Vakcinaszabadalmat adna Amerika a világnak, de hisztiznek a gyógyszergyártók, és a valós hatás bizonytalan

2021. május 09. – 19:26

frissítve

Vakcinaszabadalmat adna Amerika a világnak, de hisztiznek a gyógyszergyártók, és a valós hatás bizonytalan
A Moderna, a Pfizer–BioNTech és az AstraZeneca oltóanyaga – Fotó: Luka Dakskobler / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Sokan váratlan humanitárius lépésnek tartják, hogy az Egyesült Államok szerdán bejelentette: felfüggeszti a koronavírus-vakcinák szellemi tulajdonjogát. A lépés talán új lendületet adhat a vakcinagyártásnak, és ez főleg az oltáshoz alig jutó szegényebb országoknak lehet létfontosságú. Az amerikai döntés azonban egyelőre inkább szimbolikus, a tényleges felfüggesztéshez nemzetközi konszenzus kellene, és erős az ellentábor is. Az ügy azonban így is olyan folyamatokat generálhat, amelyek kihathatnak a globális oltási tempóra – csak kérdés, melyik irányba.

A szabadalmi jogok felfüggesztése szokatlan, a gyógyszeripart meglehetősen morózussá tevő fejlemény, ami ellen a gyártók hevesen tiltakoznak is. Az amerikai kormányzat a bejelentésnél maga is a lépés rendkívüliségét hangsúlyozta, tagadva, hogy precedenst szeretnének csinálni: amúgy nagyon erősen hisznek a szellemi tulajdonjogokban, de a járvány rendkívüli körülményei rendkívüli intézkedéseket követelnek. A felfüggesztés a terv szerint a járványidőszak végéig lesz érvényes.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO néha túlzott Kína-barátsággal vádolt etióp vezetője az amerikai döntést történelmi pillanatnak nevezte, szerinte az egyenesen a Fehér Ház erkölcsi vezető szerepét mutatja a járvány elleni küzdelemben. A tőzsdék kevésbé jókedvűen reagáltak a szabadalmak felfüggesztéséére, a nagy vakcinagyártók részvényárfolyama esni kezdett, igaz, estére nagyjából már vissza is kapaszkodtak.

Lárifári

A gyógyszergyártók amerikai iparági szervezete, az AstraZenecát, a Pfizert és a Johnson & Johnsont is tömörítő Pharmaceutical Research and Manufacturers of America azért gyorsan jelezte, hogy mennyire ellenükre van a lépés: szerintük a szabadalmi jogok felfüggesztése zavart és a globális ellátási lánc akadozását és hamis vakcinák elterjedését okozhatja. Márpedig az övék a harmadik legnagyobb, legtöbbet költő lobbiszervezet Washingtonban. A szervezet elnöke, Stephen J. Ubl nem is spórolt az erős szavakkal: Bidenék lépését üres ígéretnek nevezte, aminek semmi köze a valódi problémákhoz – amelyek szerinte most elsősorban ezek: a vakcinagyártás felgyorsításához szükséges nyersanyagok hiánya, illetve az ellátási lánc vége, vagyis a vakcina oltópontokhoz, orvosokhoz eljuttatása.

Hogy ténylegesen milyen hatása lesz az amerikai lépésnek, még kérdéses. Egyelőre inkább a szimbolikus értéke jelentős, az, hogy a világ vezető piaci hatalma kivenné a játékból a verseny ellentmondásosan megítélt, de mégiscsak egyik alapkövét, a szellemi tulajdonjogi szabadalmat.

A mostani döntés azonban még nem jelent hatályosságot. A nemzetközi szabadalom a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO illetékességi körébe tartozik, felfüggesztése pedig konszenzusos döntést igényel, ami közismerten kényes, lassú és sokszor igen reménytelen műfaj.

És az akadályok már tornyosulnak is. Washingtont idáig explicit módon csak Új-Zéland követte, igaz, az Európai Unió is finomított a korábbi elutasító álláspontján, Ursula von der Leyen jelezte, hogy hajlandók tárgyalni a kérdésről. Németország azonban máris jelezte, hogy nem támogatja a döntést. Berlin arra hivatkozik, hogy szerintük idáig sem a szabadalmak korlátozták a gyorsabb oltási tempót, hanem például a szűkös kapacitások és a magas minőségi, biztonsági elvárások.

