Az olasz kormány elfogadhatatlannak tartja a lengyel–magyar vétót, a V4-ek megosztottnak tűnnek
2020. november 19. – 11:27
frissítve
A vétójog alkalmazásának „félretételét” és a kompromisszumkeresést szorgalmazta Luigi Di Maio külügyminiszter, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) olasz kormánypárt politikusa csütörtökön az európai uniós támogatások kiutalásának jogállami feltételekhez kapcsolása körüli vitáról szólva.
Az MTI beszámolója szerint Luigi Di Maio az olasz közszolgálati rádió reggeli műsorában kijelentette, elérkezett az ideje, hogy az Európai Unió „előre lépjen, és eltörölje” a vétómechanizmus eddigi gyakorlatát. Véleménye szerint ugyanis nem ez az első alkalom, hogy egyes tagállamok vétójukkal megbénítottak folyamatokat, de végül sikerült kompromisszumot találni, miként nyáron Hollandia esetében is történt. Az olasz diplomácia vezetője arra utalt, hogy Hollandia fenntartással fogadta az európai helyreállítási alap szétosztási rendszerét, amely a magas államadósságú Olaszországot az elsők között részesíti előnyben. Luigi Di Maio kijelentette: „Lengyelország, Magyarország és Szlovénia sokat kockáztat. Szerintem sikerül kompromisszumot találni.”
Elfogadhatatlannak nevezte ugyanakkor, hogy
„Olaszország, amely 209 milliárd euró európai támogatást vár a munkanélküliek, családok és fiatalok számára, három olyan ország túsza legyen, amelyek velünk ellentétben nem nettó befizetők, hanem az EU-források nettó élvezői”.
Az olasz politikus az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek videókonferenciája előtt nyilatkozott, amellyel egy időben az EU-tagországok külügyminisztereinek találkozóját is megtartják. Az európai pénzek kifizetését Magyarország és Lengyelország hétfőn vétózta meg. Budapest és Varsó lépésének indokaként közölte: nem értenek egyet azzal, hogy az európai uniós támogatások kiutalását jogállami feltételekhez kapcsolják.
A magyar kormány álláspontját Orbán Viktor nyomán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető a csütörtöki kormányinfón is igyekezett alátámasztani.
Eközben – szintén az MTI beszámolója alapján – Lengyelországban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerda este tájékoztatta a varsói parlamentet a vétóról, amellyel a két ország akadályozza az EU költségvetésének elfogadását, a jogállamisági mechanizmus elleni tiltakozásul. Morawiecki minden eddiginél keményebben szidta az EU-t. A mechanizmust a kommunista propagandához hasonlította, és bunkósbotnak nevezte, amivel az európai oligarchák a gyengébb országokat akarják igazságtalanul rendszabályozni. „Egy ilyen EU-nak nincs jövője” – mondta, majd hozzátette azt is, hogy a jogállamisági mechanizmus miatt „összeomolhat az EU”. Az ellenzéki képviselők hazugnak, a nemzeti ügyek elárulójának nevezték a vitában a kormányfőt.
„Lengyelország nem egyezhet bele ilyenfajta uniós mechanizmusokba, mivel ezek a politikai és önkényes kritériumokat előnyben részesítik az érdemi értékelésekkel szemben” – szögezte le csütörtöki Facebook-posztjában is a lengyel kormányfő. „Igent mondunk az Európai Unióra, de nemet az úgynevezett jogállamiság értékelésében alkalmazandó önkényes kritériumokra” – áll Morawiecki bejegyzésében. A lengyel kormányfő szerint Lengyelországot „különféle irányokból ostorozzák”, amihez a jogállamiság „hamis értelmezését” is felhasználják. „Lengyelország nem egyezhet bele ilyenfajta uniós mechanizmusokba, mivel ezek a politikai és önkényes kritériumokat előnyben részesítik az érdemi értékelésekkel szemben” – szögezte le Morawiecki.
A kérdésben egyébként a V4-ek is megosztottá váltak a hírügynökségi beszámolók szerint. „Nem tartom reálisnak, hogy a jogállamiság elvét teljesen kiiktassák az európai uniós pénzek felhasználásánál. Nem ez a megoldás” – szögezte le tegnap Ivan Korčok szlovák külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a jogállamiság kérdésében Szlovákia álláspontja eltér Magyarországétól és Lengyelországétól. A pozsonyi külügyminiszter azt közölte: magyar és lengyel kollégájához fordul annak érdekében, hogy a két ország ne blokkolja a 2021–2027-es EU-költségvetés és az újjáépítési alap elfogadását.
A cseh külügyminiszter is hasonló állásponton van, Tomas Petříček szerdán a Prágai Európai Csúcstalálkozó elnevezésű videókonferencián reményét fejezte ki, hogy az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot érintő vita „nem hátráltatja majd az európai pénzek kifizetését az egyes tagállamoknak”. Úgy fogalmazott, az Európai Unió nemcsak az egyes tagállamok közötti tranzakciókról szól, hanem az értékekről és az elvekről is, amelyek egyike a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása. Arról is szól szerinte, hogyan ellenőrizzük a közpénzek felhasználását.
Ugyanakkor Janez Janša szlovén miniszterelnök szerdán kiállt az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot a jogállami kritériumok miatt megvétózó Orbán Viktor mellett. Janša hangsúlyosan nem a magyar–lengyel, hanem a „magyar” vétó védelmében írt levelet az Európai Unió vezetőinek. A magyar miniszterelnököt nyíltan csodáló és követő szlovén politikus levelében azt állította, hogy ha nem oldódnak meg a költségvetés körüli viták, több tagország is követheti Nagy-Britanniát az unióból kivezető úton.
Az európai büdzsét és a helyreállítási alapot érintő magyar vétóról és annak esetleges következményeiről ebben a cikkünkben, a jogállamisági mechanizmusról pedig ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Az Európai Parlament frakcióvezetői szerdán este már bejelentették, hogy nem hajlandóak engedni a jogállamisági feltételekből, és az elfogadott uniós rendelet hatálybalépését követelik. Csütörtök este az uniós tagállamok állam- és kormányfői informális videócsúcsot tartanak a járványkezelésről, ezen azonban bizonyára folytatódik a vita a vétóról is.
