Megtalálhatták az okát, miért terjed sosem látott gyorsasággal az omikron variáns

Már Magyarországon is megjelent a koronavírus új, omikron nevű variánsa, ami eddig nem látott gyorsasággal terjed a világban. Az Egyesült Államokban például egy hét alatt a hétszeresére növekedett az omikronfertőzöttek száma, Nagy-Britannia szerint pedig egy háztartásban az egyik emberről a másikra háromszor nagyobb eséllyel terjed át, mint a delta variáns.

Egy hongkongi egyetem vizsgálatai most arra adhatnak választ, miért terjed szupersebességgel az omikron. Az NPR ír a kutatásról, amiben előbb szövetet vettek az emberi hörgőkből, aztán azt a szövetet megfertőzték az eredeti koronavírussal, a deltával és az omikronnal, majd megnézték, melyik milyen gyorsan terjed. Ezután azt látták, hogy az omikron variáns körülbelül hetvenszer gyorsabban szaporodik az emberi légúti szövetekben, mint a delta, és az omikron negyvennyolc órával a fertőzés után a deltához képest magasabb szintet ér el a szövetekben. Ez pedig arra utal, hogy az omikron gyorsabban jut be a szövetek belsejébe.

Tüdőszöveteken is így kísérleteztek, ott viszont azt látták, hogy itt a delta és a vírus eredeti változatai a fertőzőbbek, nem az omikron. Így arra jutottak, hogy az omikron inkább a hörgőkre koncentrálódik, nem a tüdőre. A hongkongi tudósok szerint ez arra utalhat, hogy az omikron kevésbé okoz súlyos lefolyást, mint a delta, de szerintük még korai lenne ilyen következtetéseket levonni. Azt ugyanakkor hozzátették, hogy ha valaki nincs immunizálva, akkor a variáns a hörgőkből gyorsan átterjedhet a tüdőbe és más szervekbe, és ott komoly károkat okozhat.

Az egyetem eredményeit még nem vizsgálták meg más kutatók, és óvatosságra is intenek az eredményekkel kapcsolatban, hiszen csak negyvennyolc órán át figyelték meg, hogy viselkedik az omikron, és nem lehet tudni, mi történik a következő napokban.

Ugyanakkor hasonló eredményre jutottak egy massachusettsi klinika kutatói is, akik azt állítják, az omikron a tüskefehérjéje segítségével gyorsabban bejut a sejtekbe, mint a delta. A tüskefehérje a vírusnak az a része, amely nemcsak a fertőzőképesség szempontjából kulcsfontosságú, de a vakcinák is elsősorban ezt célozzák. Ezért a kutatók szerint az adatok arra utalnak, hogy az omikron alacsonyabb dózisban is képes lehet megfertőzni az embereket, mint a delta vagy az eredeti változat.

Arról itt írtunk bővebben, hogy bár sok a fertőzött, és emiatt sokan is vannak kórházban, a halottak száma látványosan nem emelkedik, és az eddigi adatokból úgy tűnik, hogy bár az omikron variáns valóban gyorsabban terjed, lehet, hogy nem okoz olyan súlyos megbetegedést, mint a korábbi variánsok – erre jutottak dél-afrikai kutatók is a saját adataikat elemezve. Ebben a cikkünkben pedig arról írtunk, vajon jók lesznek-e a vakcináink az omikron ellen, és mi lesz akkor, ha nem.