Éles lehet a meccs vasárnap Merkel pártja és a német szélsőjobb között

Vasárnap tartományi választásokat tartanak a németországi Szász-Anhaltban – és ez lehet az utolsó nagy teszt a szeptemberi Bundestag-választások előtt. Míg a márciusi tartományi választásokon a Zöldekkel és a szociáldemokratákkal küzdött meg Angela Merkel kancellár kormánypártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), most a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) lesz a fő ellenfele.

Az előzetes felmérések többsége ugyan a CDU győzelmét vetíti előre, de a két párt olyannyira fej fej mellett halad egymással, hogy az elmúlt napokban publikáltak olyan kutatást is, ami már az AfD-t hozta ki a választás lehetséges nyertesének. Bár a tartományban vannak kereszténydemokrata politikusok, akik korábban nem zárták ki a kooperációt a szélsőjobboldali párttal, most – pár hónappal a szövetségi szintű voksolás előtt – minden fórumon arról beszél a CDU, hogy szó sem lehet együttműködésről. Ha az AfD nyer, szinte biztos nem jutnak kormányra ezután sem – de a CDU tartományi veresége tovább rombolhatja a kereszténydemokraták őszi választási esélyeit.

Elapadt a kereszténydemokraták előnye

Kezdjük a felmérésekkel: az öt évvel ezelőtti tartományi választásokhoz képest úgy tűnik, még szorosabb verseny alakult ki az AfD és a CDU között – a kereszténydemokraták öt százalék körüli előnye ugyanis az INSA pénteken közzétett felmérése szerint egy százalék köré apadt.

Itt érdemes megemlíteni, hogy az AfD a lehető legtöbb fórumon visszautasítja a szélsőjobboldali jelzőt, és magukra a „normális emberek” pártjaként tekintenek. A szász-anhalti pártszervezetre viszont teljesen ráillik a szélsőséges jelző: a szervezet vezetője, Oliver Kirchner tagja volt a Flügel (azaz Szárny) nevű csoportosulásnak, amelyet a német titkosszolgálat is extrémista csoportnak nyilvánított – majd ezután egyből fel is oszlottak. A párt programja is radikálisabb, mint a szövetségi AfD-é: megszüntetnék az esélyegyenlőségi biztos pozícióját, kifizettetnék a menedékkérőkkel az ellátásukat, és úgynevezett „éberségi bizottságokat” állítanának fel.

Bár 2016-ban még a két jobboldali erő mögött jelentős tömegeket tudtak megszólítani a baloldali pártok is, most úgy tűnik, hogy mind a keletnémet kommunista utódpártból létrejött Baloldal (Die Linke), mind a Szociáldemokrata Párt (SPD) leszakadt az élmezőnytől. Egyedül a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek tudták növelni a táborukat – viszont míg szövetségi szinten a zöldpárt már Merkel kereszténydemokratáit szorongatja a felmérésekben, Szász-Anhaltban örülhetnek, ha megduplázzák képviselőik számát.

A felmérések alapján az sem biztos, hogy a tartományt 2016 óta irányító CDU-s Reiner Haseloff mögött összeállt Kenya-koalíció folytatni tudja a munkát. A pártok színei alapján a fekete CDU-ból, a vörös SPD-ből és a Zöldekből alkotott együttműködés viszonya eddig sem volt felhőtlen, azonban egy negyedik koalíciós partner csak tovább bonyolítaná a viszonyokat a magdeburgi kormányban.

Strukturális törések, gyenge tartomány

A kereszténydemokrata szavazók sem feltétlenül elégedettek azzal, amerre halad Németország: „Haseloffra fogok szavazni, bár valószínűleg megint összeáll majd a Zöldekkel” – mondta a Politicónak a hallei Stefan Ebert, miközben a lányával sétált a Moritzburg kastély körül. Szerinte rengeteget fejlődött Szász-Anhalt a 90-es évek óta, az elmúlt harminc évben pedig szinte végig a CDU kormányozta a tartományt: „Értékelem ezt, de ami az elmúlt években történt a migrációval, az már sok – mondta, majd a lányára mutatott – Ez róla is szól. Azt szeretném, ha biztonságos környezetben nőhetne fel.”

„Szász-Anhalt problémái az elmúlt évtizedek strukturális töréseiből fakadnak, főleg a keletnémet ipar összeomlásából. Maga a tartomány gyenge gazdasági lábakon áll, hiszen kevés nagy cég központja működik itt”

– mondta a lapnak Michael Böcher, a Magdeburgi Egyetem politológus professzora. Nemcsak gazdasági, de demográfiai kihívásokkal is küzködik a tartomány: 1990 óta Szász-Anhalt lakosságának negyede vándorolt ki Németország nyugati részeibe. Böcher szerint a tartományban maradtak számára ez olyan reményvesztettséget okoz, ami vonzóbbá teszi a szélsőséges mozgalmakat – jelen esetben az AfD-t.

A társadalmi elégedetlenségre ráadásul nem minden esetben reagált jól a CDU: legutóbb Marco Wanderwitz, a berlini kormány keleti tartományokért felelős parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy a keletnémetek számára a demokrácia nem is lényeges igazán: „Olyan emberekről beszélünk, akik egyes esetekben úgy szocializálódtak egy diktatúrában, hogy még 30 év után sem érkeztek meg a demokráciába.” Szerinte csak „néhányan menthetőek” az AfD szavazói közül, és egyedül a „következő generáció” jelenthet reményt – holott maga Wanderwitz is az egykori NDK-ból származik.

