Polgárjogi harcosokra cserélte Biden a kólarendelő gombot a Fehér Házban

Miközben szerdán az egész világ Joe Biden beiktatásra figyelt a Capitoliumnál, a Fehér Ház személyzete szorgosan dolgozott azon, hogy az Ovális Irodát az újdonsült elnök szája íze szerint díszítsék fel. Az elnöki dolgozószobában elhelyezett minden képnek, szobornak és könyvnek külön szimbolikája van. Az iroda dekorációja sokat elmond a mindenkori elnök személyiségéről, és abba is betekintést adhat, milyen politikára számíthatunk tőle.

Talán a legszembeötlőbb változás, hogy Biden kékre cserélte az iroda szőnyegét, méghozzá nem is akármilyen kárpitra. Ez a szőnyeg díszítette ugyanis az Ovális Irodát Bill Clinton nyolcéves elnöksége alatt is. A Clintont követő elnökök mind krémszínű szőnyeget választottak maguknak (Trump például Ronald Reaganét hozta vissza), így húsz év után lett újra a királykék az irodát meghatározó szín. Az aranyszínű függöny is Clinton elnöksége idejéből származik, igaz azt még Trump rakatta fel négy évvel ezelőtt, Obama barnásvörös színű függönye helyett.

A legfontosabb változás, hogy számos emberi-, munka- és polgárjogi harcos mellszobra is helyet kapott. Biden irodáját az USA korábbi elnökei és Martin Luther King Jr. mellett Rosa Parks, Eleanor Roosevelt, Robert F. Kennedy és Cesar Chavez díszíti a következő négy év során.

Az elnök széke mögött látható Chavez a 60-as és 70-es években sztrájkokat és tüntetéseket szervezett azért, hogy az amerikai földeken dolgozó bevándorlókkal emberként bánjanak munkáltatóik és rendes fizetést, ebédszünetet, valamint tiszta vizet kapjanak. Chavez tüntetéseinek jelszava a „Meg tudjuk csinálni!” volt, ami Barack Obama és az akkor alelnökjelölt Biden kampányszlogenje lett a 2008-as elnökválasztás előtt.

Chavez a népes Biden családot ábrázoló képekre tekint le. Az elnök széke mögötti asztalkán elhelyezett fotókon Biden látható feleségével, gyerekeivel és unokáival. Külön képet kapott az elnök 2015-ben meghalt fia, Beau, valamint kihelyeztek egy olyan fotót is, mely Biden és Ferenc pápa találkozását örökíti meg. Biden az USA első katolikus elnöke John F. Kennedy óta.

Magán az íróasztalon már nem volt ott szerdán, Biden első elnöki rendeleteinek az aláírásakor Donald Trump kiemelt helyen tartott gombja, amit az előző elnök kólarendelésre használt. Ez egyébként már Barack Obamánál is feltűnt, és arra szolgált, hogy az elnök magához hívja az inast.

Biden azt is jelezni akarta, hogy elődjével ellentétben mennyire érdeklődik a tudományok iránt. Így került fel a falra Benjamin Franklin portréja. Az Egyesült Államok alapító atyjának nevéhez fűződik többek között a villámhárító, az úszáshoz használt uszony, az üvegharmónika és a bifokális szemüveg feltalálása is. A Franklin portréja melletti könyvespolcon egy holdkőzetet is elhelyeztek, tovább hangsúlyozva Biden tudomány iránti érdeklődését. A kőzetet az utolsó Apollo-küldetés, az Apollo 17 űrhajósai hozták haza magukkal.

Az elnöki íróasztallal szemben, a kandalló felett George Washington helyett Franklin D. Roosevelt portréja került a központi helyre. Ezelőtt utoljára Lyndon B. Johnson alatt fordult elő, hogy Washington portréja nem volt ott középen, akkor is Rooseveltnek adta át a helyét.

Biden a kampány alatt is kifejezetten hangoztatta, hogy egyfajta új Roosevelt szeretne lenni. Mindketten egy gazdasági válság és rekordmagas munkanélküliség közepén nyertek választást, egy olyan időszakban, amikor a demokrácia visszaszorulóban volt világszerte. Mindketten komoly megpróbáltatásokon mentek keresztül elnökségük előtt, ami csaknem véget vetett politikai pályafutásuknak (Roosevelt 39 éves korában deréktól lefelé teljesen lebénult, Bidennek pedig 2015-ben agydaganatban elhunyt a fia), és mindkettőjük az ország egyesítését tűzte ki legfőbb céljaként.

Az egység üzenetének mintegy megerősítéseként, Roosevelt portréja mellett, egymás alatt kapott helyett két alapító atya, Alexander Hamilton, az USA első pénzügyminisztere és Thomas Jefferson, az USA harmadik elnöke, akik ugyan vetélytársak voltak, ám mégis együtt dolgoztak az Egyesült Államok megteremtésén, majd igazgatásán.

Trump Andrew Jacksonnal borzolta a kedélyeket

Donald Trump kisebb megrökönyödést keltett négy évvel ezelőtt, amikor kiderült, hogy Andrew Jackson portréja is része lesz az iroda dekorációjának. Az 1829 és 1837 között hatalmon lévő Jackson megítélése igencsak megosztó. Jacksont tartják az első populista elnöknek.

A portré és Trump érzéketlensége komoly felháborodást keltett 2017 novemberében, amikor az elnök a második világháború alatt szolgáló navajo kódbeszélőket tüntetett ki Jackson képe alatt. Jackson ugyanis erőszakos indiánellenes politikát folytatott, elvette földjeiket, és erőszakkal áttelepítette őket. Az áttelepítések során pedig hozzávetőlegesen 4000 indián vesztette életét.

Trump ragaszkodott ahhoz is, hogy visszakerüljön az Ovális Irodába Winston Churchill szobra. A szobrot még Tony Blair brit miniszterelnök adományozta George W. Bushnak. A II. világháború alatti brit miniszterelnök szobra azonban nem maradt sokáig az elnöki dolgozószobában, ugyanis Bush utódja, Barack Obama lecserélte azt Martin Luther Kingre. A szobrot Nigel Farage brit szélsőjobbos politikus nyomására helyeztette vissza Trump négy évvel ezelőtt, most azonban Biden ismét kitette az Ovális Irodából.