A hátuk közepére sem kívánják, mégis megrendezik az olimpiát

2021. május 26. – 18:02

A hátuk közepére sem kívánják, mégis megrendezik az olimpiát
Az olimpiai lánggal való váltófutás egyik állomásán, Himedzsi város kastélyánál (Hjógo prefektúra) rendezett ünnepség 2021. május 23-án – Fotó: Naoki Maeda / Yomiuri / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnevezésű üzleti kartell vezetője az eredeti tervek szerint május 17-én hétfőn Hirosimában vett volna részt az olimpiai láng hordozásában. Ám Hirosima prefektúra május 16-ától vészhelyzetet hirdetett a koronavírus terjedése miatt, így a tervezett dzsembori helyett nézők részvétele nélkül vitték végig a lángot az 1945-ös atombombázás helyszínén, Bach üzenetét pedig, amely arról szólt, hogy az olimpiai láng a világbéke üzenetét hordozza, jobb híján távollétében olvasták fel egy ceremónián.

Ez az üzenet a jelek szerint Gázába, Etiópiába vagy Mianmarba nem feltétlenül jutott el. Ugyanakkor mint a hirosimai példa is jelzi, a Bach által vezetett szervezet nem csak a béketeremtési képességei hiánya miatt aggódhat. Japánban, ahol 2021. július 23-án tervezik megnyitni a 2020-as olimpiai játékokat, éppen a koronavírus-járvány negyedik hulláma zajlik, és Hirosima mellett az olimpiát rendező Tokióban, valamint Oszakában, Kiotóban és további öt prefektúrában van életben járványügyi vészhelyzet. Az oltási program sebességét jelzi, hogy még az egészségügyi személyzettel sem végeztek teljesen, és júliusra tervezik beoltani a 75 év felettieket.

Ettől nem függetlenül a lakosság döntő többsége hallani sem akar a sporteseményről, orvosok és sportolók is tiltakoznak a veszélyekre hivatkozva, és miután külföldi szurkolók eleve nem jöhetnek a játékokra, gazdasági szempontból borítékolhatóan hatalmas bukás lesz az egész.

Ennek ellenére az olimpia lemondása nincs napirenden, Szuga Josihide miniszterelnök hétfőn is arról beszélt, hogy meg akarják nyitni július 23-án a játékokat. A japánok maguktól eleve nem is visszakozhatnak, a NOB-nak pedig nem áll érdekében a dolog. Így az aktuális állás szerint egy járványbuborékban, elszigetelve, de megrendezik az olimpiát, a kormány és a NOB állítása szerint biztonságosan.

Fél gőzzel előre

A japán kormány és a NOB azt hangoztatja, hogy adottak a biztonságos olimpiarendezés feltételei. Az olimpiára érkező sportolók a szervezők által áprilisban kiadott szabályok szerint két napon belül elvégzett negatív teszttel léphetnek be Japánba, emellett egy részletes tervet is le kell adniuk arról, hogy mikor, hol és mit fognak csinálni tartózkodásuk alatt, valamint egy nyilatkozatot is ki kell tölteniük arról, hogy betartják a szabályokat.

A versenyzőket és az olimpia lebonyolításában részt vevőket naponta fogják tesztelni, egy mobilapplikációs nyomon követő rendszert is telepíteniük kell, maszkot kell viselniük, a stadionon kívül kétméteres távolságot kell tartaniuk, tartózkodniuk kell az ölelkezéstől és a kézfogástól, nem használhatják a tömegközlekedést, nem léphetnek be turisztikai létesítményekbe, és a tervek szerint az olimpiai faluban gátat szabnak a szokásos bulizásnak is.

Azaz végső soron az egész olimpiát egy olyasfajta buborékban próbálják megrendezni, mint amelyet például az amerikai kosárlabdaliga (NBA), az Ultimate Fighting Championship (UFC) nevű küzdősportbajnokság vagy a kerékpáros körversenyek próbáltak kialakítani a fertőzések elkerüléséhez.

