Bident Putyinnal, Izraelt az arabokkal hozza össze a harc a klímaváltozás ellen

Pénteken is folytatódott a Joe Biden amerikai elnök által összehívott klímaügyi csúcstalálkozó, aminek csütörtöki fejleményeiről ebben a cikkünkben számoltunk be. Míg a klímacsúcs első napján főleg a világ kormányainak klímaváltozással kapcsolatos vállalásairól volt szó, a második nap a „víziókról” szól, mondta John Kerry, az amerikai kormány éghajlatért felelős elnöki megbízottja nyitóbeszédében.

Ennek alkalmából cégvezetőket és vállalkozókat is meghívtak a pénteki panelbeszélgetésekre, de természetesen több politikai vezető is felszólalt a konferencia második napján. „Annyian részt akartak venni a csúcson, hogy kihívás volt kiválasztani azokat az országokat, akiket végül sikerült meghívnunk a világ összes tájáról” – mondta Kerry. Ebből a szempontból Kelet-Közép-Európát is képviselte a lengyel elnök, Andrzej Duda.

A klímaharc a mi holdraszállásunk

„Inspiráló volt hallgatni a tegnapi bejelentéseket az állam- és kormányfőktől (…) Több ország már ma is rendkívüli módon a klímaváltozás hatása alatt áll, és sokan már most elképesztő tervekkel álltak elő a válság kezelésére – de több esetben nincsenek meg a valódi fellépéshez szükséges eszközök”

– mondta Kerry, aki után Michael Bloomberg, az ENSZ klímaambícióért és -megoldásokért felelős követe szólalt fel. „Nagyon fontos a mostani találkozó, mert egyrészt megmutatja, miről szól az erős vezetés, másrészt összehozza a világ minden pontjáról a vezetőket a közös munkára” – mondta a volt new yorki polgármester, aki szerint több vezérigazgató és cégtulajdonos is készen állna arra, hogy többet vállaljon a klímaváltozás elleni harcban a feladatokból – de segítséget is kérnek ehhez, éppen ezért létfontosságú a vállalkozások támogatása.

Az első pénteki panelbeszélgetésben Brenda Mallory, a Fehér Ház környezetminőségi tanácsának elnöke arról beszélt, hogy bár mindenkinek alapvető joga hozzáférni a tiszta ivóvízhez és a tiszta levegőhöz, de „tudjuk, hogy nemcsak az Egyesült Államokban, de szerte a világon tömegek számára ez nem teljesül”. Jennifer M. Granholm energiaügyi miniszter szerint ezt elsősorban a tiszta energiaforrásokkal tudják elérni – amivel kapcsolatban az amerikai kormányzat célul tűzte ki a megújuló energia árának 80 százalékos csökkentését, hogy versenyképes legyen a földgázzal szemben.

Granholm szerint a klímaváltozás elleni küzdelem „a mi generációnk holdraszállása”, és már az elmúlt hónapokban több nemzetközi együttműködést is el tudott indítani az amerikai kormány, „hogy megmutathassuk a világnak: visszatértünk!” A kormányzati szereplők után Bill Gates jelentkezett be a konferenciára: „Elképesztő energiát fordítanak az éghajlatváltozás ügyére a klímaaktivisták, akiknek most már a politikusok is igyekeznek megfelelni. (…) Ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a mostani életszínvonalunkat, át kell állnunk a megújuló energiaforrásokra.”

Ebben mind benne vagyunk

„Képzeljék el, hogy utaznak az Északi-tenger felett, mindenhol szélerőműveket látnak a tájban – és egy szigetet, ami folyamatosan termeli a zöld energiát” – így kezdte felszólalását a külföldi vezetők panelbeszélgetésén Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke. A skandináv ország a kormányfő elmondása szerint ma már energiafelhasználása 15 százalékát szélerőművekből nyeri, kormányzati segítséggel pedig további zöld munkahelyeket hoznának létre. A világ egyik legnagyobb szállítmányozó vállalata, a dán Maersk is beindította a klímasemleges szállításról szóló kísérleti projektjét, sőt, a koppenhágai kormány elhatározta, hogy 2050-re leállítják a földgáz- és kőolajkitermelést az Északi-tengeren.

Hasonlóan ambíciózus ígéretet ugyan nem tett a világ egyik legnagyobb olajkitermelő országának a miniszterelnöke, Mohammed bin Rásid Ál Maktúm, de az Egyesült Arab Emírségek részéről ő is kifejezte, hogy országa elkötelezett a megújuló energia mellett:

„A klímaváltozás nem egy ideiglenes állapot – meg kell tartanunk a bolygót olyan állapotban, hogy a gyermekeink és unokáink is élhessenek rajta. Ezért nyújtunk kezet Biden elnök felé a klímaváltozás elleni harcban.”

Benjámin Netánjáhú, Izrael miniszterelnöke egyenesen arról beszélt, hogy már közel negyven éve ismeri Biden elnököt, így mindenben a segítségére lesz majd. A jeruzsálemi kormány legfontosabb klímavédelmi projektje, hogy a napelemek által termelt energiát is képesek legyenek eltárolni. Emellett Netánjáhú megemlítette, hogy több projekten is együtt dolgoznak Bahreinnel: „Ez is mutatja, mennyire elkötelezettek vagyunk az arab-izraeli béke megteremtése mellett.”

