Az alelnöki poszt egy kancsó meleg húgyot sem ér – John Nance Garner tudhatta, miről beszél, elvégre nyolc évig, 1933 és 1941 között volt az Egyesült Államok alelnöke. Hogy a pozíció nem is olyan jó ugródeszka, az kétségtelen, elvégre az elnököknek csak a harmada volt korábban alelnök, és legtöbbször csak az elnök váratlan halálával költözhettek először a Fehér Házba. Nem véletlen, hogy eddig csupán egyetlen alelnöknek sikerült két elnökválasztást is nyernie úgy, hogy ki is töltötte a kétszer négy évét. Biden azonban enélkül is egy szűk csoport tagja lett azzal, ahogyan eljutott az elnöki posztig.
Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46. elnöke, és közülük a tizenötödik, aki előtte az alelnöki posztot is betöltötte.
Ebből a tizenötből tízen az elnök halálával léphettek hivatalba – öten közülük nem is tudtak elnökválasztást nyerni a következő ciklusra. Eddig csak öt olyan alelnök volt, aki az elnök halála nélkül lett elnök, a hatodik Biden.
A kizárólag választással elnökké lett korábbi alelnökök sora gyorsan indult, rögtön két alapító atyával: George Washingtont alelnöke, John Adams követte, őt pedig saját alelnöke, Thomas Jefferson. Ez viszont egyedülálló küzdelem volt, mivel a posztért Adams is indult. Ekkor még ugyanis nem elnök-alelnök párosok indultak, hanem az lett az alelnök, aki második lett az elnökválasztáson. Ezután azonban a következő 215 évben csak 12 alelnökből lett elnök: 9 az elnök halálával – az első ilyen Tyler volt 1841 tavaszától 1845-ig, de választást nem tudott nyerni –, egy az elnök lemondásával, és csak hárman kizárólag választással: Martin van Buren 1836-ban, aztán Richard Nixon, 1968-ban és idősebb George Bush volt 1988-ban.
Nixon viszont úgy, ahogyan eddig, Joe Biden győzelméig senki: nem volt ugyanis olyan alelnök, aki nem közvetlenül ebből a pozícióból lett elnök – akár elődje halálával, akár választással. Márpedig a nyolc év után távozó Dwight Eisenhower alelnökéből nem lett rögtön elnök, ugyanis 1960-ban a választáson alulmaradt John F. Kennedyvel szemben – országosan alig 120 ezer szavazattal majdnem 69 millió voksból –, de az eloszlás miatt az elektorok számában kevésbé szoros versenyben. Az 1964-es választást ki is hagyta – a Kennedy halála után alelnökből elnökké lett Lyndon Johnson ellen nem látott esélyt –, ritka kivételként azonban négy évvel később újra próbálkozhatott – és nyert. Igaz, amilyen rendhagyó módon lett ezzel a pályaívvel elnök, annyira rendhagyóan ért véget pályafutása a Watergate-botrány miatti lemondásával, mielőtt impeachmenttel elmozdították volna.
Nixon után Biden a második az USA történetében, aki az alelnöki poszt lejárta után legalább egy ciklus elteltével szerezte csak meg az elnökséget. Igaz, az út Nixonnal ellentétben nem vereségen át vezetett a győzelemhez, Barack Obama alelnöke ugyanis 2016-ban már a Demokrata Párt előválasztásán sem indult el.
Van azonban valami, ami alelnökként csak Thomas Jeffersonnak sikerült: ő az egyetlen, aki alelnöksége után két elnökválasztást is meg tudott nyerni úgy, hogy mindkét elnöki ciklust ki is töltötte – Nixon ugyan szintén kétszer nyert, de második ciklusa alig 8 hónapig tartott. Kevés az esélye, hogy a két győzelmet mostanában más egykori alelnök meg tudja ismételni: Biden 78 évesen így is a legidősebben hivatalba lépő elnök, a 2024-es választásokkor már 82 éves lesz, és környezete szerint egy ciklusra készül.
Itt követhette hírfolyamunkat az amerikai elnökválasztásról!
A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>
A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>
