Egyre zsarolóbbá válik Kaczyński rendszere

2021. március 11. – 05:00

frissítve

Egyre zsarolóbbá válik Kaczyński rendszere
Jarosław Kaczyński érkezik egy megemlékezésre 2020. július 31-én Varsóban – Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Mi a közös a klientelizmusban, az állami erőforrásokkal történő visszaélésben és a médiapiac manipulálásában? Ezek az informális mechanizmusok mind aláássák a rendszerváltás utáni demokratikus vívmányokat Kelet-Közép-Európában. A koronavírus-járvány során a lengyel kormány előszeretettel használta ezeket az eszközöket a politikai erőtér további torzítására.

Miközben a koronavírus hatásai mind nagyságában, mind pedig időbeli gyorsaságát tekintve példa nélküliek, Lengyelországnak eddig sikerült megúsznia egy komolyabb gazdasági válságot. Ennek ellenére a lengyel belpolitika még sosem volt ennyire feszült a kormányzó Jog és Igazság (PiS) által 2015-ben megkezdett illiberális újratervezés óta.

Lengyelország informális vezetője, Jarosław Kaczyński pártelnök hosszú ideje küzd a kormánykoalíciót tépázó strukturális problémákkal. Miután miniszterelnök-helyettesként hivatalosan is csatlakozott a kormányhoz, hogy belülről kontrollálja a Zbigniew Ziobro vezette radikális jobbszárnyat, Jarosław Gowin mérsékelt miniszerelnök-helyettessel is komoly összetűzésbe került.

Az elmúlt hónapok kötélhúzása az abortusztörvény körül felerősítette az eddigi szembenállást, és példátlan nyomást helyezett az Egyesült Jobboldal kormánykoalíciójára, aminek következtében meredeken megcsappant a PiS népszerűsége.

Lengyelország új „reménye”?

Miközben egyre nő a kormánykoalíció összeomlásának a lehetősége, Kaczyński Daniel Obajtekben, az állami energetikai PKN Orlen vállalat vezetőjében látja Lengyelország „új reménységét”. Pcim település korábbi polgármestere sikerrel váltotta politikai lojalitását gazdasági aprópénzre. Mára a Kaczyński köré szerveződő rendszerszintű klientelizmus egyik szimbolumává vált, aki a „prezes” támogatása nélkül aligha válhatott volna az egyik legbefolyásosabb gazdasági szereplővé.

Obajtek, aki három éve került Közép-Európa egyik legnagyobb olajvállalatának az élére, mára Mateusz Morawiecki miniszterelnök lehetséges utódjává nőtte ki magát. Oknyomozó újságírók azonban nemrég kiderítették: Obajtek nemcsak, hogy visszaélt hatalmával egy másik vállalat háttérből történő vezetésével, de pár éve hazudott is erről a bíróságon.

Miniszterelnöki kinevezése esetén teljes mértékben Kaczyński alárendeltje lenne, aki mindig is abban hitt, hogy az államhatalom működtetése és a hatékonyság mindenekelőtt személyes lojalitás függvénye.

A PiS-rendszer lényege, hogy Kaczyński egyre növekvő klientelista hálózatán keresztül szilárdította meg a kormánykoalíció feletti befolyását. Noha Lengyelország részben az erős külföldi tőkejelenlétnek köszönhetően elkerülte az oligarchizálódást, a párt idővel mégis egyfajta féloligarchikus képződménnyé, a politikai és üzleti hatalom összefonódásának szimbólumává vált.

Daniel Obajtek, a PKN Orlen vállalat vezetője – Fotó: Michal Fludra / NurPhoto / AFP

Gyakoribbá vált a zsaroló klientelizmus

Ennek legfőbb színterei az állami vállalatok, ahol a kormány által kinevezett pártkatonák kerülnek döntési pozícióba a valóban hozzáértő jelöltek helyett. A legmagasabb szintű, politikai és állami funkciók osztogatása elsősorban az Egységes Jobboldalon belüli függőségi viszonyrendszerek kiépítését és a hatalom hosszú távra történő bebetonozását szolgálja.

A módszer korántsem újkeletű a lengyel politikában, a most ellenzékben ülő Polgári Platform kormánya is előszeretettel alkalmazta. A PiS azonban nemcsak hogy csúcsra járatja, de egyre erőszakosabban kényszeríti ki ezeket a függőségi viszonyokat. Autoriter rendszerekben ezeket a fizikai erőszaktól mentes zsaroló módszereket legtöbbször a jogállamiság egyfajta érvényesítéseként próbálják eladni a külvilágnak.

