Biden 50 százalékos CO2-kibocsátás csökkentést ígér 2030-ra, Brazília egymilliárd dollárt kér tőle az amazonasi esőerdő megvédéséért cserébe

2021. április 22. – 12:56

frissítve

Biden 50 százalékos CO2-kibocsátás csökkentést ígér 2030-ra, Brazília egymilliárd dollárt kér tőle az amazonasi esőerdő megvédéséért cserébe
Joe Biden amerikai elnök az általa összehívott virtuális klímacsúcson a Fehér Házban – Fotó: Pool / Getty Images / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Csütörtökön és pénteken virtuális klímacsúcsot tartanak Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére. A találkozó első napján több fontos bejelentés is történt.
  • Biden bejelentette, hogy az USA 50 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig, és hasonló ígéretet tett a japán, illetve a kanadai miniszterelnök is.
  • Mások nem voltak ennyire ambiciózusak, Brazília például egymilliárd dollárt kér Bidentől az amazonasi esőerdő megvédéséért cserébe.
  • A klímacsúcson felszólalt egy 19 éves aktivista is, aki keményen ostorozta a szerinte nem elég bátor és folyton kiskapukat kereső politikai vezetőket.
  • A találkozóval egy időben Greta Thunberg az amerikai kongresszus környezetügyi albizottságának meghallgatásán tanúskodott. Aktivistatársához hasonlóan ő is bírálta a klímakrízist semmibe vevő politikusokat.

Joe Biden, Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping, Emmanuel Macron, Angela Merkel, Ferenc pápa és további 35 ország vezetője, miniszterek, cégvezetők és aktivisták tartanak virtuális klímacsúcsot csütörtökön és pénteken. A résztvevők által képviselt országok együttesen a globális kibocsátás 80 százalékáért felelnek. Az önmagában is eredmény, hogy az időnként a hidegháborút idézően rossz viszony ellenére Putyin és Hszi is részt vesz a klímacsúcson.

A Föld Napjára időzített találkozó, melyet az amerikai elnök hívott össze, a remények szerint mérföldkő lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, felgyorsíthatja a kibocsátáscsökkentési vállalásokat, és új lendületet adhat a nemzetközi együttműködésnek, írtuk a csúcsot felvezető cikkünkben. A klímacsúcs első napjának történéseit ezen a linken lehet visszanézni.

Biden a klímacsúcs megnyitóján jelentette be, hogy az Egyesült Államok 2030-ig 50-52 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. A klímavédelmi szervezetek pozitívan fogadták a hírt, ez ugyanis jóval ambiciózusabb a Barack Obama által korábban megszabott, 2025-ig teljesítendő 25-28 százalékos csökkentésnél.

Ambiciózus ígéretek, követelések és technikai hibák

A klímacsúcsot Biden és Kamala Harris alelnök nyitotta meg. Biden arról beszélt, hogy ez az évtized lesz a döntő a klímaváltozás elleni harc szempontjából.

„Ez az az évtized, amikor olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek segítségével elkerülhetjük a klímakrízis legsúlyosabb következményeit. Muszáj, hogy 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk a Föld hőmérsékletének növekedését. 1,5 foknál nagyobb növekedés esetén az erdőtüzek, árvizek, aszályok, hőhullámok és hurrikánok gyakoribbak lesznek, emberéletektől fosztva meg minket.”

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a Biden-adminisztráció kész többet tenni a klímaváltozás megfékezéséért, mint bármelyik elődje az USA történetében.

A csúcstalálkozón Szuga Josihide japán miniszterelnök is fontos bejelentést tett. Azt ígérte, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért Japán. Szuga néhány nappal ezelőtt a Fehér Házban tárgyalt Joe Bidennel.

A japán miniszterelnökhöz hasonlóan kanadai kollégája is ambiciózusabb célt tűzött ki. Justin Trudeau ígéretet tett, hogy 2030-ig 40-45 százalékkal csökkentik Kanada szén-dioxid-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest.

John Kerry éghajlatért felelős különleges elnöki megbízott, Antony Blinken külügyminiszter és Joe Biden elnök hallgatja António Guterres ENSZ-főtitkár beszédét a virtuális klímacsúcs Fehér Házban berendezett központjában – Fotó: Brendan Smialowski / AFP

Hszi Csin-ping kínai elnök új bejelentést nem tett, azonban megerősítette, hogy továbbra is kitartanak korábbi ígéretük mellett, miszerint 2030-ig elérik a kibocsátás maximumát, 2060-ig pedig karbonsemlegesek lesznek.

Jair Bolsonaro brazil elnök arról beszélt, hogy országa „élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben”. Bolsonarot az elmúlt években komoly kritikák érték az amazonasi esőerdők kivágása és felégetése miatt. A brazil környezetügyi miniszter a csúcstalálkozó előtt egymilliárd dollárt kért Bidentől az amazonasi esőerdő megvédéséért cserébe.

A klímacsúcson egy 19 éves aktivista is felszólalt. A tolték származású Xiye Bastida azzal kezdte beszédét, hogy

„a klímakrízis okozói a gyarmatosítás, elnyomás és kapitalizmus kártékony rendszereinek fenntartói.”

Kifogásolta, hogy a 40 jelenlevő politikai vezető nagy része fejlett országokból érkezett, melyek pont ezen rendszerek fenntartói, viszont azoknak az országoknak a képviselői, akik a klímaváltozás súlyos következményeinek legfőbb elszenvedői, nem lehetnek ott. Arról is beszélt, hogy a jelenlevő politikusoknak el kell fogadniuk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok ideje lejárt, valamint kijelentette, hogy a klímavédelmi reformok végrehajtásánál vezető szerepet kell adni az eddig elnyomott kisebbségeknek (például a feketéknek és az őslakos közösségeknek).

