Navalnijt most egy propagandavideó szereplőire tett megjegyzése miatt fenyegetik börtönnel

2021. február 12. – 14:16

Másolás

Vágólapra másolva

Alekszej Navalnij, a börtönbüntetésre ítélt orosz ellenzéki vezető pénteken a bíróságon beszélt arról, hogy szerinte az ellene felhozott rágalmazási vádak politikailag motiváltak. Navalnij ellen nem sokkal azután kezdődött egy újabb, ezúttal rágalmazási ügy, hogy a moszkvai bíróság letöltendőre változtatta korábbi felfüggesztett ítéletét.

A Reuters beszámolója szerint a politikus, akit a moszkvai bíróság egyik tárgyalótermének üvegfallal elkerített, „akváriumnak” becézett részében hallgattak meg, többször heves vitába keveredett a bíróval, akivel egy ponton azt is közölte, hogy nem ismeri a törvényeket, jogi leckéket kellene vennie. A bíró válaszképp tizenötször figyelmeztette kirohanásai miatt Navalnijt, és azzal fenyegette, hogy kivezetteti a meghallgatásról.

A konkrét ügy lényege, hogy az ellenzéki vezetőt azzal vádolják, egy második világháborús veteránt rágalmazott. Az idős férfi egy promóciós videóban szerepelt, ami a Vlagyimir Putyin 2024 utáni elnöki indulását lehetővé tevő alkotmánymódosítást népszerűsítette. Navalnij úgy nyilatkozott a videóban szereplőkről, hogy azok „árulók és korrupt lakájok”, a hatóságok szerint ez rágalmazásnak számít. Navalnij azt mondja, a hatóságok az ő lejáratására használják az ügyet, és hogy a kijelentése nem kifejezetten a veterán ellen szólt, hanem általánosságban beszélt.

A bírósági meghallgatáson a szóban forgó veterán unokája nyilvános bocsánatkérést kért Navalnijtól a kijelentése miatt, amit ő elutasított, és azt mondta, politikai célokra használják fel a 90-es éveiben járó férfit.

„Mindenki nagyapja harcolt a háborúban, de te vagy az egyetlen, aki kiárusítja a sajátját” – mondta az unokának.

Ha a bíróság bizonyítottnak látja a vádakat, a hatályos jogszabály alapján maximum 2 évig terjedő börtönre ítélheti Navalnijt. Ugyanakkor az ügyvédje szerint az ellenzéki politikust ebben az esetben sem ítélhetik ennyi szabadságvesztésre, mert az erről szóló törvényt már a sérelmezett kijelentés után módosították. Az ügyvéd szerint ezért a politikus csak 30 napot kaphat, de azt nem tudni, a bíró is egyetért-e ezzel az értelmezéssel.

A Navalnij-ügy, és a vele járó feszültség Oroszországban komoly nemzetközi hullámokat is vet. Miután Navalnijt megmérgezéséből való felgyógyulása után visszatért Moszkvába, azonnal letartóztatták, mire tiltakozásul számos tüntetés szerveződött, az ezeken részvevők közül is ezreket letartóztattak.

Erre válaszként az EU-ban komolyan felmerült, szigorúbb szankciókat kellene alkalmazni Oroszországgal szemben a helyi ellenzék elnyomása miatt.

Az Európai Parlament január végén nagy többséggel elfogadott egy új szankciók bevezetésére vonatkozó állásfoglalást. Eszerint korlátozó intézkedéseket kell kivetni a Putyin rezsimjéhez kötődő oligarchák, illetve az elnök belső körének tagjai és az orosz média propagandistája ellen is, akik európai vagyonnal és az unióba való beutazási engedéllyel rendelkeznek. A képviselők arra is felszólították az EU-t, hogy állítsa le az Északi Áramlat 2 földgázvezeték befejezetlen szakaszán folyó munkákat, mert az unió nem adhat helyet „kétes eredetű orosz gazdasági tevékenységeknek”. A testület emellett Navalnij azonnali szabadon engedését kérte. Az EP-n felül Navalnij szabadon bocsátását követelte több európai vezető is.

A válasz az orosz fél részéről nem maradt el, pénteken Szergej Lavrov külügyminiszter azt nyilatkozta: „Készek vagyunk erre. Ha még egyszer azt látjuk (....), hogy egyes területeket olyan szankciókkal terhelnek, amelyek kockázatot teremtenek a gazdaságunk számára, egyebek között a legérzékenyebb ágazatokban”. Miután a német külügyminisztérium szóvivője ezt „meglepőnek és érthetetlennek” nevezte, az orosz külügy finomított a Lavrov által elmondottakon: az új verzió szerint Oroszország készen áll a kapcsolatok megszakítására az EU-val, amennyiben azt Brüsszel kezdeményezné.