A Covid óvta meg a kivégzéstől a horrorfilmet idéző gyilkosságért elítélt amerikai nőt

2020. december 08. – 23:01

A Covid óvta meg a kivégzéstől a horrorfilmet idéző gyilkosságért elítélt amerikai nőt
Bobbie Joe Stinnet otthona a gyilkosság után 2004-ben – Fotó: Larry W. Smith / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus miatt rosszul vannak az ügyvédei, nem tudják ellátni a munkájukat: ezen az alapon halasztották el egy amerikai halálraítélt, Lisa Montgomery december 8-ra kitűzött kivégzését. Montgomery 2004-ben megfojtott egy terhes nőt, kivágta a hasából a nyolc hónapos magzatát, magához vette, és mindenkinek azt hazudta, hogy az övé. Montgomery lenne évtizedek óta az első nő, akin szövetségi szinten kiszabott halálbüntetést hajtanak végre az Egyesült Államokban. Sokan küzdenek azért, hogy ne végezzék ki, mert mentálisan beteg, és kisgyerek kora óta brutális traumák sorozatát szenvedte el.

Miközben a járvány már több mint egymillió ember halálát okozta a világon, egy texasi siralomházban ül valaki, aki – még ha csak némi haladékról lesz is szó végül – az életét köszönheti a Covid-19-nek. Lisa Montgomeryt, a szövetségi szinten halálra ítélt amerikaiak között az egyetlen nőt december 8-án végezték volna ki az eredeti terv szerint, méreginjekcióval. A kivégzést azonban elhalasztották, mivel az ügyvédei közül ketten is elkapták a koronavírust, és az illetékes bíró úgy ítélte meg, hogy így, betegen tényleg nem tudták volna tisztességesen ellátni Montgomery képviseletét.

Az új kitűzött időpont január 12. Ha addig nem sikerül további halasztást kicsikarni, akkor Montgomery élete még Donald Trump kezében lesz, egyedül a halálbüntetés mellett mindig is teljes mellszélességgel kiálló, távozó elnök kegyelmezhetne meg neki. A megválasztott új elnököt, Joe Bident alig egy héttel a kijelölt dátum után, január 20-án iktatják be. Ha Montgomery ügyvédei valahogy további időt tudnának nyerni, és kihúznák a halálbüntetést ellenző Biden hatalomra kerüléséig, az jó eséllyel az életet jelentené a most 52 éves asszony számára.

Lisa Montgomery rendőrségi fotója – Forrás: Getty Images / AFP

Kutyavásárlónak adta ki magát

A gyilkosság, amelyért Lisa Montgomeryt halálra ítélték, egész Amerikát megrázta 2004-ben: mintha egy horrorfilm legfelkavaróbb jelenetei váltak volna valósággá. Montgomery egy kutyákról szóló csetszobában ismerkedett meg 23 éves áldozatával, akit Bobbie Joe Stinnetnek hívtak. Stinnet egy 300 fős, apró településen, Skidmore-ban élt Missouri államban, és a rat terrier nevű kutyafajta tenyésztésével foglalkozott. Ezekről az állatokról folyt a beszélgetés a Ratter Chatter nevű csetszobában, ahol Lisa Montgomery is aktív tag volt.

A két nő itt üzengetett egymásnak, és egyszer, még jóval a gyilkosság előtt, személyesen is találkoztak egy kutyás rendezvényen. 2004-ben a friss házas Stinnet várandós lett, decemberben 8 hónapos terhes volt már. Montgomery egy nap álnevet használva vevőnek adta ki magát, és azt hazudta neki, hogy kutyát szeretne vásárolni tőle. Stinnet megadta a lakcímét, és megbeszélték, hogy a vevő elmegy hozzá az állatért.

