A világgazdaság legnagyobb közép-európai játékosát vitte halálba az alaszkai helikopter

2021. március 29. – 18:42

frissítve

A világgazdaság legnagyobb közép-európai játékosát vitte halálba az alaszkai helikopter
2020. augusztus 23-án készült kép Petr Kellner cseh üzletemberről, a PPF pénzügyi befektető alapítójáról és többségi tulajdonosáról Prágában Fotó: Roman Vondrous / AP / CTK / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A rendszerváltás fenegyereke volt, de nem abban az átmentős, politikai kapcsolatokra építő értelemben, ahogyan Magyarországon leírják a kommunizmus bukása után felemelkedett átlagos nagyvállalkozót. Csehország ebben más pályát futott be, ami meglátszik Petr Kellner pályáján, amelyen sok tízmillárd dolláros, globális érdekeltségek kezeléséig jutott. Egy alaszkai sítúrára igyekezett, amikor lezuhant egy vele együtt öt utast szállító helikopter. Halála alapvetően befolyásolhatja az eddig általa birtokolt, magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező PPF sorsát.

Alaszkai helikopter-balesetben meghalt Csehország leggazdagabb embere. Az 56 éves Peter Kellner egy extrém sítúrán vett volna részt, amikor a gép, fedélzetén hat emberrel lezuhant szombaton. A balesetnek egy túlélője van, aki egy anchorage-i kórházban ápolnak.

Kellner világviszonylatban is élvonalbeli multimilliárdos üzletember volt: a Forbes a világ 68. leggazdagabbjaként tartotta számon tavaly, 17,5milliárd dolláros magánvagyonával. Gyakorlatilag teljes egészében birtokolta az általa létrehozott PPF-csoportot, amely 44 milliárd dollár összértékű érdekeltséget kezelt – köztük a magyar Telenort. A cég 75 százalékát 2018-ban vásárolta meg a norvég Telenor Csoporttól, amely több közép-kelet-európai érdekeltségétől megvált.

Kellner 1986-ban végzett a Prágai Közgazdasági Főiskolán, ezután az ekkor még szocialista Csehszlovákia állami építőipari cégének külföldi beruházásaiért felelős részlegén kezdett dolgozni, majd az akkoriban és a régióban azóta is jelentős Barrandov Filmstúdió gyártásvezetői tanácsadója volt. Ezen kívül irodai eszközökkel kereskedett, ekkor találkozott két üzlettársával, akikkel 27 évesen megalapította a PPF csoportot. Mindez a kuponos privatizáció kezdetén történt – a PPF is erre utal, Első Privatizációs Alap cseh rövidítéséből – értelemszerűen állami vállalatok magánosítására koncentrálva. Az induláshoz szükséges 40 millió cseh koronát az teplicei állami üveggyár, a Sklo Union vezetőségétől kapta, amelynek tagjai nem sokkal később helyet is kaptak a PPF igazgatótanácsában.

Ez a kétségtelenül a szokásos módon bizonytalan fejezete a nagy karrier kezdetének, bár a PPF visszafizette a 40 millió csehszlovák koronás kölcsönt. Ettől függetlenül igaz, hogy a privatizáció Csehországban másképp zajlott, mint Magyarországon. Az előző rendszer kevésbé tudta átmenteni magát a rendszerváltás utáni világba. A privatizáció kifejezetten olyan figurákat segített érvényesülni, akik a modern piacgazdasági fogalmak és körülmények között (befektetési alapok, tőzsdei cégek menedzselésében) jól eligazodtak. A cseheknél így kialakulhatott egy igazi hazai nagytőkés réteg, nálunk eléggé kettészakadt a gazdaság a multik és a magyar vállalkozók törésvonala mentén – írtuk korábbi cikkünkben, amely arról, szól, hogy a cseh üzletemberek miért gazdagabbak és miért van jóval több külföldi érdekeltségük, és miért integrálódtak jobban a világgazdaságba önálló szereplőkként.

Ugyanakkor a privatizációs alapok szerepe vitatható is. Ezek lényege, hogy a lakosság kezébe adott kuponokat gyűjtötte egybe, hogy szakértői módon kezelje a privatizációs folyamatban megvalósított befektetéseket. Ezután azonban kevéssé átlátható módon az alapoktól átszivárgott a vagyon, sok kisrészvényes jóval kevesebbet kapott tulajdonrészéért, mint amennyit azok a befektetési alapoknak értek.