Szavait több párttársa is krititzálta: Angela Merkel kancellár visszautasította Wanderwitz gondolatmenetét, Reiner Haseloff szász-anhalti miniszterelnök szerint pedig az „egyoldalú sajtó” miatt rengeteg német nem látja, mennyit fejlődtek az elmúlt évtizedekben a keleti tartományok.

Nem minden CDU-s zárná ki az együttműködést

„Van itt minden: szemüvegtörlő, és nyúljon csak bele abba! Abban van még pár keksz is. Természetesen koronabiztos módon egyesével becsomagolva. A kávéhoz jár” – promózza a választási ajándéktárgyait Lars-Jörn Zimmer, a CDU bitterfeld-wolfeni jelöltje. Körzetében 2002 után háromszor is megválasztották képviselőnek, 2016-ban viszont legyőzte az AfD-s ellenfele, így csak listáról jutott be a tartományi parlamentbe.

2019-ben Zimmer országos hírnevet is szerzett magának egy memorandummal, amiben egy képviselőtársával együtt arról írt, hogy a CDU-nak „össze kell egyeztetni a szociális és a nemzeti szempontokat”, és nem zárhatja ki az idők végezetéig egy koalíció lehetőségét az AfD-vel.

Nem Zimmer az egyedüli kereszténydemokrata politikus Szász-Anhaltban, aki korábban arról beszélt, hogy nyitott lenne az együttműködésre a szélsőjobboldali párttal. Sőt, 2020 decemberében egészen közel jártak Magdeburgban ahhoz, hogy felboruljon a tartományi koalíció, egészen konkrétan egy 86 eurócentes ügy miatt.

Míg Magyarországon az MTVA 118 milliárd forintot kap közvetlenül az állami költségvetésből, Európa legtöbb országában, így Németországban is előfizetési díjat szednek be működésükhöz a közszolgálati médiumok. Ezt a havi 17,50 eurós díjat emelte volna 86 centtel (azaz kevesebb mint 300 forinttal) a szövetségi kormány 11 év után először – azonban ezt a szász-anhalti parlamentben a CDU és az AfD együttműködése sikeresen megtorpedózta.

A párt akkori tartományi vezetője, Holger Stahlknecht arról beszélt, hogy a CDU kész lenne arra, hogy önállóan, kisebbségből kormányozza Szász-Anhaltot. Ez viszont azt jelentette volna, hogy a kereszténydemokraták külső támogatásra szorulnak – a szélsőjobboldali AfD-től.

Ezzel Stahlknecht szembement mind a szövetségi CDU-s állásponttal, mind Reiner Haseloff miniszterelnökkel, aki ezt a lehetőséget mindig is kizárta. Pár nappal később Haseloff eltávolította a kabinetjéből Stahlknechtet, aki ezután a tartományi pártvezetésről is lemondott. „Személy szerint nekem, mint miniszterelnöknek, akit három párt szavazataival választottak meg, mindig is egyértelmű volt, hogy semmiféle együttműködés, kooperáció vagy akárcsak közvetett döntéshozatali folyamat sem képzelhető el az AfD-vel” – mondta az eset után Haseloff.

Tovább romolhatnak Laschet őszi esélyei

Így ha esetleg mégis nyerne az Alternatíva a vasárnapi választáson, az szinte kizárt, hogy ezzel kormányra is kerülnének, hiszen minden másik parlamenti párt kizárta velük az együttműködést. A német sajtóban ezt folyamatosan sulykolja is Armin Laschet, a CDU elnöke: „[Az AfD] nem csak a CDU, de minden demokrata számára fenyegető” – mondta pár napja a pártelnök a Deutschlandfunknak adott interjújában.

Nem véletlenül áll ki Laschet ilyen határozottan az AfD-vel szemben: a CDU-elnök elődjének, Annegret Kramp-Karrenbauernek azután kellett lemondania, hogy a türingiai pártszervezet váratlanul a szélsőjobboldali párttal együtt választotta meg tartományi miniszterelnöknek a liberális FDP jelöltjét, Thomas Kemmerichet. Az eset viszont országos politikai botránnyá fajult, így végül Kemmerich egy hónapig sem maradhatott a posztján, Kramp-Karrenbauer pedig benyújtotta a lemondását.

A kutatások alapján Laschetnak egyébként is határozottságot kell mutatnia, szövetségi szinten ugyanis továbbra is nagyon éles a verseny a Zöldek és a kereszténydemokraták között. A Forsa intézet pénteken közzétett kutatása szerint ha most vasárnap tartanák a Bundestag-választásokat, akkor a CDU-ra 25, a Zöldekre pedig 24 százalék szavazna. A harmadik helyért pedig meglepő verseny alakult ki a szociáldemokraták és az FDP között, mindkét párt ugyanis 14 százalékon áll.

Főleg azok a polgári szavazók fordultak az FDP felé a kutatás szerint, akik Laschet kancellárjelöltté választása miatt kiábrándultak a CDU-ból. Egy erős szász-anhalti eredménnyel még jobb esélyekkel fordulhatnak rá a liberálisok a nyári kampányra, ha pedig az AfD képes lenne vasárnap megelőzni a keletnémet tartományban a CDU-t, az csak tovább rombolhatja Laschet esélyeit a kancellári poszt megszerzésére. A szeptemberi választásokra készülő német pártok helyzetéről még ebben a május eleji cikkünkben írtunk részletesen.