2004. december 16-án Montgomery elautózott Skidmore-ba a saját, Kansas állambeli otthonából. Becsöngetett Stinnethez, és miután a gyanútlan nő beengedte magához, a hátsó kertbe mentek a kutyákhoz. Montgomery itt támadt rá. Megfojtotta, aztán felvágta a halott hasát, és magához vette a magzatot. A rettenetes állapotban lévő holttestre az áldozat édesanyja talált rá.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Azonnal nagy erőkkel keresni kezdték a hatóságok a babát, akinek nyoma veszett. Montgomery eközben felhívta a férjét, aki úgy tudta róla, hogy terhes. Azt állította, hogy miközben Topekában vásárolt, váratlanul beindult a szülés, bevitték egy ottani kórházba, megszületett a gyerek, és már ki is engedték őket. A férj autóval elindult érte két nagyobb, középiskolás korú gyerekükkel együtt. Egy parkolóban találkoztak a családtagok. Montgomery a sajátjaként mutatta be a kisbabát, akit addigra megtisztogatott, kezelte a köldökcsonkját is. Együtt tették meg a körülbelül 200 kilométeres hazautat a kansasi Melvernbe: Montgomery, a férj és a baba a férj autójával mentek, a két kamasz pedig hazahozta az anyjuk kocsiját.

Szokatlanul felgyorsultak az események

Másnap megjelentek náluk a rendőrök, akik a fiktív néven küldött emaileken keresztül, a szolgáltató segítségével azonosították be Montgomeryt. Először csak figyelni kezdték a házát. Árulkodó volt az autója: pont úgy nézett ki, mint amilyet az egyik szomszéd Stinnet házánál látott. És a rendőrök tanúi lettek annak is, hogy egy újszülött van Montgomerynél.

Miután őrizetbe vették, bevallotta a gyilkosságot. A babát, aki a vele történtekhez képest csodálatos módon jó fizikai állapotban volt, odaadták az édesapjának, Zed Stinnetnek.

A bűnügyet szövetségi szinten kezelték, mert Montgomery a gyerekrablás közben államhatárt lépett át. Hogy Amerikában nemcsak egyes államokban létezik halálbüntetés, hanem szövetségi szinten is, az hosszabb időre kikerült a köztudatból, miután 2003-tól kezdődően tizenhét éven át nem hajtottak végre egyetlen ilyen ítéletet sem. Donald Trump elnöksége alatt azonban ezen a nyáron újrakezdődtek a szövetségi kivégzések: néhány hónap leforgása alatt nyolc elítéltet végeztek ki. (A kivégzési hullámról korábbi cikkünkben, itt írtunk részletesen.) A sorozat várhatóan folytatódni is fog még a Trump-elnökség utolsó heteiben, legalábbis Montgomeryén kívül még négy másik szövetségi halálraítélt kivégzése van kitűzve decemberre és január első felére.

Az áldozat Bobbie Joe Stinnet, és később a baba apjával, Zeb Stinnettel – Forrás: Getty Images – Murderpedia

Montgomeryt 2007-ben nyilvánították bűnösnek, és 2008-ban, 39 éves korában ítélték halálra az esküdtszék javaslatának megfelelően. Az évek során az összes fellebbezési lehetőségből kifogyott. Hogy idén december 8-ára kitűzték a kivégzését, arról október 16-án, hivatali idő után tette meg a bejelentést az igazságügyi minisztérium. Ahogy a Washington Post rámutatott: szokatlan tempóra gyorsultak fel hirtelen az események. Általában 120 nap ráhagyás szokott lenni a kivégzés kitűzése és a kijelölt dátum között, Mongtomerynek 54 napot hagytak.

Ahogy látható közelségbe került a kivégzés, és fogyott az idő, elindult egy egyre erősödő lobbi a nő életének megkíméléséért, ezzel a fő üzenettel: Lisa Montgomery maga is áldozat, az elborzasztó gyilkosságot, amit elkövetett, nem lehet elválasztani mindattól az iszonyattól, amin ő egészen kicsi korától kezdve keresztülment.

A Huffington Post november 10-én részletes, feltáró cikket közölt Montgomery gyerek- és fiatalkoráról, ami lényegében traumák sorozata volt.

Rossz és még rosszabb

Alkoholista apa és – érzelmi és fizikai értelemben egyaránt – bántalmazó anya gyereke volt. 1968-ban született meg. Akkor 20 éves anyja, Judy Shaughnessy a terhessége alatt végig keményen ivott. Velük élt az apa előző kapcsolatából született kislánya, Diane Mattingly, aki 4 évvel idősebb Lisa Montgomerynél. A most 57 éves Mattingly mesélt a gyerekkorukról a Huffington Postnak. Eleinte neki jutott a mostohaanyja részéről a durvább bántalmazás. Övvel, seprűnyéllel verte, mikor mi akadt a kezébe. Volt, hogy meztelenre vetkőztetve kilökte őt az ajtó elé, ilyenkor azzal ijesztgette, hogy mehet, amerre lát, kihajítja otthonról. Ez Mattingly szerint tudatos lelki bántalmazás volt: oda szúrt, ahol a legjobban fájt, mert a kislány rettegett az elhagyatástól a szülőanyjával történtek miatt.