Védőruhát viselő egészségügyi személyzet a tokiói olimpia egyik tesztversenyén a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. május 9-én – Fotó: Issei Kato / Reuters
Védőruhát viselő egészségügyi személyzet a tokiói olimpia egyik tesztversenyén a tokiói Olimpiai Stadionban 2021. május 9-én – Fotó: Issei Kato / Reuters

Ezzel szemben a sajtó képviselőire és az olimpiai cirkusz egyéb tagjaira kéthetes karantén vár a Japánba érkezés után, de utána nem lesznek napi tesztek, használhatják a tömegközlekedést és általában véve szabadabban mozoghatnak Japánban. Külföldi szurkolók viszont egyáltalán nem mehetnek, beoltva és negatív teszttel sem. A japán határ hónapok óta zárva áll majdnem minden külföldi előtt, és ezen a játékokra sem változtatnak. Azt illetően még zajlik a huzavona, hogy a hazai és betelepült szurkolók mennyien és hogyan vehetnek részt az eseményeken.

Az infektológusok még nem tudják, mi lesz

A buborékos megoldás veszélyeiről megoszlanak a szakértői értékelések. Vannak, akik attól tartanak, hogy az olimpia súlyosbíthat a járványhelyzeten. Az NBA buborékja esetében ezer főről volt szó, az UFC-nél hatezer, egy kerékpáros körverseny a kettő között van. Ehhez képest az olimpia és paralimpia együtt 15 ezer sportolót és további 78 ezer fős egyéb személyzetet jelent. „A buborék működött az NBA esetén, de nem világos, hogy ebben az esetben is működni fog-e”, mondta a Bloombergnek Eric Topol amerikai kutató.

A szkeptikusok szerint a szabálykönyvet sem lehet komolyan venni, a gyakorlatban több tízezer, ráadásul döntően fiatal ember viselkedését nem lehet ilyen szinten mikromenedzselni. A potenciális gondokat pedig a technikai problémák is növelik, például a nyomkövető applikáció nem működik valami jól.

„Az érkező emberek száma és a vírus globális terjedése alapján az olimpia szuperterjesztő eseménnyé válhat”, vélte szintén a Bloombergnek egy járványmodellező, Spencer Fox. Ettől tartanak japán orvosi szervezetek is, amelyek azért követelték a játékok lemondását vagy újbóli elhalasztását, mert szerintük valós a veszély, hogy túlterheléses támadás érje az olimpia alatt az egészségügyi rendszert. „Nincs szükségünk az olimpia jelentette extra teherre”, mondta Morita Szuszumu, a japán egészségügyi dolgozók szakszervezetének vezetője. Szerdán az olimpia hivatalos partnerének számító japán lap, az Aszahi is szerkesztőségi vezércikkben állt ki az egészségügyi helyzetre hivatkozva a játékok lemondása mellett.

Mások pedig azt is felhozták, hogy nemcsak a japán, hanem a globális egészségügyi helyzet fényében érdemes értelmezni az olimpiát: nem tűnik különösen jó ötletnek ekkora erőforrásokat áldozni egy sporteseményre, amikor a rászoruló országokban nincs elég vakcina vagy oxigén, vélte Krutika Kuppalli amerikai infektológus.

A helyzet kettősségét jól mutatja, hogy hétfőn az Egyesült Államok is bejelentette, nem javasolja állampolgárainak, hogy Japánba utazzanak, amit a járvány felfutásával és az oltási program lassú tempójával indokoltak. Ugyanakkor az Egyesült Államok Olimpiai és Paralimpiai Bizottsága továbbra is biztos abban, hogy az amerikai sportolók részt vehetnek a játékokon.

Az optimistább hangok szerint a veszélyek minimálisak. Okabe Nobuhiko, a szervezők egyik orvosi tanácsadója pedig azt mondta, ha sikerül jelentősen csökkenteni az érintkezést a sportolók és a helyiek között, nem jelentenek komoly veszélyt. Az igazi kihívás szerinte az lesz, hogy a média tagjai és az olimpiai felhajtás egyéb szereplői is betartják-e majd a szabályokat.

