Tizenévesek borították lángba Barcelonát a bebörtönzött rapper miatt

A szerző tizenhat éves gimnazista, négy évvel ezelőtt költözött családjával Barcelonába.

Tizenegy napja tartanak fiatalok utcai tiltakozásai Pablo Hasél (eredeti nevén Pablo Rivadulla Duró) rapper bebörtönzése miatt Barcelonában és több más spanyol városban. Szombaton több ezren vonultak békésen Barcelonában, de estére újból erőszakba csaptak át a tüntetések. A rendőrség szerint kisebb csoportok felgyújtottak több kukát, egy rendőrségi kisbuszt, és bankfiókokba, boltokba is betörtek. Tíz embert vettek őrizetbe, amiért rendőrökre támadtak.

A 33 éves katalán rapper és költő leginkább az NI FELIPE VI című rapszáma miatt ismert, amit február 12-én tett ki a netre, és már több mint 1,4 millió megtekintésnél jár. Hasél rendszeresen kritizálja számaiban a spanyol királyi családot és az őket övező gazdagságot, de emellett más, a társadalmat érintő témákról is beszél a szövegeiben.

„Számunkra a szabadság minőségi közszolgáltatásokat jelent, és nem azt, hogy a gátlástalan disznók luxusban éljenek”

– jelentette ki például.

A rapper olyan agresszív tweeteket is posztolt, amelyekben a spanyol bírákat nácikhoz hasonlította, János Károly volt spanyol királyt maffiafőnöknek nevezte, illetve egyes posztjaiban az ETA-ra (a baszk nacionalista függetlenségi mozgalomra) is utalt. Hasélt „terrorizmus dicsőítésének, valamint a királyi korona és az állami intézmények megsértésének” vádjával kilenc hónap börtönbüntetésre ítélték.

A rappernek február 12-ig kellett volna feladnia magát az ítélet után, ő viszont több társával együtt elbarikádozta magát a katalán Lleida város egyetemén. Végül a helyi rendőrség (Mossos d'Esquadra) február 16-án letartóztatta, és börtönbe zárták.

Mint arról korábban a Telex is írt, Hasél pere egyébként óriási vihart kavart Spanyolországban. Korábban kétszáznál is több művész, köztük Pedro Almodóvar filmrendező és Javier Bardem színész is aláírta azt a petíciót, amely a börtönbüntetése elengedését követeli. A nyomásgyakorlás nem is maradt hatástalan, a spanyol kormány azt tervezi, csökkentik a büntetés mértékét, ha az ilyen jellegű bűncselekményeket valamilyen művészi tevékenység során követik el.

Hasél elfogása után azonban Barcelonában és Katalónia több városában is tüntetések kezdődtek, amelyek azóta is tartanak. A készülődő tüntetéseket onnan lehet észrevenni, hogy már délután ellepik a katalán rendfenntartók fegyveres, sisakos egységei az adott tereket, utcaszakaszokat.

Ezek a tüntetések először békés vonulások voltak, amiken Hasél szabadon engedését követelték a szólásszabadság nevében, de aztán megjelentek radikálisabb tüntetők, akik boltokat fosztottak ki, gyújtogattak, és összecsapások is voltak. A helyzet még súlyosabb lett, miután több tiltakozó fiatal is megsérült a rendőri akciók során, és a barcelonai A.C.A.B. (All Cops Are Bastards, vagyis Minden Zsaru Szemétláda nevű) mozgalom is csatlakozott a tüntetéshez.

A városi rendőrség szerint múlt szombaton több mint 6000 ember tüntetett Barcelonában a Plaça de Sants metrómegállónál, ahonnan később a Passeig de Graciá sugárúthoz vonultak a tiltakozók. „A társadalomnak el kell ítélnie azokat a cselekedeteket, amelyeket ezen a héten láthattunk. Nem tudjuk, meddig érnek el” – mondta a La Vanguardia szerint Miquel Sàmper, a katalán kormány belügyminisztere, miután újabb rongálások történtek.

A tizenegy nap alatt sok ember súlyosan megsérült, és összesen már több mint 110 zavargót vettek őrizetbe.

