Itt a Kreml magyarázata: dehogyis Putyiné, vállalkozóké a fekete-tenger-parti palota
2021. január 26. – 14:34
frissítve
Egy vagy több vállalkozó tulajdona az a Fekete-tenger partján álló palota, amelyet Alekszej Navalnij ellenzéki politikus az orosz elnök birtokának nevezett, de őket megnevezni nem lenne korrekt a Kreml részéről – jelentette ki kedden Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.
Az orosz elnöki hivatalnak nem áll jogában megnevezni a Gelendzsik város közelében található ingatlan közvetlen vagy közvetett tulajdonosait – írta az MTI. Az objektum őrzésére, valamint a térségében elrendelt állítólagos légtérzár ügyében feltett kérdések megválaszolását a szóvivő átpasszolta a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB).
„Más lenne a dolog, ha valóban elnöki rezidenciáról volna szó. De mivel ennek semmi köze sincs sem az elnökhöz, sem az állami rezidenciákhoz, egyszerűen nem tehetjük meg, hogy válaszoljunk”
– nyilatkozott Peszkov, aki nem tud arról, hogy Vlagyimir Putyin bármikor is felkereste volna a gelendzsiki palotát.
Maga Putyin hétfőn azt mondta, hogy az ingatlan nem az ő tulajdona és a rokonainak sincs közük hozzá. Az elnöki szóvivő arról a csaknem kétórás, a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) által január 19-én közzétett dokumentumfilmről nyilatkozott kedden, amely azt állította, hogy Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján. Az angol feliratos anyagot kedd kora délutánig több mint 91,5 millióan nézték meg a YouTube-on.
Gelendzsik polgármestere, Alekszej Bogogyisztov a Podjomnak úgy nyilatkozott, hogy nincs tisztában az ingatlan státusával és a tulajdonosát sem ismeri, de megígérte, hogy tisztázza, lehet-e a palotában csoportos látogatásokat tenni.
Navalnijt az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) azzal vádolta meg, hogy megszegte a rá korábban egy gazdasági bűncselekmény címén kirótt lakhelyelhagyási tilalmat, és kezdeményezte az ügyben rá kiszabott szabadságvesztés felfüggesztettről letöltendővé változtatását. A FSZIN kifogásolta, hogy a politikus nem tért azonnal haza, miután kiengedték a berlini Charité kórházból. A politikust azért kezelték Németországban, mert augusztus 20-án Szibériában megmérgezték novicsok idegméreggel. Moszkva tagadja ezt, és mindaddig nem hajlandó nyomozást indítani az ügyben, amíg bizonyítékot nem kap a vád megfogalmazóitól.
A Berlinből hazatérő politikust január 17-én őrizetbe vették és másnap a bíróság elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását. Az FBK ezt követően közzétette a Putyin palotájáról szóló filmet és Navalnij támogatói szombatra országos tiltakozást hirdettek meg, amelyen több tucatnyi városban több tízezren vettek részt. A megmozdulások több mint 3700 részvevőjét vették őrizetbe. Peszkov kedden példátlannak nevezte a nem engedélyezett tüntetések részvevői által alkalmazott erőszak fokát és azt állította, hogy a tiltakozók több alkalommal voltak agresszívek a rendvédelem képviselővel szemben, mint fordítva. A hatóságok részéről alkalmazott indokolatlan durvaság esetén az illetékes parancsnokság haladéktalanul reagált és vizsgálatot indított. Az őrizetbe vételeket indokoltnak nevezte.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapnak nyilatkozva azt mondta, a Nyugatnak azért van szüksége Navalnijra, hogy destabilizálja Oroszországot, hogy társadalmi megrázkódtatást, sztrájkokat és „majdanokat” (az ukrajnaihoz hasonló tömegmegmozdulásokat) provokáljon ki.
Navalnij követői vasárnapra további tüntetéseket szerveznek szerte az országban.