2020 végéig az Egyesült Királyságban is 5 százalékos áfa volt érvényben a higiéniai termékekre, így a tamponokra és az egészségügyi betétekre is, amit európai uniós jogszabály ír elő minimumként a tagállamoknak. Január elsejével azonban a britek most már tényleg, jogi és gyakorlati értelemben is kiléptek az EU-ból, így ez az előírás sem vonatkozik rájuk többé, így a mai naptól el is törölték – derül ki a BBC cikkéből. Ez talán a brexit első kézzel fogható eredménye.
A higiéniai termékekre vonatkozó adót az elmúlt években sok kritika érte, mert az ellenzők szerint jelentősen növeli a menstruációs szegénységet, azaz azt a problémát, hogy sok nő anyagi korlátok miatt nem tud hozzájutni nélkülözhetetlen menstruációs termékekhez – el is nevezték ezt az adónemet tamponadónak. Az eltörlésére Magyarországon is indult már kezdeményezés, amelyet politikai szinten az LMP támogatott még tavaly. Skócia pedig november végén jelentette be, hogy nem az adót csökkentik, hanem egyenesen ingyen biztosítják a tamponokat és a betéteket mindenkinek, akinek szüksége van rájuk.
A mostani brit döntéssel a pénzügyminisztérium becslése szerint 40 fontot (bő 16 ezer forintot) spórolhat egy átlagos brit nő az élete során: 20 darabos tamponcsomagonként 7, 12 darabos betétcsomagonként 5 pennyt. Bár az adatokat nem lehet egy az egyben összevetni, egy korábbi 2015-ös felmérés szerint egy átlagos brit nő élete során összesen 18 450 ezer fontot (7,5 millió forintot) költ a menstruáció miatt. (A felmérésben nemcsak a konkrét higiéniai termékeket jelölhették meg a válaszoló nők, hanem a járulékos költségeket is, például a fájdalomcsillapítót vagy az új fehérneműt. A higiéniai termékekre szűkítve a költségek ennél jóval alacsonyabbak.)
Nem biztos, hogy minden ilyen flottul fog menni
A britek uniós kilépéséről szóló megállapodást már 2020. január 31-én megkötötték, a két fél jövőbeli kereskedelmi kapcsolatáról azonban csak ezután kezdtek el tárgyalni. A 2020 végéig tartó átmeneti időszakban a gyakorlatban nem nagyon változott semmi, a britekre vonatkoztak az EU-s előírások, bár az uniós döntéshozatalban már nem vehettek részt.
Végül az utolsó pillanatban, december 24-én született csak meg a megállapodott arról, hogy milyen szabályok mellett folytatódhat majd a kétoldalú kereskedelem január elsejétől a két piac között. A brit cégek logisztikai, adminisztratív és pénzügyi terhei nőni fognak, és az első értékelések szerint a brit gazdaság a megállapodással is megsínyli majd a kilépést. Az egyik legfontosabb szektor, a pénzügyi szolgáltatások lepapírozása pedig még eleve folyamatban van. Minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.