A szabadalmak tényleges felfüggesztéséhez még hosszas tárgyalásokra van szükség. Az első kommentárok szerint az talán novemberre történhet meg, vagyis ebben az évben még biztosan nem fognak ezek alapján új vakcinákat gyártani. Az amerikai döntésnek mégis lehetnek közvetlenebb hatásai, de abban nincs közmegegyezés, hogy milyenek: a gyártók szerint a szabadalom felfüggesztése kifejezetten a verseny ellen hat, márpedig az eddigi gyors vakcinafejlesztés nem utolsósorban éppen a piaci verseny eredménye – mint a brit miniszterelnök Boris Johnson mondta: az oltás az önzés (vagyis a kapitalizmus) sikere.

A BioNTech marburgi koronavírus elleni vakcinát előállító üzeme 2021 áprilisában – Fotó: Boris Roessler / PA / Getty Images
A BioNTech marburgi koronavírus elleni vakcinát előállító üzeme 2021 áprilisában – Fotó: Boris Roessler / PA / Getty Images

A Big Pharmának sem könnyű

Mások szerint a washingtoni bejelentésnek éppen hogy pozitív hatásai lehetnek: a szabadalmak bizonytalan sorsa arra kényszerítheti a gyártókat, hogy felgyorsítsák a termelést, esetleg lejjebb vigyék az árakat. A Biden-kormányzat lépése tehát áttételesen többféle módon is segítheti a szegényebb országok vakcinaellátását – és ronthatja a mostani gyártók pozícióit.

A koronavírus-oltás néhány gyógyszerfejlesztőnek kétségkívül jövedelmező lehet: a Pfizer éppen a héten jelentette be, hogy az idei első negyedévben csak a Covid-vakcinájuknak köszönhetően 3,5 milliárd dolláros bevétel mellett kb. 900 millió dolláros profitot realizált. A Pfizer-vakcina profitrátája tehát valahol 20 és 30 százalék között van, ami sok más iparágban rendkívül csábítónak számítana. Teljes évre a Pfizer a vakcinákból 15 milliárdra számít.

Az oltás azonban nem mindenkinek akkora üzlet, mint azt általában feltételezni szokták. Mint ebben a cikkben mélyebben is taglaltuk, a vakcinafejlesztés nem a legkedveltebb szegmense a gyógyszeripari fejlesztéseknek: rendkívül drága, normál helyzetben tíz évig is eltarthat, és igen kockázatos: extrém magas biztonsági elvárások, szigorú szabályozási környezet, a globális egészségügy kiszámíthatatlansági tényezői: Covid nélkül nem a vakcinafejlesztés lenne a gyógyszeripar legprofitábilisabb üzletága.

A koronavírus-helyzet ezen változtatott, de a minél hatékonyabb, gyorsabb és gyorsabban engedélyezett oltásért zajló versenyfutásban csak néhány gyártó nyerhetett. Ők most természetesen nem akarnak lemondani a piaci előnyükről és nyereségükről, aminek a vakcinafejlesztés szabadalmi jogai jelentik a garanciáját. Igaz, nem mindenki akar közvetlen piaci hasznot az oltásból. A Pfizerrel vagy a Modernával szemben az AstraZeneca és a Johnson & Johnson úgy döntött, hogy a globális vészhelyzetre tekintettel lemond a vakcinákból származó közvetlen anyagi haszonról (ezt sikeres fejlesztések esetén azért a brandérték növekedése, a globális ismertség, későbbi megrendelések kompenzálhatja), különben is, állami forrásokat használtak a vakcinafejlesztéshez.