Mára a bírák és újságírók ellehetetlenítése mellett teret nyert a szövetségesek zsarolása is. Jól tükrözte ezt a tavaly őszi parlamenti szavazás Kaczyński megosztó javaslatának esetében az állattartás szigorításáról. A PiS egyik szenátora, Jan Maria Jackowski utólag arról számolt be: egyik kollégáját azzal fenyegették meg, hogy amennyiben nem a kormány álláspontjának megfelelően szavaz, a felesége munkanélkülivé válhat.

Nemrég nyilvánosságra került hangfelvételek pedig arra derítettek fényt, hogyan burjánzik ez a fajta stratégia a PiS berkein belül. A kiszivárgott felvételeken helyi PiS-párttagok zsarolták meg alsó-sziléziai kollégáikat, hogy így vegyék elejét egy esetleges vezetőváltásnak.

Miután Michał Dworczyk mostani kancelláriaminiszter lett Walbrzych város vezetője, az utódlás sok feszültséget okozott a PiS helyi pártstruktúrájában. Amikor Dworczyk Kamil Zielińskit nevezte ki helyettesévé, a PiS aktivistái petíciót kezdeményeztek Kaczyńskinél az eltávolítására. A hangfelvételen az egyik ilyen „szakadár” képviselőt épp a munkája elvesztésével fenyegetik, amennyiben nem lép vissza a petíció támogatásától.

Ugyanebbe a mintába illeszthető, hogy a kormány a a koronavírus-járvány kirobbanása után módosította a közszolgálati törvényt is, amely a korrupció legalizálásának melegágya lehet. A koronavírusra hivatkozva ugyanis megszüntették a legmagasabb pozíciók betöltésére vonatkozó versenyszabályt, ami tovább könnyíti a politikai kinevezések útját.

A média informális foglyul ejtése

Az adminisztratív pozíciók osztogatása mellett az állami vállalatok több szempontból is stratégiai szerepet töltenek be Kaczyński klientelista rendszerében. A PiS a hatalmi tábor befolyásos embereinek segítségével megkezdte a kormánytól független médiumok bekebelezését.

Egy meghatározott „repolonizációs” törvénycsomag helyett a lengyel kormány lépésről-lépésre halad az orbáni úton. Az ellentmondásos reklámadó bevezetésének megfontolása mellett új megközelítést alkalmaznak, miszerint az állami vállalatoknak minden lehetséges alkalommal médiát kell vásárolniuk.

Az első ilyen tranzakciót éppen a PKN Orlen bonyolította a Polska Press kivásárlásával német tulajdonosától. Ennek eredményeképpen ma Kaczyński egyik legközelebbi szövetségese, Obajtek rendelkezik a helyi sajtó nagy része felett: 24 helyi napilapból 20, több mint 120 helyi magazin és mintegy 500 weboldal került az irányítása alá, amivel 17 millió olvasót érnek el.

A reklámadó bevezetése miatt tüntetők Krakkóban 2021. február 12-én – Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / AFP

Míg az Orlen szigorúan üzleti befektetésként jellemzi a felvásárlásokat, és elutasít minden politikai kötődést, a szóban forgó állami vállalatok kulcsszerepet töltenek be a média informális úton való többszintű foglyul ejtésében.

A Fideszhez hasonlóan a PiS is politikai alapon szelektál az állami hirdetések szétosztásakor, amellyel a kormányközeli médiát jutalmazzák, a tőle függetleneket pedig büntetik. (Erről bővebben lásd a Visegrad Insight legutóbbi jelentését). Bőkezűen támogatták azokat a hírportálokat, amelyek 2015 óta engedelmesen visszhangozták a kormány üzeneteit.

A lengyel állami vállalatok pedig központi szerepet játszottak a szóban forgó hirdetési pénzek ütemes átcsatornázásában olyan médiumokhoz, mint például a Gazeta Polska, amely a PiS egyik leghangosabb támogatója. Az egyébként nem túl nagy olvasottságú lap támogatása a 2015-ös 91000 zlotyról (kb. 7,3 millió forint) 2019-re 16,5 millió zlotyra (kb. 1,3 milliárd forint) ugrott.

Plakátkampány a bíróságok ellen

Az Orlen komoly összegeket öl továbbá a PiS különböző, a hivatalos közigazgatási határokon kívüli alapítványaiba. Az egyik ilyen a Lengyel Nemzeti Alapítvány (PNF), amely egyfajta propagandaeszközként szolgál a kormány fő narratívájának terjesztésében.