A Fridays for Future mozgalom aktivistája a fiatalság nevében követelte, hogy ne fektessenek több pénzt fosszilis tüzelőanyagokba, állítsák le a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és a kőolajvezetékek építését. Ezenkívül egy átfogó és nem Európa-centrikus klímatanterv kialakítását szorgalmazta, külön kitérve a klíma-igazságosságra (climate justice), a környezeti rasszizmusra, zöld karrierlehetőségekre és a fenntartható életmódra, legfőképpen pedig azt, hogy már 2030-ra csökkentsék nettó zéróra a szén-dioxid-kibocsátást, ne csak 2050-re.

Beszédét a jelenlévő politikai vezetőknek címezve azzal zárta:

„Újra és újra azt mondják önök, hogy irreálisak és észszerűtlenek vagyunk. De ki az irreális és észszerűtlen, ambíció nélküli és egyáltalán nem merész, túlzóan megoldásoknak nevezett kijelentésekkel? Önök azok, akik kiskapukat csinálnak és keresnek a saját törvényeikben, határozataikban és megállapodásaikban. Önök a naivak, ha azt hiszik, hogy túlélhetjük ezt a krízist a jelenlegi módszerekkel. Önök a pesszimisták, ha nem hiszik el, hogy meg tudjuk változtatni a világot.”

A klímacsúcs első napjának második felében Ferenc pápa is felszólalt. A katolikus egyházfő arról beszélt, hogy a természet egy ajándék, amire vigyáznunk kell, hogy a természet is vigyázhasson ránk.

Virtuális találkozóhoz méltóan a klímacsúcs nem maradt technikai gondok nélkül. Már a megnyitó beszéd alatt gondok akadtak, Joe Biden és Kamala Harris nagyon zavaróan visszhangzott. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök beszédének első egy percét nem lehetett hallani, Hszi kínai elnök beszédének pedig az első egy-két perce alatt nem hallatszódott a tolmács fordítása, és hasonló történt Emmanuel Macronnal is. A francia elnököt emiatt gyorsan lekeverték és Vlagyimir Putyinhoz kapcsoltak, akit viszont látszólag nem tájékoztattak erről, így az orosz elnök egy percen keresztül némán nézett a kamerába, illetve tanácsadóira. Putyin végül elmondta beszédét, utána pedig Macronhoz is visszakapcsoltak.

Greta Thunberg is bírálta a klímakrízist semmibe vevő politikusokat

Biden virtuális klímacsúcsával egy időben a világ legismertebb klímaaktivistája, Greta Thunberg az amerikai kongresszus környezetügyi albizottságának meghallgatásán tanúskodott. A klímacsúcson felszólaló aktivistatársához hasonlóan ő is határozottan felszólalt a fosszilis tüzelőanyagok ellen.

Thunberg bírálta az amerikai politikusokat, amiért nem elég ambiciózus célokat tűztek ki a klímaváltozás megfékezésére, és azzal vádolta őket, hogy próbálkozás nélkül feladják a klímakrízis elleni harcot. Illetve megkérdezte a képviselőktől:

„Őszintén, mit gondolnak, hogy a hatalomban lévő emberek, mint önök, meddig tudják megúszni szárazon? Mit gondolnak, mégis meddig vehetik semmibe a klímakrízist […] felelősségre vonás nélkül? Most még megúszhatják, de előbb-utóbb az emberek rá fognak jönni, hogy mit csináltak az egész idő alatt.”

A meghallgatás végén Katie Porter demokrata képviselő azt kérdezte Thunbergtől, hogy mit mondjon a kilencéves lányának, aki szerint „a Föld lángokban áll, és nemsokára mindnyájan meghalunk”. A 18 éves aktivista azt válaszolta, hogy tudja, hogy sokan mérgesek és szomorúak amiatt, amit egyesek tesznek a bolygónkkal. Véleménye szerint az lenne a furcsa, ha nem lennének mérgesek emiatt. A legjobb gyógyír a dühre és a szorongásra Thunberg szerint az, ha aktivizáljuk magunkat. Úgyhogy ezt tudja tanácsolni a képviselőnő lányának is.

Biden a klímaváltozás elleni küzdelmet jelölte meg egyik fő feladataként

Joe Biden minden elődjénél aktívabban vetette bele magát a klímaváltozás elleni harcba. Ennek az eredménye a mostani klímacsúcs is. Biden elnöksége legelső napján döntött róla, hogy visszalépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímamegállapodásba, ahonnan Trump kilépett. Ezenkívül Trump összes, környezetvédelemhez köthető döntésének a felülvizsgálatát kezdeményezte, és jelezte, hogy véget vet a fosszilis energia állami támogatásának.

Szimbolikus lépésekből nincs hiány: beígérte, hogy kihirdeti az USA-ban a klímavészhelyzetet, miközben a klímaváltozást az Amerika előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezte. Már a kongresszus előtt van a gigantikus, 2000 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztő csomag (ebből reálisan ősszel lehet valami), ami a zöld beruházásoknak is óriási löketet ad majd a várakozások szerint – nem akkorát, mint amit a zöld szervezetek és a demokrata balszárny szeretett volna, de azért puszta retorikánál jóval többről van szó.