Mások azt emelik ki, hogy ugyan az oltás nem kötelező, de az olimpiára érkező sportolók nagy része megkapta vagy addig megkapja a vakcinát, és jó eséllyel a delegációk tagjainak többsége védett lesz: Bach például 80 százalékos arányról beszélt. Miután a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a beoltott emberek csak ritkán terjesztik a vírust, ez nagyban csökkenti a kockázatokat, mondta a Nikkeinek Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem infektológus-szakértője.

Az utóbbi hónapok nagyobb sporteseményei is bizakodásra adnak okot. A röplabda, műugrás, maraton és egyéb atlétikai számok előversenyeit májusban gond nélkül sikerült lebonyolítani több mint 700 sportoló és hatezer fős egyéb személyzet részvételével. A versenyek alatt egyetlen pozitív teszt volt, azt is sikerült még az országba belépéskor elkapni.

„Tökéletes lesz? Nem. De a sportolók döntő többsége szeretne rajthoz állni, annak tudatában, hogy ez nem olyan olimpia lesz, mint a korábbiak”, mondta Sebastian Coe, a NOB tagja és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke.

Hasimoto Szeiko, a 2020-as tokiói nyári olimpiát és paralimpiát előkészítő bizottság elnöke Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökét fogadja Tokióban 2021. május 7-én – Fotó: Carl Court / Getty Images / EPA / MTI
Hasimoto Szeiko, a 2020-as tokiói nyári olimpiát és paralimpiát előkészítő bizottság elnöke Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökét fogadja Tokióban 2021. május 7-én – Fotó: Carl Court / Getty Images / EPA / MTI

Nem azt jelenti a vészhelyzet, mint Magyarországon

A japán járványhelyzettel kapcsolatban érdemes azt is megjegyezni, hogy arrafelé a politika és a társadalom valamivel komolyabban veszi a Covidot, mint Európában.

A pozitív tesztek arányának hétnapos mozgóátlaga május 16-án 6,7 százalék volt, a negyedik hullám csúcspontján, május elején sem érte el a 10 százalékot. A pozitív tesztek hétnapos mozgóátlaga jelenleg a 125 milliós Japánban napi hatezer alatt van, ami a május 19-i helyzet szerint lakosságarányosan a magyar érték nagyjából fele volt, az európai uniós átlag alig több mint harmada. A többlethalálozás pedig az Economist modellje szerint negatív, azaz kevesebben haltak meg az elmúlt egy évben, mint az a korábbi évek trendjei alapján várható volt. Tehát a vészhelyzet inkább annak szól, hogy Japánban a kormány és a társadalom nem tolerálja azt a fajta halálozási arányt, mint − mondjuk − Magyarországon.

Vélhetően az utóbbi különbség okolható azért, hogy a fenti adatok ellenére a japán választók nincsenek elragadtatva a kormány járvány alatti teljesítményétől, a gyakran homályos és ad hoc döntéshozataltól és a kínosan lassan haladó, a regisztrációs program hibáival terhelt oltási programtól. Eddig mintegy 10 millió dózist adtak be a 125 milliós országban, az első adagot 5,23 százalék kapta meg, de a teljesen védettek aránya alig 2 százalék. Odáig csak a Pfizer−BioNTech vakcináját használták, pénteken hagyták jóvá a Moderna és az AstraZeneca vakcináit is, de egyelőre csak előbbivel kezdtek ténylegesen is oltani. A japán közszolgálati média felmérései szerint jelenleg mindössze a választók 35 százaléka elégedett Szuga Josihide kormányfő és kabinetje munkájával.

Ettől nem függetlenül az olimpia megtartását a japánok döntő többsége rossz öltetnek tartja.