Miközben eredetileg Lengyelország külföldön történő népszerűsítésére hozták létre, a PNF óriásplakátkampányt indított a PiS vitatott igazságügyi „reformjainak” előmozdítására. Az alapítvány a félig formális, félig informális eszköz tipikus példája: jogi alapokon működik, és habár tevékenységének egy részét jogellenesnek minősítette a bíróság, ezek mégis jogi következmények nélkül maradtak.

A PNF tökéletesen illeszkedik a rendszerhez. A PiS vezetésével Lengyelország a döntéshozatali hatalom informális eloszlásának mintapéldája lett, Kaczyńskivel a piramis tetején. Annak ellenére, hogy papíron most már Morawiecki miniszterelnöknek és a Miniszterek Tanácsának felel, a politikai döntéshozatalt továbbra is Kaczyński határozza meg. A kormány tagjainak mozgásterét pedig elsősorban a párt vezetőjével való kapcsolatuk határozza meg.

Ez minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált az őszi abortuszkorlátozások elleni tömegtiltakozás során. Oknyomozó újságírók kiderítették, hogy miután Kaczyńskit felbosszantották a háza elé szervezett tüntetések, ő határozottabb rendőrségi fellépést rendelt el a belügyi és közigazgatási minisztertől.

Mivel a döntések egy részét a hivatalos struktúrák szétfeszitésével, az elszámoltathatóság és az átláthatóság teljes hiányában hozzák meg, a rendszer korrumpálhatósága is egyre nő.

Hogyan rántsd magadra a jogállamisági mechanizmust?

Második, 2015-ös hatalomra kerülése után a PiS számára láthatóan egyre kevésbé volt prioritás a korrupció elleni küzdelem. A kormány idejének nagy részét az igazságszolgáltatás és más, a hatalom ellenőrzésére szolgáló intézmények bekerítése tette ki.

Noha Lengyelország a Transparency International korrupciós indexében jelentősen jobb helyen áll (56) Magyarországhoz képest (44), a korrupció jelentősen rosszabbodott 2021-re. Jelzésértékű például egy nemrég napvilágott látott fejlemény Daniel Obajtek esetében, akit megvádolták ugyan szervezett bűnözésben történő részvétellel 2013-ban, ám a PiS hatalomra kerülése után végül mégsem indult ellene bűnvádi eljárás. Ugyanide sorolható, hogy a kormány jogszabályi egérutakat próbál biztositani a pandémiával összefüggő visszaélésekkel esetében, miután több Covid-beszerzéssel összefüggő botrány is ráégett Morawiecki kabinetére.

Mateusz Morawiecki egy koronavírus-járvány miatt létrehozott átmeneti kórház bejárásán 2020. október 29-én Varsóban – Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / AFP

Míg az uniós forrásokkal történő rendszerszintű visszaélés eddig nem jelent meg az uniós bírálatokban, a közelmúlt fejleményei megváltoztathatják ezt. A Batory Alapítvány jelentése szerint a kormányzati Helyi Fejlesztési Alap aránytalanul nagyobb összegeket osztott szét a PiS-vezette helyi önkormányzatoknak a Covid-19 pénzügyi támogatási program keretében, uniós pénzek bevonásával.

A pártemberekkel feltöltött intézmény mintegy hatmilliárd zlotyt (kb. 480 milliárd forintot) osztott szét a sajátjai között teljesen átláthatatlanul. Mindez a klientelizmus és politikai alapon történő állami támogatás újabb tankönyvi példája, amely akár muníciót is biztosíthat az Európai Bizottságnak a jogállamisági mechanizmus Lengyelországgal szembeni élesítéséhez. Tavaly év végén a magyar és lengyel kormány végül elállt a hétéves költségvetéssel és a helyreállítási alappal szemben a jogállamisági mechanizmus miatt belengetett vétójától. Noha a mechanizmus januártól hatályos, egyelőre még kérdés, hogy mikor lehet élesben alkalmazni, mivel a Fidesz és a PiS-kormány az EU bíróságán tervezi azt megtámadni.

Az Egyesült Jobboldal által kiépített intézményi környezet kényelmes mozgásteret biztosít a hatalomnak azáltal, hogy nem vizsgálja a magas szintű ügyeket. Ennek két oka van: részben a Zbigniew Ziobro vezette ügyészség, részben a titkosszolgálatok és a bűnüldöző hatóságok gyakori passzivitása.

