Több mint százezren vonultak Lukasenko ellen az ultimátum napján
2020. október 25. – 17:06
frissítve
A masszív rendőri jelenlét ellenére ismét tömegek követelték Alekszandr Lukasenko elnök lemondását a belarusz fővárosban vasárnap, az ellenzék vezetője által Lukasenkónak adott ultimátum lejártának napján.
Több mint százezren vonultak Minszk utcáira, számolt be helyszíni tudósításában az ellenzéki Sztrana dlja Zsiznyi (Élhető országért) televíziós csatorna.
A tévé szerint a hatóságok több újságírót is őrizetbe vettek a tüntetésen. A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szerint pedig legalább 290 embert vettek őrizetbe vasárnap. A legtöbb őrizetbe vétel a fővárosban, Minszkben, illetve a lengyel-litván-fehérorosz hármashatár közelében fekvő Hrodna (Grodno) városában történt. A szervezet közleményében 16 város sorol fel, ahol tüntetések voltak.
A biztonsági erők a TASZSZ orosz hírügynökség szerint gyakorlatilag lezárták a belvárost, miután az ellenzék tiltakozó akciót hirdetett Szvetlana Tyihanovszkaja korábbi ellenzéki elnökjelölt nemzeti ultimátumának keretében. A hatóságok emellett lezárták a belvárosi metróállomásokat is, hogy akadályozzák a tiltakozók gyülekezését és mozgását, írja az MTI.
Tyihanovszkaja országos sztrájkkal fenyegette meg az elnököt, amennyiben október 25-ig nem jelenti be lemondását, nem vet véget a tüntetőkkel szembeni rendőrségi erőszaknak és nem bocsátja szabadon a rendszer politikai foglyait. Néhány ellenzéki szabadlábra került, de szakértők szerint nem várható több engedmény Lukasenkótól.
>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<
„Különleges nap a mai” – hangoztatta a Litvániába menekült Tyihanovszkaja élő adásban. Felszólított mindenkit, hogy hétfőtől vegyen részt az országos sztrájkban, és maradjon otthon. „Az út nem lesz egyszerű”, a Lukasenko elleni harchoz erőre és kitartásra van szükség – hangsúlyozta.
Belaruszban két hónapja folyamatosak a tüntetések az országot 26 éve vezető Alekszandr Lukasenko ellen, akit széles körben azzal vádolnak, hogy elcsalta az augusztusi elnökválasztást. A tüntetéshullámban már többen meghaltak, a biztonsági erők brutális fellépése miatt százak sebesültek meg, és nagyjából 13 ezer embert vettek őrizetbe. Itt olvashatják el helyszíni riportunkat a minszki tüntetésekről.
A héten a belarusz ellenzéknek ítélte a Szaharov-díjat az Európai Parlament. A díjazottak között a börtönben lévő Marija Kolesznyikova és a külföldre kényszerített elnökjelölt, Szvetlana Tyihanovszkaja, valamint bebörtönzött férje és az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics is.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke gratulált a díjat elnyerő belarusz ellenzék képviselőinek bátorságukért, kitartásukért és elhatározottságukért. Szavai szerint az ellenzék egy önmagánál sokkal erősebb ellenféllel szállt szembe és tart ki ellene. Azonban olyan dolog áll a pártjukon, amelyet puszta erő soha nem tud legyőzni: az igazság, mondta.
26 éve van hatalomban
Lukasenko 26 éve vezeti az 1991-ben függetlenné vált volt szovjet tagköztársaságot. A 9,5 milliós országban a tiltakozások augusztus 9-én kezdődtek, amikor Lukasenko – zsinórban hatodszor – 80 százalékos eredménnyel nyerte el újabb öt évre az elnöki mandátumot. A bizonyítékok alapján elcsalt választást az EU több országa nem ismeri el, Lukasenkót az EP persona non gratának nyilvánította.
A békés tüntetésekkel szemben a hatóságok rendkívül keményen léptek fel, tízezer embert állítottak elő, ezrek kerültek sérülésekkel kórházba. A tüntetések lendülete azonban nem tört meg, patthelyzet alakult ki Belaruszban, így a konfliktus további elhúzódása várható. Moszkva némi várakozás után kiállt ugyan az országot 26 éve vezető Lukasenko mellett, ám a Kreml aktívan nem avatkozik bele a helyzet kezelésébe, Lukasenkóra bízva, hogy megoldást találjon a konfliktusra.
Eközben az azonosítatlan, maszkban fellépő rendőrök és speciális egységek tagjainak sorra szivárognak ki személyes adataik, ami előrevetíti a jogi számonkérést Lukasenko vereségének esetére. A napokban az ország 2017-es fitnessbajnoka, Lilia Szalimgarejeva elvált férfjétől, miután a tüntetők ellen fellépő kommandósról fénykép került ki, majd Timur Griskov személyes adatai is nyilvánosságra kerültek.