„Már közel kilencven százalékban tiszta energiaforrásokból biztosítjuk a kenyai háztartások energiaellátását” – mondta Uhuru Kenyatta, az afrikai ország elnöke, aki kiemelte, hogy a fejlett országoknak kötelessége lenne pénzügyileg kisegíteni a fejlődő országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Li Hszien Lung, Szingapúr miniszterelnöke pedig 2 milliárd dolláros zöld befektetési program beindítását ígérte a konferencián.

Senkit sem hagyhatunk hátra

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója viszont arra figyelmeztetett, hogy a vállalások önmagukban nem jelentenek semmit – cselekvésre van szükség. „Nagyon riasztó adatok érkeztek az első járványhullám után a szén-dioxid kibocsátás globális növekedésére vonatkozóan. Pedig nem lenne szabad úgy visszatérnünk a koronavírus-járványból, ahonnan elindultunk.”

Hasonlóan beszélt a koronavírus miatt kialakult helyzetről Andrzej Duda, Lengyelország elnöke is: „A pandémia egy pillanatra megállította a világot, de az út, amin elindulunk a járvány után, nem a régi – ez pedig lehetőséget ad.” Szerinte a lengyelek élen járnak a klímaváltozás elleni harcban, ennek keretében a következő két évtizedben klímaneutrális energiarendszert építenek ki, hogy a szénfelhasználást 2040-re 70 százalékról 11 százalékra csökkentsék. Sőt, Duda arról is beszámolt, hogy csütörtökön sikerült megállapodnia a lengyel kormánynak a bányákkal és a bányász-szakszervezetekkel arról, hogy kivezetik a szénkitermelést Lengyelországban 2049-re.

Duda szerint az Európai Unió lehet az első globális gazdasági erő, ami 2050-re teljesen klímasemleges lehet – és ebben reménykedik Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is. Szerinte „elképesztő lehetőségeket hordoz magában a változás”, ehhez pedig közösen és most kell cselekednie a világnak:

„Ki kell használnunk ezt a történelmi lehetőséget, hogy túljussunk a létünket fenyegető klímaválságon. Ehhez elsőként az embereket kell a középpontba helyezni – támogatni azokat, akik hátrányosan kerülnek ki ebből a helyzetből.”

Sánchez szerint a legtöbb szénbányát és szénerőművet már bezárták Spanyolországban az elmúlt években – a helyi hatóságokkal és a szakszervezetekkel való együttműködésüknek köszönhetően viszont minden érintettnek munkalehetőséget tudtak kínálni, így „senkit sem hagytunk hátra”.

Putyin és Biden kéz a kézben

A külföldi vezetők mellett a pénteki panelbeszélgetéseken több meghívott vállalat előadója is beszélt a saját céljairól: míg az amerikai General Electric a jövőben 1,5 millárd dollárt szán kutatás-fejlesztésre, a svéd Vattenfall nevű cég elnöke a fosszilis anyagoktól mentes acélgyártásról számolt be prezentációjában. Jack Allen, a buszokat gyártó Proterra vezérigazgatója az elektromos iskolabuszait mutatta be, amikor közbeszólt Joe Biden: „Tudja, hogy én már vezettem iskolabuszt is! Szeretném majd egyszer az önök elektronikus iskolabuszát is vezetni!”

Emellett külön panelbeszélgetést szenteltek a szakszervezeteknek, akik mind egyetértettek abban, hogy ideje volt komolyan venni az Egyesült Államokban is a klímaváltozás elleni harcot – ahogyan abban is, hogy a támogatásokat el kell juttatni a hátrányosan érintett közösségekhez is, akiknek a munkahelyei az energiaszektor átalakulása miatt megszűnhetnek. Ezzel kapcsolatban a panel minden résztvevője kiemelte, hogy bár visz is, de hozni is fog munkahelyeket a változás, ráadásul olyan jól fizető állásokat is, amelyeknek biztos a jövője.

Joe Biden a konferencia végén úgy összegezte a két napos klímacsúcsot, hogy ez nem csak az Egyesült Államokat, de az egész világot összehozta:

„Amikor gyermek voltam, és valami rossz történt a családban, anyám mindig azt mondta, »nézz annyira előre, hogy történjen valami jó!« (…) Putyin elnökkel is megvannak a nézeteltéréseink, de a két nemzetünk ettől függetlenül együtt tud működni egymással, hogy létrehozzunk valamit – most valami olyasmit, ami mindenkinek jó.”

Szerinte ha fókuszálni tud most a világ az éghajlatváltozás elleni munkára, akkor növelni tudják a gazdaságot, a GDP-t, a munkahelyek számát, és végső soron növelni tudjuk önmagunkat is: „Együtt segíteni tudunk magunkon.” Biden a záróbeszédében kiemelte, hogy az amerikaiak vállalásain túl nagyon örülnek a többi ország ígéreteinek is. „Együtt ezek a vállalások azt jelentik, hogy képesek lehetünk teljesíteni a célunkat, hogy csak 1,5 Celsius-fokkal növekedjen a Föld hőmérséklete – ha viszont ezt nem teljesítjük, akkor nincs visszaút a klímakatasztrófában. (…) Köszönöm mindenkinek a részvételt, Isten áldjon mindenkit, munkára fel!”