A politikai játéktér torzítása

A Covid-19 egyik tanulsága, hogy ahol a demokratikus intézményeket már válság előtt kiüresítették, az autoriter vezetők ürügyként használták a válságot a demokratikus fékek és egyensúlyok további gyengítéséhez. A lengyel kormány olyan informális hatalmi eszközökkel torzította tovább a politikai játékteret, amelyet sokkal nehezebb a jogi keretekre fókuszáló nemzetközi megfigyelőknek beazonosítani.

Intézményi hiányosságai miatt az EU jogi keretrendszere eddig nem volt alkalmas a formális hatalmi visszaélések felszámolására, nemhogy az informális visszaélések megakadályozására. Ráadásul az uniót alapjaiban fenyegető jelenség nem fog nyomtalanul eltűnni, hiszen Közép- és Kelet-Európa a negatív informalitás melegágya. A klientelizmus, a visszaélés az állami forrásokkal és a média informális foglyul ejtése régiós probléma, a kommunizmus megterhelő öröksége.

Nemcsak a magyar állam csoportosítja át a közjavak nagy részét Orbán Viktorhoz szorosan kapcsolódó egyéneknek. Csehország és Szlovénia példája is azt igazolja, hogy Európa-szerte egyre több tagállam vonja le a Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos főbb tanulságokat.

Például annak ellenére, hogy Andrej Babiš cseh kormányfő üzleti érdekeinek kezelését a vagyonkezelői alapokra ruházta át, továbbra is befolyással bír a médiájában közzétett tartalmakra. Szlovéniában pedig Janez Janša kormánya hozta gazdaságilag nehéz helyzetbe a Szlovén Hírügynökség munkáját azzal, hogy jelentősen korlátozta a finanszírozását.

Ezek mind azt vetítik elő, hogy elkerülhető az uniós számonkérés, miközben a nemzeti kormányok az informális hatalomgyakorlás csúcsra járatásával haladnak a tekintélyelvűség útján. Amíg Kaczyński egyben tudja tartani a koalícióját, a lengyel kormány tovább menetel majd ezen az úton, függetlenül az EU esetleges jövőbeni reakciójától.

Éppen ezért minden eddiginél fontosabb lenne, hogy az Európai Tanácsban informális nyomás alá helyezzék a demokráciát ilyen formán aláásó tagállamokat .

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és a V4-ek vezetői, Igor Matovič szlovák kormányfő, Mateusz Morawiecki, Lengyelország Minisztertanácsának elnöke, Orbán Viktor és Andrej Babiš cseh miniszterelnök – Fotó: Bartosz Siedlik / AFP

A legutóbbi lengyelországi fejlemények és a magyarországi rendszerszintű problémák alapján az EU-nak hozzá kellene nyúlnia a már meglévő eszköztárához az uniós forrásokkal való visszaélés felszámolására. Amennyiben az új jogállamisági feltételrendszert nem lesz könnyű beélesíteni, a strukturális alapokra vonatkozó szabálykönyv megfelelő alapot biztosít az uniós források visszatartására a rendszerszintű visszaélések esetén.

Mivel Lengyelország Magyarország nyomdokaiba lépett a média informális befolyásolása terén, a Bizottságnak további kötelezettségszegési eljárásokat kell inditania, átmeneti intézkedések gyorsitott formában történő alkalmazásával. Ez egyébként tartalmi szempontból kiegészítheti a 7-es cikkely szerinti eljárást, amelyben a médiaszabadság aláásása és a médiapluralizmus kiemelt problémaként szerepelnek.

Mindehhez Washington részéről is fokozottabb elköteleződésére is szükség van. Joe Biden elnök többször hangsúlyozta a jogállamiság fontosságát, jelezve az új adminisztráció elköteleződését a demokrácia fenntartása mellett. Miközben Közép-Kelet-Európa idén ünnepli a Szovjetunió bukásának 30. évfordulóját, az Egyesült Államoknak ismét aktív szerepet kell vállalnia az elnyomó rendszerek elleni fellépésben. A helyi, kormánytól független média és társadalom támogatása, valamint a szabadságot, az elszámoltathatóságot és a társadalmi sokszínűséget promotáló oktatási programok nagymértékben hozzájárulnának a demokrácia régiós helyreállításához.

A szerző Varsóban élő politológus, a Lengyel Tudományos Akadémia doktorandusz kutatója. Ez a cikk a Visegrad Insight #DemocraCE projekt része. A szerző nemsokára megjelenő tanulmányán alapul, amelyet az amerikai German Marshall Alapítvány fog közzétenni.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!