Az Aszahi legfrissebb felmérése 83 százalékra tette a lemondást vagy halasztást támogatók arányát, de több más közelmúltbeli közvélemény-kutatás is hasonló számokat hozott, és kisebb tüntetések is voltak az olimpia ellen.

Többtucatnyi város mondta le a külföldi edzőtáborok fogadását, és a tervezett előversenyek egy jó részét sem Japánban tartották meg. Nem nagyobb a vállalati szféra lelkesedése sem, a Reuters által megkérdezett japán vállalatok 37 százaléka szerint le kellene mondani, 32 százalékuk szerint el kellene halasztani az olimpiát. Az utóbbi hetekben pedig már sportolók is elkezdtek elégedetlenkedni, a két japán teniszsztár, Nisikori Kei és Oszaka Naomi is aggodalmairól posztolt.

Tévének lennie kell

Hogy a lemondás miért nem került szóba, azt a legtöbb cikk természetesen a pénzzel magyarázza. A NOB 5,7 milliárd dollárt termel egy négyéves olimpiai ciklusban, és ennek 73 százalékát a tévés közvetítési jogok teszik ki (a közvetítési jogokból befolyó összeg fele pedig egyetlen csatornától, az amerikai NBC-től jön).

Ez az összeg nemcsak a NOB-nak fontos, számos regionális, nemzeti és szakági sportszervezet számára is az olimpia a messze legfontosabb közvetlen és közvetett bevételi forrás. Emiatt a játékok lemondása világszerte nagy terhet jelentene a nemzeti sportszervezeteknek, amelyek már most is pénzszűkében vannak, nyilatkozta a Nikkei japán üzleti lapnak Heather Dichter sporttörténész. (A NOB egyébként azt állítja, a bevételei 90 százalékát visszaforgatja a sportba, bár egyes hírek szerint azért máshova is jelentős összegek szoktak jutni az olimpia farvizén.)

Az olimpia lemondása vagy ismételt elhalasztása veszélybe sodorná ezt a pénzmagot, ezért nem áll a szervezet érdekében. A NOB alkuereje pedig e kérdésben majdhogynem korlátlan: kihasználva az olimpiarendezési piacon betöltött monopolhelyzetét, olyan feltételeket szab a rendezőknek, amelyek minimalizálják pénzügyi felelősségét és maximalizálják alkuerejét. A jelen helyzetben ez azt jelenti, hogy jogilag egyedül a NOB dönthet az olimpia lemondásáról. Ha a tokiói szervezői bizottság egyoldalúan akarná felmondani a játékokat, akkor az ezzel járó anyagi károk őket terhelnék, magyarázták nemzetközi jogászok a BBC-nek.

Marukava Tamajo olimpiáért felelős miniszter például a napokban azt nyilatkozta, ha nem rendezik meg az olimpiát, akkor az anyagi kárt első körben a japán szervezőbizottságnak kell állnia, ha pedig a bizottság nem tudja állni a cechet, akkor az (ellenzéki vezetésű) tokiói önkormányzatnak kell kipótolnia az összeget.

A tokiói nyári olimpiai és paralimpiai játékok megtartása ellen tüntetők Tokióban 2021. március 21-én – Fotó: Yuichi Yamazaki / Getty Images
A tokiói nyári olimpiai és paralimpiai játékok megtartása ellen tüntetők Tokióban 2021. március 21-én – Fotó: Yuichi Yamazaki / Getty Images

Ettől függetlenül az olimpiai felhajtás összes résztvevője kötött valamiféle biztosítást a befektetésére, tehát leginkább a biztosítók és a viszontbiztosítók járnának rosszul. A BBC által megkérdezett jogászok szerint a játékok esetleges lemondása minden idők legnagyobb ilyesfajta kártérítési ügye lenne.

