásfoglalásban azt kérjük, hogy legyen átláthatóság és legyenek reformok. Reméljük, hogy ez nem egy elvesztegetett lehetőség Európa számára.” Linea Søgaard-Lidell dán liberális képviselő szerint nagy döntést hoztak a tervvel: „Előbb a költés jön, majd csak utána a visszafizetés. A következő generáció fogja megfizetni a koronavírus-járvány árát – ahogyan a klímaválságét és a szociális válságét is.”

Ellenőrzés = merénylet Európa ellen

„Egyes tagállamok csak a saját céljaikat akarják megvalósítani ezzel, nem pedig nagyobb reformokat végrehajtani – holott minden európai kormánynak foglalkoznia kellene azzal, hogy ne egyes kormányfők hobbiprojektjeire menjen a pénz” – hangsúlyozta Damian Boeselager zöldpárti EP-képviselő. Frakciótársa, Jordi Solé szerint elfogadhatatlan, hogy több tagállami kormány alig vagy egyáltalán nem tárgyalt a régiókkal, az önkormányzatokkal és más szereplőkkel az RRF-tervekről. Itt gondolhatunk például Magyarország példájára is, a fővárosi önkormányzat szerint ugyanis 75 projektre kértek volna RRF-támogatást – a magyar kormány viszont egyet sem fogadott be közülük.

„Fontos cél, hogy megfelelően ellenőrizzék, merre mennek az uniós források – korábban ugyanis sajnos voltak bőven példák arra, hogyan folytak el ezek ellenőrizetlenül”

– mondta a konzervatív ECR-frakció részéről a flamand Johan Van Overtveldt. A szintén a konzervatív frakcióhoz tartozó lengyel Elżbieta Kruk szerint viszont a helyreállítási terv kitételei „korlátoznák a szuverenitást”, az Európai Parlament pedig az állásfoglalással „be akarja csúsztatni ezekbe az ideológiai szempontjait is”.

Hasonlóan fogalmazott a vita egyetlen magyar résztvevője, a Fidesz EPP-ből való távozása óta frakción kívüli képviselő, Deutsch Tamás is: „A jogszabályokon meghatározott hatáskörén túllépve akarja az EP ellenőrizni a tagállamok terveit, és ideológiai kérdéssé tenné a támogatásokat. Ez merénylet a tervek gyors végrehajtása ellen, merénylet a pártatlan jóváhagyás ellen, és merénylet az európai összefogás ellen is.”