A belarusz hatóságok készek halálos katonai fegyvereket bevetni Minszkben a rendfenntartásra, jelentette ki hétfőn a belarusz belügyminiszter első helyettese.
„Szervezetté és radikálissá váltak a jórészt Minszkbe áttolódott tüntetések. Ebben az összefüggésben a belügyi szervek munkatársai és a fegyveres erők tagjai nem fogják elhagyni az utcákat, és szükség esetén harci fegyvereket és különleges eszközöket fognak bevetni” – mondta.
A belügyminisztérium szerint a tüntetési mozgalom kezd fokozatosan kifulladni mind országosan, mind méretét tekintve, de közben a minszki megmozdulások radikalizálódtak. A helyettes szerint ennek bizonyítéka volt a vasárnapi tüntetés a fővárosban. „Annak semmi köze a polgári tüntetésekhez”, hogy míg az aktivisták nappal köveket, késeket és palackokat dobáltak, addig este már barikádokat építettek, és gumiabroncsokat égettek, mondta.
A belügyi szóvivő szerint a vasárnapi tüntetésen körülbelül 11 ezren vettek részt, közülük 713 embert állítottak elő.
Hétfőn az is kiderült, hogy két hónappal azután, hogy a hatalmát 26 éve őrző Alekszandr Lukasenko ellen tüntetések indultak a vélhetően elcsalt elnökválasztás eredményei miatt, az EU végül magát a belarusz elnököt is szankciós listára teszi.
Kedden újabb tüntetések voltak, ahol a rendőrség könnygázt és villanógránátot is bevetett, írja az MTI. A belügyi szóvivő szerint csak azután vetették be ezeket a módszereket, hogy a tüntetők palackokkal és botokkal dobálták meg őket.
Nemrégiben a Telex újságírója Minszkben járt, a helyszíni tudósítást itt lehet elolvasni.
Augusztus 9-én indult tiltakozási hullám Belaruszban, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.
Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezret is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár több tucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.
Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.
Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.
(Borítókép: A fővárosi tüntetés 2020. október 11-én. Fotó: BelaPAN / Reuters)