Az Európa Tanács elé kerül a közmédia „kérdésekkel provokáló újságíróról” szóló riportja

2021. április 23. – 16:33

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európa Tanács elé kerül Franziska Tschinderle, osztrák újságíró ügye, aki a közmédiához tartozó M1 szerint „kérdésekkel provokálta” a Fidesz EP-képviselőit, írja a Média1.

Az Európa Tanács előtt lesz kénytelen magyarázkodni a magyar kormány a történtek miatt. Miután az Európai Újságírók Szövetsége is reagált a Tschinderle mellett indult szolidaritási kampányra, a szövetség média szabadságáért felelős képviselője, William Horsley az Európa Tanács szintjére emelte az esetet.

Az ügyben az érintett kormánynak, ezesetben a magyarnak kell majd reagálnia a Tanács előtt.

Az újságíró szövetség szerint Magyarországon már 18 hasonló eset került a Tanács elé. Az Európa Tanács az Európai Tanáccsal szemben nem az Európai Unió része, hanem egy, főként az emberi jogokra fókuszáló nemzetközi szervezet.

Mint arról már mi is beszámoltunk, a maga kategóriájában fantasztikus riporttal jelentkezett az évi 118 milliárd forintból fenntartott állami MTVA zászlóshajójának híradója korábban Tscinderle ügyében: a műsor arról szólt, hogy egy újságíró kérdéseket mert feltenni a Fidesznek, a közmédia szerint az újságíró munkája végzésével „provokálta” a pártot.

Franziska Tschinderle az egyik legolvasottabb osztrák politikai hetilap, a Profil munkatársa. Kérdései nyomán az M1 két egymást követő napon is többperces riportot szentelt az újságírónak. Tschinderle lapunknak azt mondta, szerinte „nem őt személy szerint akarták lejáratni, hanem minden, a munkáját végző újságírót.” Az újságíró egyébként az alábbi kérdésekkel fordult a Fideszhez:

  • Amikor Orbán, Salvini és Morawiecki Budapesten egyesítették erőiket és bejelentették egy lehetséges új szövetség létrehozását, miért nem volt jelen senki a francia Nemzeti Gyűlés vagy az osztrák FPÖ részéről ezen a történelmi találkozón?
  • Mi a szövetség célja és ki fontolgatja a belépését?
  • Egy euroszkeptikus koalíció létrehozása nem új jelenség, és az 1980-as évekig megy vissza. Többször is elbukott már olyan témák körül kialakult nézetkülönbségeken, mint például Oroszország, Törökország, vagy az antiszemita támadások. Hogyan lehet elkerülni most a megosztottságot?

A Fidesz EP-delegációja szerint Tschinderle kérdései „nem konkrét kérdések, csak provokatív állítások”, ezért nem kommentálják őket. Ellentétben az M1-gyel, az állami televízió kommentárja szerint ugyanis az újságíró érdeklődése egy összehangolt hadjárat része lehet: a találkozó óta „még egy hét sem telt el, de az európai balliberális sajtó máris példátlan támadásba lendült” – hangzik el a riportot készítő Bende Balázstól, aki még egy novemberben kiszivárgott szerkesztőségi hangfelvételen magyarázta az MTVA munkatársai számára a „megfelelő narratívát”.

Az eredeti riportról és arról, hogyan vezette le az M1 provokálásig az újságírói kérdéseket, itt olvashat. Egy másik cikkünkben a kérdéseket elküldő újságírót provokáltuk kérdésekkel, itt olvashatja, hogyan provokált minket válaszokkal.