Egy családi történet szerint a totyogós korú Montgomery első egész mondata ez volt: „Ne fenekelj el engem!”.

Az apa gyakran hosszabb időre távol volt, és voltak éjszakák, amikor Shaughnessy egy férfi bébiszitterre hagyta a lányokat. Az egyik ilyen éjszaka a 8 éves Diane-t megerőszakolta a bébiszitter, miközben az ágyban mellette feküdt a 4 éves Lisa. Nem sokkal később a házaspár elvált, és a válás után Diane Mattingly állami gondozásba, majd nevelőszülőkhöz került. Úgy érzi, ennek köszönheti, hogy talpra tudott állni, hogy felnőttként felépített egy rendes életet. Lisa Montgomery viszont magára maradt az anyjával. Mattingly úgy emlékszik: már gyerekként átérezte ennek a súlyát, aggódott a kislányért, mi lesz vele egyedül abban a házban. A két lány ezután évtizedekig nem találkozott. Legközelebb 34 évvel később látták viszont egymást, Lisa Montgomery gyilkossági tárgyalásán.

Az anya rövidesen újraházasodott, és innentől a dolgok még rosszabb irányba fordultak. Az új férj, Jack Kleiner verte a feleségét és a gyerekeket – a saját lányait és Lisát is. A verések szexuális visszaéléssel is összekapcsolódtak: a férfi gyakran meztelenre vetkőztette előtte a lányokat. Lisa Montgomery még a kamaszkort sem érte el, amikor a mostohaapja előbb molesztálni, aztán erőszakolni kezdte, sőt, más férfiaknak is felkínálta. A kislányt úgy kezelte, mint afféle fizetőeszközt: Kleiner egy vízvezetékszerelő és egy villanyszerelő barátja ház körül végzett munkáit fizette ki azzal, hogy hagyta nekik megerőszakolni a gyereket.

Négy gyereket szült, aztán meddővé tették

Montgomery nemcsak az ismétlődő erőszakot élte át, hanem azt is, hogy az anyja tudja, mi történik vele, de nem segít, sőt, kívülről sem számíthat segítségre. 15 éves volt, amikor az anyja elvált Kleinertől. A válóperben a nő elmondta a bíróságon, hogy egyszer rajtakapta Kleinert, amint erőszakolta a lányát, de nem jelentette fel a rendőrségen. A feljelentést, hiába derült ki a dolog, a bíróság sem tette meg.

A válás után az anyja maga kezdte el szexuális értelemben kiárusítani a lányát, akinek azt mondta, hogy ezzel kell fizetnie az eltartásáért. Lisa Montgomeryt újra és újra megerőszakolták, többször csoportosan. 18 évesen aztán úgy próbált kitörni, hogy férjhez ment a mostahafivéréhez, és sorban születtek a gyerekek. Kevesebb mint öt év leforgása alatt négy gyereke született, majd sterilizálták. Családtagok vallomásai szerint a mentális állapota innentől gyors romlásnak indult.

Montgomery eleve nehéz örökséget hozott magával ezen a téren is. Az anyja alkoholizálása miatt már magzatkorában károsodott az agya. A felmenői között előfordult skizofrénia, hangulatzavar, PTSD. A traumák erre az alapra rakódtak rá. Már amikor gyerekként beszélt az egyik unokatestvérének az őt érő erőszakról, azt mesélte, hogy ilyenkor próbál fejben máshol lenni. Katherine Porterfield, a kínzástúlélőkre specializálódott klinikai szakpszichológus, aki később a börtönben vizsgálta, azt állapította meg, hogy Montgomery

azzal válaszolt a bántalmazásokra, hogy leválasztotta magát a valóságról, egyszerűen lehasította magát a saját érzéseiről. Többé nem volt képes ép emberek módjára látni az emberi kapcsolatokat, saját magát, a saját testét.

