Az Európai Bizottság szeptemberben kinyilvánította, hogy támogatja az EU szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési céljának emelését: a javaslat szerint a korábbi 40 százalék helyett 55 százalékkal fogná vissza a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ezt azonban még a tagállamoknak is meg kell szavazniuk, és a legutóbbi uniós csúcson, amikor téma volt, inkább a döntés halasztásáról határoztak, mert néhány a szénre még nagy mértékben támaszkodó tagállam nem akarta jóváhagyni, további gazdasági hatáselemzéseket kért az EU-tól.
Közben viszont bejött a képbe egy új akadály a zöld átmenettel kapcsolatban: amennyiben Magyarország és Lengyelország továbbra is vétózza a következő hét évre szóló EU-költségvetést és a koronavírus-mentőcsomagot, úgy hiába menne át az 55 százalékos emissziócsökkentési cél, az ezt elősegítő források nem fognak időben rendelkezésre állni – írja a Financial Times.
A szóban forgó költségvetés és a járvány utáni élénkítőcsomag összesen 1,8 ezer milliárd eurót tesz ki, és mindkettő jelentős tételeket rendelne a zöld átmenet támogatásához.
A költségvetési tervezetben 17,5 milliárd eurót rendeltek az úgynevezett Igazságos Átmenet Alaphoz, ami azt szolgálná, hogy a szénalapú energiára a leginkább támaszkodó EU-régiókban zöldebb munkahelyeket teremtsenek, így az átállást ne szenvedjék meg az ottani munkavállalók. A 750 milliárd eurós Covid-mentőcsomag 30 százaléka is zöld beruházásokra fordítható, ám ha a magyar és lengyel vétó miatt a pénzek kiosztása nem indulhat meg, úgy a klímacélokhoz fontos beruházások is elcsúsznak.
A legutóbbi halasztáskor abban állapodtak meg a tagállamok, hogy a klímacélról szóló döntést a december 10–11-es EU-csúcson hozzák meg, ami már tényleg az utolsó pillanat, figyelembe véve, hogy ennek az elhatározásnak mindenképpen meg kellene születnie a 2021-es nemzetközi klímatanácskozás idejére, amelyre a 2015-ös párizsi klímaegyezmény alapján kerül sor. Frans Timmermans zöld ügyekért felelős EU-biztos szerint az ügy azért is fontos, mert az EU egy a korábbinál magasabb cél kitűzésével mintát adhatna a világ többi részének is a kibocsátáscsökkentés terén. „Ha nem jutunk egyről a kettőre a költségvetéssel, akkor nem lesz meg a szükséges politikai stabilitás a klímacélok eléréséhez szükséges pénzeszközök mobilizálásához. Néhány tagállamnak tisztáznia kell a pozícióját, mielőtt meghozzuk az ambiciózus, 55 százalékos döntést” – kommentálta a FT-nak egy uniós tisztségviselő a helyzetet.
Az Európai Parlament szerint egyébként még az 55 százalék is kevés, az ottani képviselők 60 százalékos csökkentést szavaztak meg ősszel, és a zöld szervezetek is legalább ennyit várnának az EU-tól. De jelen állás szerint még az 55 százalékot pályára állító források is kifizetése is jócskán megcsúszhat a jogállamisági kritériumok körül kialakult vita és a magyar–lengyel vétó miatt, amelyről itt írtunk bővebben.