A tüntetők nagy része fiatal, sokan még nincsenek tizennyolc évesek: a La Vanguardia arról írt, hogy a városi rendőrség jelentése alapján a Barcelonában az első héten letartóztatottak közel harmada kiskorú volt. Az iskolákba, középiskolákba járók körében is mindennapos téma a tüntetés, ami sok vitát szül közöttük. Sokak szerint a mostani tüntetések már nem is a katalán függetlenségi törekvéseket egyébként támogató rapper szabadon engedéséről szólnak, hanem a spanyol kormány és a katalán emberek közötti ellentétekről. Mások szemében a rendőri fellépés elleni konfliktusról szólnak a tiltakozások, és szerintük a már említett A.C.A.B. generálja az egészet. „Ez már csak ok nélküli pusztítás, és az agresszió levezetése” – mondta az egyik osztálytársam.

Katalóniában a középiskolák szeptember óta nyitva vannak ugyan, de a városi közösségi kultúra színtereit erősen korlátozzák a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendeletek. Tanárok és szülők véleménye szerint a szokatlan agresszió mögött az is állhat, hogy a fiatal kamaszok nagy része be van zárva, és korlátozott körülmények között tud társas életet élni az iskolán és a virtuális téren kívül. A tüntetéseknek erről, a fiatalokat, egyetemistákat érintő vetületéről írt a New York Times is.

Behatároltak a társadalmi és kulturális összejövetelek terei, mert hat embernél több nem találkozhat beltéren, az edzéseket sem lehet megtartani, minden szórakozóhely zárva van, illetve 22 órára minden este haza kell érni a kijárási korlátozások miatt. Ez a frusztráció felgyülemlett a járvány alatt. Talán az enyhe tél és a katalán utcai, köztéri kultúra sajátosságai miatt ezeket a korlátokat is sokkal nehezebben élik meg az emberek, mint Európa más országaiban, ahol a hideg időjárás, az egyébként is korábban bezáró bárok, üzletek miatt más lehet a helyzet.

A Pablo Hasél-eset apropó arra is, hogy a fiatalok együtt lehessenek, mozoghassanak, kiabálhassanak, megélhessék az érzelmeiket. A tüntetéseken lehet rappelni, táncolni, együtt lenni, zenélni, azaz bulizni. Csakhogy láthatóan többen ezen túllépve erőszakos eseményekben, vandalizmusban is részt vesznek.

A tüntetések környékén lakók szerint az is közrejátszhat a luxusüzletek megtámadásában, hogy súlyos frusztrációt okoz, hogy nagyon sok család került lehetetlen anyagi helyzetbe, és a kilábalás egyre bizonytalanabb. Az ismert, nagy kapitalista vállalatok üzleteinek megrongálása szimbolikus jelentőséggel is bírhat, amennyiben a felerősödő strukturális egyenlőtlenségeket szimbolizálja.

Kirakatokra, bankok falaira kerülnek új graffitik minden este. A feliratok szólásszabadságot követelnek, „nem hagyjuk magunkat az elnyomásban”, „szabadítsuk ki Pablo Hasélt”, de gyakoriak a hagyományos kommunista, munkásmozgalmi szimbólumok is a falakon. Az El Periodico lap hasábjain egy 64 éves tüntetőt szólítottak meg, aki úgy vélte, hogy ezt a harcot a demokratikus értékek mellett és a rendőri túlkapások ellen már régóta folytatják Katalóniában, most épp a fiatalok álltak az élvonalba és a többiek támogatják őket.

A kialakult feszült helyzeten az sem segít, hogy a közösségi médiában, mint például az Instagramon szinte csak az agresszióról és fosztogatásról látni híreket, képeket a tiltakozásokkal összefüggésben.

Sok, fiatalok körében népszerű csatorna csak égő kukákról vagy kifosztott áruházakról tesz ki fotókat, aminek az a veszélye, hogy csak még népszerűbbek lesznek az ilyen stílusú tüntetések. Mára már alig van szó az eredeti konfliktusról.

A barcelonai őrszolgálat hétfőn elrendelte az egyik fogvatartott ideiglenes bebörtönzését, emellett viszont elengedtek 26 letartóztatottat, köztük egy tucatnyi fiatalkorút. Senki sem tudja természetesen, mi fog történni a jövőben, hogy a tüntetések meddig tartanak majd. Egyelőre nem úgy tűnik hogy egyhamar abbamaradnak.