Nem tudott nem diszfunkcionális felnőtt életet építeni. Volt, hogy szexmunkából élt, elhanyagolta a gyerekeit. Gyakran úgy tűnt, hogy nincs kapcsolatban a körülötte lévő világgal, ki-kikapcsolt, kiszámíthatatlanul viselkedett, ivott, autóbalesetei voltak. És téveszméket mutatott: a sterilizációja után visszatérően előfordult, hogy azt újságolta különféle embereknek: terhes. A sterilizálásról nem tudott az a férfi, aki a gyilkosság idején a férje volt, ő ezért is hitte el neki, hogy az övé Stinnet elrabolt csecsemője. De már a kutyás csetes közösségben is mesélgetett a kitalált terhességéről. A CNN egyik cikke szerint körülbelül másfél hónappal a gyilkosság előtt azt állította, hogy ikreket várt, de az egyik magzatot elvesztette.

Lisa Montgomery gyerekkori fotója – Forrás: Attorneys for Lisa Montgomery

Ritka a női halálraítélt

Bipoláris zavar pszichotikus színezettel, komplex PTSD, halántéklebeny epilepszia és kisagyi diszfunkció: ezek Montgomery betegségei az egyik ügyvédje, Amy Harwell szerint. Harwell szerint a védence pszichotikus állapotban volt a gyilkosság idején, és amikor visszanyerte a kapcsolatát a valósággal, mélységesen megbánta, amit tett. A tárgyalásán, mielőtt halálra ítélték, az ügyészek azt állították, hogy a védelem csak kifogásként, kibúvóként dobta be a gyerekkori bántalmazást. Az új ügyvédi csapat szerint az elődeik elmulasztottak rámutatni arra, mennyire szoros a kapcsolat Montgomery traumái és a bűne között. Az asszony a börtönben gyógyszereket kap, az ügyvédei szerint nehéz megmondani, felfogja-e, milyen közel van ahhoz, hogy kivégezzék.

Novemberben az erőiket egyesítve jelenlegi és volt ügyészek, emberkereskedelem és családon belüli erőszak ellen küzdő aktivisták, civilek, mentális egészséggel foglalkozó szervezetek kezdték ostromolni Trump elnököt azzal a kéréssel, hogy állja útját Lisa Montgomery kivégzésének. A cél nem az, hogy ne bűnhődjön azért, amit tett, nem az, hogy szabaduljon, csak hogy tényleges életfogytiglanra változzon a halálbüntetése.

Nőket egyébként nagyon ritkán ítélnek halálra az Egyesült Államokban. 1900 óta összesen 54 nőt végeztek ki Amerika-szerte, a siralomházban lévők körülbelül két százaléka nő, szövetségi szintű ügyben pedig pedig egyedül Montgomeryre vár kivégzés. A Huffington Post megszólaltatta a téma szakértőjét, Sandra Babcockot, aki elmondta, hogy az elmúlt 20 évben legalább egy tucat nő követett el hasonló bűncselekményt Amerikában, mint Montgomery, vagyis terhes nőt öltek azért, hogy megszerezzék a babát. Montgomery volt az egyetlen, akit halálra ítéltek. A többi ügyben vagy már az ügyészség sem indítványozta a halálbüntetést, vagy az esküdtszék nem akarta, mert nyilvánvaló volt az elkövető mentális beteg volta.

Azt, hogy december 8-án – egyelőre – mégsem végzik ki, Montgomery nem a lobbinak és nem Trump elnök kegyelmének köszönheti, hanem egy szövetségi bírónak, aki november 18-án arra jutott, hogy a koronavírus miatt munkaképtelenné vált ügyvédeknek időt kell adni a gyógyulásra. A két ügyvéd, Kelley Henry és Amy Harwell háromszor látogatták meg Montgomeryt a börtönben, mióta kitűzték a kivégzést. Azt mondják, az egyik ilyen alkalommal fertőződhettek meg. Az tény, hogy több amerikai siralomházba is bejutott már a Covid-19. November 11-én tesztelték mindkettejüket pozitívra, másnap erre hivatkozva kértek halasztást, mondván rosszul vannak, és így nem tudják időben elkészíteni a Trumpnak címzett kegyelmi kérvényt.

Ha Trump nem ad kegyelmet, és több halasztást nem tudnak kicsikarni az ügyvédek, Lisa Montgomeryt egy leköszönő elnök elnökségének utolsó napjaiban fogják kivégezni. A január 12-i dátummal még csak nem is ő lenne az utolsó. Január 14-re és 15-re is ki van még tűzve egy-egy szövetségi kivégzés. Joe Biden január 20-i beiktatása után nincs tervben több ilyen.

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.