Még gyorsabban terjed az omikron új változata, de nincs ok aggodalomra

Legfontosabb

2022. január 28. – 10:14

Még gyorsabban terjed az omikron új változata, de nincs ok aggodalomra
PCR tesztet végeznek egy partibuszból átalakított szűrőállomáson a dániai Ishojban – Fotó: Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az utóbbi hónapok híreit kitöltő, világszerte szélsebesen terjedő omikron a virológusoktól a BA.1 jelölést kapta. Az a különlegessége, hogy szokatlanul sok figyelemre méltó mutációja van, de ez nem jelenti azt, hogy ne változna maga is tovább. Tavaly év végén meg is jelent egy rokona, a BA.2 nevű alvariáns, amely a napokban egyre több figyelmet kap, és mivel egyre inkább terjed a világban, érdemes összefoglalni, mit tudunk róla, mennyire kell aggódni miatta, és miért nem.

Kezdjük egy gyors szolgálati közleménnyel, nehogy belekavarodjunk az elnevezésekbe, és elvesszünk a görög betűk és latin számok között: hivatalosan a B.1.1.529 „az omikron”, és a különféle alvariánsai – jelenleg négyet ismerünk – kaptak egy külön ágat a vírus családfáján. Technikailag tehát egyelőre a BA.2 is omikron, de mivel leginkább a világban jelenleg is domináns, „eredeti” változatra, a BA.1-re gondolunk, amikor az omikront emlegetjük, a cikkben is ez „az omikron”, az épp felfutóban lévő alvariáns pedig marad BA.2.

Ha később bebizonyosodna, hogy nagyobb figyelmet érdemel, lehet, hogy kap majd egy saját, görög betűs nevet is az Egészségügyi Világszervezettől (WHO).

Kezdi kiszorítani a híres rokont

A közeli rokonság ellenére a BA.2 meglehetősen sok mutációjában különbözik az eredeti omikrontól – valójában több a különbség közöttük, mint amennyi az eredeti vírusváltozat és a harmadik hullámot okozó alfa között volt.

Nem egy új, most megjelent vírusváltozatról van szó, egy rövid hírben már mi is megemlékeztünk a felbukkanásáról december elején, de először novemberben tűnt fel a mintákat elemző laborokban. A cikk írásáig 49 országban azonosították, a legtöbb mintában Dániában, ahol a héten már dominánssá vált, de az Egyesült Királyságban is növekszik a térnyerése:

A BA.2 terjedése a világban: felül az azonosított minták eloszlása a világban, középen a variánst a legtöbb mintában azonosító országok, alul a minták időbeli eloszlása – Forrás: Cov-lineages.org
A BA.2 terjedése a világban: felül az azonosított minták eloszlása a világban, középen a variánst a legtöbb mintában azonosító országok, alul a minták időbeli eloszlása – Forrás: Cov-lineages.org

Tegyük hozzá, hogy az egyes országok variánsmonitorozási képességeiben jelen lévő, nagy különbségek is szerepet játszanak abban, hogy hol mikor azonosítanak egy-egy új variánst, nemcsak az, hogy ténylegesen mikor jelenik az adott országban. Magyarul mindig azokban az országokban azonosítják előbb, nagyobb számban az új variánsokat, ahol eleve nagyobb erőket fordítanak a minták elemzésére.

A Telexnek korábban több szakértő is panaszkodott már arra, hogy Magyarország le van maradva ezen a téren. Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense például még tavaly tavasszal beszélt arról, hogy ha lenne itthon szisztematikus és adekvát járványügyi monitoringrendszer, akkor végig lehetne követni, hogyan emelkedik vagy csökken hétről hétre százalékosan az igazolt fertőzéseket okozó vírusváltozatok között egy-egy variáns aránya. „Ilyen monitoring azonban nincs Magyarországon. Vannak információk a pozitív minták számáról, de nem tudjuk, hogy a megvizsgált minták mennyire véletlen mintavétellel kerültek ki, nem tudjuk, hogy hány mintából lett adott számú pozitív, lehetetlen százalékos arányt becsülni – mondta.”

Gyorsabban terjed, de nem annyival

A brit egészségbiztonsági hatóság (UKHSA) múlt pénteken „vizsgálat alatt álló” variánsnak minősítette a BA.2-t, azaz figyelik, de egyelőre nem tartják aggasztónak. A három nagy egészségügyi szervezet (az amerikai CDC, az európai ECDC és a WHO) viszont egyelőre nem kezeli külön az omikron család többi tagjától, noha a WHO egy lábjegyzetben már jelzi, hogy érdemes külön is vizsgálni.