A Kellner kezében összpontosult PPF azzal húzott nagyot, hogy részt vett a cseh biztosítótársaság privatizációjában 1996-ban, majd az olasz Generali biztosítóval létrehozott közös vállalatot (GPH), amelynek igazgatótanácsának élére Kellner került, a tagok közé pedig a korábbi cseh pénzügyminiszter.

A ma már hollandiai központú PPF egyre szélesítette portfólióját, ingatlanfejlesztést, ipari befektetéseket, biotechnológiai beruházásokat, telekommunikációs érdekeltségeket vonva be a cégbe, közben létrehozta a Kellner Family Foundationt, amely az oktatás és a tudományos tevékenység támogatására jött létre.

Üzleti érdekeltségeivel megjelent Európa – első sorban Közép- és Kelet-Európa – mellett Észak-Amerikában, Oroszországban, Kínában és Ázsia több más országában is. Ebből a szempontból érthető módon támogatta Miloš Zeman államfőt abban, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatot Oroszországgal és Kínával is, azaz, hogy lehetőleg az üzleti kapcsolatoknak ne legyenek politikai akadályaik. Más kérdés, hogy Zeman esetében ez erős EU-szkeptikus hozzáállással párosult, amit Kellner nem osztott

Üzleti praktikus szempontjai azonban fontosabbak voltak: 2014-ben Zeman társaságában találkozott a kínai elnökkel – mellesleg onnan Kellner saját gépén röptette haza a cseh elnököt -, majd nem sokkal ezután a PPF lehetett az első külföldi cég, amely Kínában lakossági hitelezéssel foglalkozhatott: ez a Home Credit, amely a PPF egyik legjövedelmezőbb része lett.
Ez Kellnernek sokat megért: feltételezések szerint szerepe volt abban, hogy a hatóságok minél hatékonyabban fellépjenek a Peking-ellenes tüntetők ellen, amikor a kínai elnök Prágába látogatott – emlékeztetett a Balkan Insight.

Később pedig kiderült, hogy a már bőven 10 milliárd dollár feletti kínai lakossági hitelezéssel operáló Home Credit a cseh sajtóban – ahol Kellnernek szintén széles érdekeltségei vannak – Kína pozitív megítélését elősegítő anyagok megjelenését finanszírozta. A PPF 2019-ben megvette a német alapítású Central European Media Enterprisest is. A cégnek Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában és Bulgáriában vannak médiaérdekeltségei.

Kellner ugyan a közvetlen politizálástól igyekezett távolmaradni, világnézeti állásfoglalását azonban nem tagadta: „Az én korosztályomnak a szabadság, a méltóság, a vállalkozói szellem és hagyományok tisztelete alapvető szerepet játszott abban, ahogyan véleményünket kialakítottuk. Ezek az értékek segítettek minket az üzleti életben, a cégek létrehozásában mindenütt a világon. Ma azonban a nyugati társadalomra és benne az európaira egyre jellemzőbb az individuális jogok és az egyenlőség eszméje, és a hagyományos értékek relativizálása. Ez a modern ideológia egyre nagyobb akadálya a szabadságnak, a kreativitásnak és a kritikus gondolkodásnak.”

Tekintettel arra, hogy Kellner 98 százalékos tulajdonosa volt a PPF-nek kérdés, hogyan alakul a négygyermekes üzletember vállalkozásának sorsa a halálos helikopter-baleset után.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Telenor Magyarország közleményt juttatott el a Telexhez. Ebben azt írták, hogy

„a PPF Group gyakorlata szerint a cégcsoport egyes vállalatait szakmai vezetők irányítják, akik ezt mostantól Ladislav Bartonicek vezetése alatt folytatják”.

Hozzátették, „a PPF Csoport részletesen kidolgozott rendszer alapján kezeli beruházási projektjeit. A társaság kijelenti, hogy az alapító Petr Kellner eltávozása nincs hatással a PPF Csoport napi működésére. A PPF Csoport tovább folytatja befektetési terveit és követi jövőképét, amelyet Petr Kellner és munkatársai közösen fogalmaztak meg”.

A cégcsoport végezetül köszöntét fejezte ki „a gyászolók eddig kifejtett részvétért, jókívánságokért és imákért”.