Ha a tömegközlekedésen újra kötelező lesz a maszk, akkor a boltokban miért nem?

Csütörtökön Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy a kormány három járványügyi intézkedést vezet be Magyarországon: a munkaadók előírhatják az alkalmazottaiknak a kötelező oltást, látogatási tilalmat vezetnek be az egészségügyi intézményekben, és

november 1-től kötelező lesz maszkot viselni a tömegközlekedési eszközökön.

Ez az utolsó talán teljesen érthető: a lakosság nagyjából 60 százaléka van beoltva, tehát logikus, hogy egy lassan két éve tomboló járvány alatt egy rosszul szellőző fémdobozban, ahol különböző mértékben összezsúfolódik egy csomó ismeretlen ember, nem jó közvetlenül egymás arcába lihegni. Az elmúlt időszakban számos szakember kérte a kormányt, hogy valamilyen formában hozzák vissza a maszkokat, de ez jó ideig nem történt meg, mondván, hogy az elsődleges fegyver az oltás, és a magyarok felnőtt emberek, akik el tudják dönteni, hogy kell-e nekik maszk.

A tömegközlekedés jó helyzet a vírusnak

A kormány július elején törölte el a kötelező maszkozást, akkor 5,5 millióan kapták már meg legalább az első oltást. Azóta mindössze nagyjából 440 ezerrel emelkedett ez a szám, de közben bedurrant a negyedik hullám. Felmerül a kérdés, hogy elég-e csak a buszon maszkot viselni, vagy érdemes lenne bevezetni a kötelező maszkviselést például boltokban vagy edzőtermekben.

„A virológust kérdezted, hogy elég-e, én erre viccesen azt szoktam mondani, hogy ha én csinálnám, akkor bezárnék mindent négy hétre az egész világon, és megszűnne a vírus. Nyilván, ez nem reális”

– válaszolt a kérdésre Kemenesi Gábor virológus.

Kemenesi szerint túl sok szempont érvényesül ahhoz, hogy egy ilyen, általánosabb szabályt meg lehessen hozni, ami mindenféle ágazatot lekorlátoz. Ha például a hatóságok észreveszik, hogy több konditeremben is gócpontok alakulnak ki, akkor érdemes lehet korlátozni valamilyen formában az aktivitást (például maszkkal, védettségi igazolvánnyal). Ezt csak példaként említette, egyelőre nem tud ilyen adatról. Egy ilyen intézkedésnél a teljes populációt kell figyelembe venni, és először a lehető legpraktikusabb, mondhatni legfájdalommentesebb megoldásokat kell választani.

„Ilyen a tömegközlekedés, ahol teljesen random módon, alig visszakövethetően jönnek össze emberek zárt térben, ami tök jó helyzet a vírusnak. Emiatt szerintem ez egy jó döntés”

– mondta Kemenesi.

A specializált helyekre (mint például egy konditerem) sokkal nehezebb korlátozásokat racionalizálni. Ha egy kormány azt látja, hogy van egy 60 százalékos átoltottság, és folyamatosan nő az új fertőzöttek száma, akkor érthető, hogy először a tömegközlekedéshez nyúl. Az oltás mellett az edzőterem egy visszakövethető helyszín: nagyjából lehet tudni, hogy ki és mikor volt ott, akár védettségi igazolványhoz is lehet kötni a belépést. Ezt a BKV-n sokkal nehezebb lenne megoldani.

„Nyilván nem fogom bezárni a konditermeket, ha azzal kinyírok egy ágazatot. Ilyenkor érdemes inkább a tömegközlekedés felé nézni.”

Lehet, hogy sokan ugrálnak és lihegnek az edzőtermekben, de ha csak nagyon kis számú fertőzés köthető oda, akkor jobban megéri a figyelmet a járványügyi szempontból veszélyesebb területekre összpontosítani.

A boltok esetében sok a változó

Azt is nagyon nehéz lenne megmagyarázni, hogy például a boltokban legyen kötelező a maszk, mert ott is rengeteg változót kell figyelembe venni. Például nem mindegy, hogy az ember egy vadonatúj sportboltba megy be, ami hatalmas, jól szellőzik és a szellőzőrendszer HEPA szűrőkkel van felszerelve, vagy mondjuk egy kicsi, levegőtlen, ablaktalan éjjel-nappaliba. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak a helyiségtől függ, hanem például attól is, hogy a beteg mennyire fertőz.

Annyi biztos, hogy a zárt, rosszul szellőző helyek, ahol sokan összegyűlnek, jó közegek a vírusnak.

Járványügyi szempontból persze az lenne a logikus, ha zárt téren mindenhol kötelező lenne a maszk, de ezt a kormány egyelőre nem akarja meglépni, legalábbis Gulyás a csütörtöki kormányinfón nem is akarta felvetni a további korlátozások lehetőségét. Pedig a maszkhasználat nem járna munkahelyek elvesztésével, boltbezárásokkal, de tudományosan bizonyított, hogy lassítja a vírus terjedését – ami a hamarabb helyreálláshoz vezetne.

„Miért ne tegyünk meg mindent, amit önszántunkból tehetünk? Ezzel azoknak is üzenek, akik például nem akarják beoltatni magukat, pedig megtehetnék: egymásért is felelünk, meg azért is, hogy működhessen a gazdaság. A negyedik hullám még van, akit el tud érni. Ezért nem arról van szó, hogy én velem mi van, hanem, hogy óvjuk már meg ezt a társadalomnak nevezett egységet.”

– mondta Kemenesi. A virológus abban bízik, hogy ez lesz az utolsó, ekkora hatású hullám, de elismeri, hogy aki biztosat mond, az nem tudja, mit beszél.

Maszkos gyorstalpaló

Egyesek azzal érvelnek a maszkok ellen, hogy hülyeség hordani, hiszen a vírus sokkal kisebb, mint a maszk szálai közötti rés, ezért simán átjut rajta. Egy normális világban erre válaszul elég lenne rámutatni az elmúlt nagyjából négyszáz év orvostudományára, és arra, hogy orvosok, ápolók és kutatók régóta hordanak maszkot munka közben. Gondoljunk bele abba, hogy az influenza is visszaszorult, mert tavaly szinte az egész világ maszkot húzott és jobban figyelt a higiéniára.

Ez azért van, mert a vírusok ugyan valóban nagyon aprók, de nem maguktól úszkálnak a levegőben, hanem porszemekre vagy cseppekbe kapaszkodnak, amik viszont már kifelé és befelé is fennakadnak a szöveten. Persze a leghatékonyabbak az légszűrős maszkok, de az FFP2-es, sőt, még a sima szövetmaszkok is rengeteget jelenthetnek egy járvány során; feltéve, hogy elegen viselik.

„Természetesen nem kell ebben aludni! Szokták mondani, hogy »höhö, a hülye, maszkos virológus, hehe«️, de egyszerűen csak ésszerűen kell használni: benzinkúton, bevásárlóközpontban, zárt terekben, tömegközlekedésen.”

– magyarázta Kemenesi.