A BA.2 legszembetűnőbb – vagy bizonyos szempontból épp a legkevésbé szembetűnő – tulajdonsága, hogy hiányzik belőle az a mutáció, amelynek köszönhetően az omikront már a PCR-tesztek egy típusával is viszonylagos biztonsággal azonosítani lehetett. Azaz eddig nem volt szükség bonyolult laboratóriumi szekvenálásra, hogy viszonylagos biztonsággal megállapítsák, ha az omikron, és nem egy másik variáns okozott egy-egy fertőzést. A BA.2-nél ez már nem igaz, a tesztek nem fedik fel, ha róla van szó. De fontos hangsúlyozni, hogy arról szó sincs, hogy magát a fertőzést ne mutatná ki a teszt – mint ahogy az korábban tévesen elterjedt –, csak az azt okozó variánsra nem derít fényt. Ezért ragadt rá a BA.2-re már decemberben a könnyen félreérthető „lopakodó omikron” elnevezés.

De nézzük a variánsok értékelésének szentháromságát, azaz hogy milyen gyorsan terjed, milyen súlyos megbetegedést okoz, és milyen mértékben képes megkerülni az immunvédelmet.

Érdemes észben tartani, hogy még kevés adat áll rendelkezésre minderről, így az összkép még változhat, de egyelőre nem tűnik az eredeti omikronhoz képest különösebben aggasztónak a BA.2.

Mivel az igazolt eseteket legnagyobb arányban Dániából jelentették, és a dán járványügyi monitorozórendszer egyébként is fejlettnek számít, az első adatok innen – illetve a variánsok figyelésében szintén élen járó Egyesült Királyságból – érkeznek, és ezek alapján a BA.2 másfélszer fertőzőbbnek tűnik, mint az eredeti omikron. Annak viszont nincs jele, hogy nagyobb arányban okozna súlyosabb betegséget.

Természetesen egy kicsivel gyorsabb terjedés is problémás lehet – még enyhébb megbetegítőképesség mellett is –, hiszen az eredeti omikron már eleve villámgyors, de azért érdemes felidézni, hogy az a deltához képest jóval nagyobb ugrást hozott a fertőzőképességben; hogy pontosan mennyit, arról különféle becslések vannak, de akár 4-5-ször is fertőzőbb lehet az előtte dominánsnak számító variánshoz képest, amely szintén sokkal gyorsabban terjedt, mint a még eggyel előbbi alfa. A BA.2-től ilyen nagyságrendű gyorsulás az eddigiek alapján egyáltalán nem várható, inkább a delta és a delta plusz közötti váltáshoz tűnik hasonlónak a helyzet.

Óvatos optimizmus

Arról még szinte semmilyen adat nincs, hogy az immunvédelmet mennyire tudja megkerülni a BA.2, de a szakértői várakozások szerint a vakcinák hatékonyságában a minimálisnál nem várható nagyobb különbség ahhoz képest, amit az eredeti omikronnal szemben látunk: ha a fertőzéstől kevéssé is, de a súlyos betegségtől jó eséllyel ugyanúgy megvéd a három adag, ahogy most is.

Az egyik fő kérdés az lehet, hogy az eredeti omikron fertőzése után kialakuló immunvédelem mennyire véd meg a BA.2-től, hiszen a deltát átvészelők közül az omikron sokakat újra meg tudott fertőzni. Hasonló a helyzet, mint a vakcinák esetében: nagyon valószínű, hogy az új alvariáns ellen kitart majd ez a természetes immunitás, de ezt biztosan majd csak akkor fogjuk látni, ha lesz már róla elég adat.

Mindenesetre a szakértők egyelőre inkább optimisták, és arra számítanak, hogy a BA.2 nem okoz majd jelentős változást a járványhelyzetben, maximum meghosszabbítja az ötödik hullám lecsengését.

Ezt az optimizmust jelzi az is, hogy épp Dánia lesz az első európai ország, amely az utolsó járványügyi korlátozásokat is eltörli február 1-től.

Ezt azért tehetik meg, mert az országban magas az átoltottság, a harmadik adagot is sokan beadatták, és a rekordokat döntögető fertőzésszámok ellenére a súlyos betegek és a halálos áldozatok száma alacsonyan maradt. Az Our World in Data összesítései alapján Dániában a lakosság több mint 60 százaléka van háromszor oltva (Magyarországon 37 százalék), egymillió főre 2,97 haláleset jut (Magyarországon 5,95), és az erről adatot szolgálató húsz tagállam közül Dániában a második legkevesebb a napi új intenzív osztályra kerültek lakosságarányos száma.

Kövess minket Facebookon is!