Arról pedig még a biztosítások nélkül sem lenne szó, hogy a japánok ne tudnák kipengetni az esetleges kártérítést. Az olimpia esetében néhány milliárd dollárról van szó (a tokiói rendezőbizottság hat és fél milliárd dolláros költségvetéssel számol, a biztosítók 2-3 milliárd dolláros kárt valószínűsítenek a lemondás esetén), miközben a japán parlament idén januárban a koronavírus-járvány hatásait ellensúlyozandó egy 185 milliárd dollárra rúgó gazdaságélénkítő csomagot fogadott el. Ebből tíz olimpiát lehetne rendezni, és évtizedekig lehetne finanszírozni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot is (a turistavonzó tintahalszobrokról nem is beszélve). Tehát nem leküzdhetetlen anyagi áldozatokról van szó.

Politika

Alternatív és kiegészítő magyarázatokból van bőven.

Az egyik ilyen, hogy szeptemberben választásokat tartanak a szigetországban. A japán választási rendszer egyenlőtlenségei és az ellenzék megosztottsága miatt a kormánypártnak nem kell vereségtől tartania. Ugyanakkor a nevével ellentétben konzervatív Liberális Demokrata Pártot (LDP) egymással versengő belső erőcsoportok alkotják, Szugának viszont nincs erős, saját hátországa, a párt erősebb háttérembereinek támogatására szorul. Emiatt ha a kormány nem szedi össze magát, Szuga gyorsan elveszítheti a belső bizalmat. Tahara Szóicsiró veterán politikai újságíró egy korábbi cikkében arról írt, ha nem tudnák megtartani az olimpiát, az „nehezebbé tenné az LDP dolgát” az őszi voksoláson, és a problémák láttán már elindult az utódkeresés a pártban.

A napi politikai helyezkedés mellett egyesek jelképes fontosságot tulajdonítanak az olimpia bármi áron történő megtartásának.

Eredetileg a 2020-as tokiói játékok nagyon más üzenetet kellett volna hogy hordozzanak. Tokió legutóbb 1964-ben rendezett olimpiát, amely a szigetország második világháború utáni nemzetközi rehabilitációjának és a gazdaság talpra állásának jelképévé vált. A 2020-as játékokat az előző (Szugánál mérhetetlenül erősebb) kormányfő, Abe Sinzó erre rímelve az 1990-es évek óta stagnáló Japán második visszatéréseként álmodta meg. Ám végül Abe gazdasági reformjai nem hozták el a reneszánszt, ő tavaly egészségügyi okokra hivatkozva lemondott, az olimpia pedig egy hatalmas blamázs lett. Az viszont végképp megalázó lenne, ha egyáltalán nem tudnák megtartani az eseményt.

Vannak olyan hangok is, amelyek regionális ügyként tekintenek az olimpiára: Dél-Korea 2018-ban tartott téli olimpiát, Kína 2022-ben fog, ezért elég ciki lenne Japánnak, ha a két, a szigetországgal enyhén szólva nem különösebben jó viszonyt ápoló szomszéd lepipálná őket, vélte T. J. Pempel történész.

Ami biztos, hogy gazdaságilag hatalmas bukás lesz a dolog.

A kormány és a szervezők hivatalosan 15 milliárd dollárra teszik a játékok költségeit, de egy korábbi vizsgálat szerint valójában ennek a kétszerese megy el az olimpiára. A két szám közti különbség oka, hogy a kormány szerint egy sor fejlesztést az olimpia nélkül is megcsináltak volna, a vizsgálat szerint nem.

Míg eredetileg a turisztikai bevételek megugrását remélték a dologtól, és országszerte minden falu elkezdte leporolni látványosságait, a turisztikai szektor a határzár óta romokban. Jellemző, hogy Kiotóban eddig arra panaszkodtak, a turistahordák ellehetetlenítik a helyiek életét; most, hogy a turisztikai bevételek elapadtak, már arról szólnak a hírek, hogy lassan csődbe megy a helyi önkormányzat.

Az ehhez hasonló problémák mindenesetre nem hátráltathatják az olimpiai eszme terjesztését. John Coates, a NOB egyik alelnöke pénteken is azt mondta, a tokiói olimpiát a járványügyi vészhelyzet alatt is meg lehet tartani.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!