Tíz éve él radioaktív anyagokkal szennyezett területen, hogy a fukusimai macskákat gondozza

2021. március 07. – 18:09

frissítve

Tíz éve él radioaktív anyagokkal szennyezett területen, hogy a fukusimai macskákat gondozza
Fotó: Kim Kyung-Hoon / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

2011. március 11-én földrengés rázta meg a fukusimai atomerőművet. A japán erőmű három reaktora hűtés nélkül leolvadt, a következő napokban pedig radioaktív szennyeződés kezdett el szivárogni a levegőbe és a környékbeli vizekbe. Az erőmű 20 kilométeres körzetében kitelepítették a lakosságot, nagyjából 160 ezer embert. Csak kevesen maradtak a kiürített területen, viszont köztük van rengeteg háziállat, és az őket ápoló és ellátó Kato Szakae. A maradókról és a vissza nem térőkről készített képriportot a Reuters.

„Biztos akarok benne lenni, hogy az utolsó macskáról is gondoskodok. Utána pedig én is meg szeretnék halni, mindegy, hogy egy órával vagy egy nappal később”

mondta Kato Szakae, aki 10 éve annak él, hogy a környék hátrahagyott háziállatairól gondoskodjon a fukusimai atomerőmű körüli területen. Szomszédaival ellentétben ő nem akarta elhagyni a lakhelyét, továbbra is a szennyezett zónában lakik.

Kato 57 éves, korábban építőipari vállalkozó volt, az atomerőmű balesete után ő is segített lebontani az elhagyott házakat. Ekkor szembesült vele, hogy mennyien hátrahagyták az állataikat, és részben ez ösztönözte arra, hogy maradjon és gondoskodjon azokról a macskákról, akik túlélték a földrengést. Ez közben arra is okot adott neki, hogy azon a földön maradhasson, ahol családja három generáció óta élt.

„Nem akarok elmenni, ezekben a hegyekben szeretek élni” – mondta Kato. Időközben megmentett egy kutyát is, akinek a Pocsi nevet adta. Rajta kívül 41 macskát gondoz saját otthonában és egy másik üres épületben, tíz év alatt további 23-at temetett el a kertjében. Az elvadult macskáknak is hagy kint eledelt egy raktárban, amit egy olajjal égő kályhával fűt.

Fotó: Kim Kyung-Hoon / Reuters

Kato felkeresheti az otthonát, de elvileg nem alhat a saját házában, csak a macskákat tarthatná ott. Az otthona kétszintes, faszerkezetes, és elég rossz állapotban van. Alig egy hónapja egy újabb földrengés miatt lyukak keletkeztek a falakon és a tetőn is. Kato szerint csak két-három éve lehet vissza az időjárásnak is kitett építménynek, mert a falak már elkezdtek megrogyni. A férfi lakhelyén nincs vezetékes folyóvíz, így a közeli forráshoz jár vízért, a legközelebbi nyilvános vécéig pedig autóval kell mennie.

A ház közelében lévő mezőket már elkezdték mentesíteni a radioaktív szennyeződésektől, így az is lehet, hogy néhány éven belül visszatérhetnek a lakosok.

A Reuters szerint Kato saját számításai szerint van, hogy akár 7000 dollárt, azaz több mint kétmillió forintot költ havonta a korábbi megtakarításaiból, állatorvosra, üzemanyagra és állateledelre, amivel a háza körül csoportosuló vaddisznókat is eteti. A korábban ott élő földművesek szerint a disznók kártékonyak, feldúlják az elhagyott házakat.

Fotó: Kim Kyung-Hoon / Reuters

Február végén Katót őrizetbe vették, mivel felmerült a gyanú, hogy kiszabadította a vaddisznókat azokból a csapdákból, amelyeket a kormányhivatal tett ki. A Reuters cikkének megjelenésekor Kato még mindig őrizetben volt.

Vissza se jönnének

Unuma Hiszae Katóval ellentétben 10 évvel ezelőtt elhagyta az otthonát. A most 67 éves asszony időnként visszatér megnézni, milyen állapotban van a háza.

„Innen régen láthattam a tehéncsordánkat a mezőn” – mondta a nő a nappalijára mutatva, amelynek kilátását ma már egy, a szoba közepén kinőtt bambusz takarja. Unuma meg volt lepve, hogy egyáltalán áll az épület, tekintve hogy a hetekkel ezelőtti földrengés az ő házát is tovább rongálhatta.

Fotó: Kim Kyung-Hoon / Reuters

A kormány a tokiói olimpiai játékok előkészületeiként Fukusimát a nemzeti újjáéledés szimbólumának tette meg, arra ösztönözve a lakosokat, hogy térjenek vissza a szennyeződéstől mentesített területekre. Az atomerőművel, a munkahelyekkel és a gyenge infrastruktúrával kapcsolatos félelmek azonban sokakat távol tartanak.

Unuma sokakhoz hasonlóan nem akar visszamenni, még akkor se, ha a kormány elszállítja a földjeiről a radioaktív talajt. Három éve temette el férjét a Tokióhoz közeli Saitama prefektúrában, ahol most zöldségtermesztéssel foglalkozik. A régi háza körüli háttérsugárzás nagyjából hússzor magasabb, mint a Tokióban mért értékek. Unuma csak akkor érezné magát biztonságban, ha eltávolítanák reaktormagokat – ez azonban több évtizedbe is beletelhet.

Fotó: Kim Kyung-Hoon / Reuters

Mielőtt visszaindult volna a négy órányira lévő új otthonába, Unuma meglátogatta a „Reménység tanyáját”, ami egy Josizava Maszami nevű férfié. Josizava annak idején megtagadta a sugárszennyezést elszenvedő állatok leölését. 233 jószága között van az utolsó, még élő bika is Unuma 50 korábbi állata közül, a nő régi életének utolsó maradványa. A szavasmarhá már nem megy oda Unumához automatikusan, de azért káposztával sikerült magához hívnia.