Több mint 400 tüntetőt vettek őrizetbe vasárnap Minszkben és más belarusz városokban

2020. október 12. – 06:08

Több mint 400 tüntetőt vettek őrizetbe vasárnap Minszkben és más belarusz városokban

Másolás

Vágólapra másolva

Több mint négyszáz embert vettek őrizetbe a rendfenntartó erők vasárnap a belarusz fővárosban, Minszkben, valamint az ország más településein tartott tiltakozó megmozdulásokon – számolt be a Vjaszna emberi jogi szervezet, amelyet az MTI idéz.

Honlapjukon 425 ember nevét közölték, és a tájékoztatás szerint a lista egyre bővül.

Beszámoltunk ugyanis róla, hogy tiltakozó megmozdulások voltak Minszken túl ugyanis egyebek között Bresztben, Bobrujszkban, Vicebszkben, Homelben és Hrodnában is. Több helyről érkeztek felvételek és beszámolók rendőri brutalitásokról.

Ide kattintva olvashatóak a Telex legfrissebb hírei.

Az eseményekről tudósító újságírókat is őrizetbe vettek a hatóságok, országosan 43-at, közülük 25-öt a fővárosban.

Nemrégiben a Telex újságírója Minszkben járt, a helyszíni tudósítást itt lehet elolvasni.

Augusztus 9-én indult tiltakozási hullám Belaruszban, miután a posztszovjet országot 26 éve irányító Alekszandr Lukasenko hatodszor is megnyerte 80 százalék feletti eredménnyel a vitatható tisztaságú elnökválasztást.

Ellentétben a korábbi választási győzelmek utáni tiltakozással, a tüntetések nem csak Minszkre korlátozódtak, a százezret is meghaladó felvonulások lendülete azután sem tört meg, hogy a kemény rendőri fellépés nyomán hivatalosan hárman – nem hivatalosan akár több tucatnyian – meghaltak, több ezer embert előállítottak.

Az ellenzék szerint a választásokat valójában Szvetlana Tyihanovszkaja nyerte, ilyen értelmű nyilatkozatot tett az EU is. Lukasenko néhány napnyi bizonytalankodás után ismét erővel próbálja elnyomni a tiltakozást: az ellenzéki politikusokat őrizetbe vetette vagy külföldre kényszerítette. Moszkva rövid kivárás után lényegében kiállt Lukasenko mellett, bízva abban, hogy az Oroszország és Belarusz valódi integrációját eddig lényegében elkerülő minszki vezetés kénytelen lesz engedményeket tenni ebben az irányban.

Ez azonban nem jelenti, hogy Lukasenko biztosan számíthat Moszkvára: a tiltakozások elsősorban kifejezetten Lukasenko ellen indultak el, közvetlenül nem irányultak arra, hogy a 9,5 milliós ország elinduljon az euroatlanti integráció felé, így a Kreml – amennyiben Lukasenko önerőből, legfeljebb közvetett orosz támogatással nem képes véget vetni a tiltakozásoknak – még eljuthat oda, hogy fokozatos átmenetet előkészítve kiáll egy alternatív, Lukasenkót felváltó utódjelölt mellett.

(Borítókép: Az elnökválasztás eredménye ellen tiltakozó tüntetők és rendőrök összecsapása Minszkben 2020. október 11-én. MTI/AP)