A vakcinák piaci árazása sokak szemében már csak ezért is visszás, hiszen a gyártók állami pénzeket is kaptak a fejlesztésekhez. A járvány előtt kis biotech cégnek számító Moderna szinte teljes egészében állami támogatásokból csinálta meg az RNS-alapú vakcináját. Bár a Pfizer, mint azt szívesen kommunikálják is, nem vette igénybe az „Operation Warp Speed” programban megnyíló amerikai szövetségi forrásokat, de német állami támogatásokat azért ők is kaptak. Ők a vakcinafejlesztés durván 80 százalékát így is a piacról finanszírozták, vagyis saját tőkéjüket, illetve a részvényeseik pénzét tették kockára – és bejött. A gyógyszeripar képviselői a szabadalom kérdésében most részben éppen azt hangsúlyozzák, hogy a piaci verseny miatt lehetett sikeres a gyors fejlesztés, a győzteseknek érdemes volt kockáztatniuk, erre most el akarják venni tőlük a nagy befektetésekkel szabadalmaztatott vakcinalicenceket.

A vakcinaszabadalmak törvényi védelme ellen tüntetnek Brüsszelben 2021 áprilisában – Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images
A vakcinaszabadalmak törvényi védelme ellen tüntetnek Brüsszelben 2021 áprilisában – Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images

A szegény ember Bill Gatese

Miközben a koronavírus elleni küzdelem a globális összefogás retorikáját használja, fél évvel az oltások megkezdése után azt láthatjuk, hogy a vakcinálás döntően piaci alapon működik. A fejlett országok sokkal jobban állnak az átoltottságban, a világ szegényebbik fele pedig életveszélyesen le van maradva. Az Európai Unióban az oltási program minden problémájával együtt 35 százalék kapta meg idáig legalább az első oltását, az USA-ban 45 – miközben Latin-Amerika 18, Ázsia 12, Afrika pedig 1,4 százalékon áll.

Április közepéig a globálisan legkeresettebb Pfizer 700 millió leszállított vakcinájának 87 százalékát a fejlett országok kapták, míg a szegényeknek a WHO adatai szerint ezekből csak 0,2 százalék jutott. Létezik ugyan egy, a szegényebb országok vakcinaellátására szervezett COVAX Program, és ebbe a Pfizer is ígért 40 millió vakcinát, ebből azonban idáig még egymilliót sem szállítottak le. A teljes mennyiség is csak két százalékot tenne ki az összes szállításukból, vagyis a piaci disztribúciót kiegészítő, de az összképen mérsékelten segítő segélypolitikáról van inkább csak szó.

A WHO által felkarolt COVAX-ot lényegében Bill Gates hozta tető alá. A filantróp milliárdos, a világ negyedik leggazdagabb embere a gyógyszergyárak adományozásának felgyorsításával éppen a szabadalmi jogok felfüggesztésének is alternatíváját kívánta nyújtani, és azóta is harcos védelmezője a szellemi tulajdonjognak. Érvei nagyjából megegyeznek a gyógyszerfejlesztőkéivel: ezek szerint idáig sem a szabadalmak korlátozták érdemben a globális vakcinaellátást, hanem a gyártói kapacitások hiánya, a nyersanyagszűkösség és a hatalmas kereslet.

„Itt azért nem egy aszpirint csinálunk, ez egy nagyon összetett folyamat”

mondta Karikó Katalin, az RNS-alapú oltástechnológia magyar fejlesztője, a BioNTech alelnöke a héten a Telexnek, jelezve, hogy a gyártás nem helyezhető át csak úgy, még ha a szabadalom vagy licenc rendelkezésre áll is. Mint a már idézett cikkben írtuk: a vakcinaágazatban az alapanyag és a képzett munkaerő is szűk keresztmetszetet jelent, az ellátási láncok és maguk az üzemek is rendkívül bonyolultak, és az engedélyeztetés is hosszú és körülményes. „Egy oltóanyagnál kivételesen fontos, hogy az azonos néven forgalomba kerülő termék tényleg 100 százalékban megegyezzen az eredetivel, nem lehetnek minőségi különbségek.”

A Covid–19-hez kapcsolódó szabadalmak felfüggesztését India és Dél-Afrika kezdeményezte tavaly decemberben, ehhez azóta már száz ország csatlakozott. Eredetileg azonban szélesebb körben szerették volna ezt elérni: az orvosi eszközökre, terápiás készülékekre, tesztekre is például. Ehhez képest most csak a vakcinaszabadalmakról van szó, ezért az amerikai döntést a szellemi tulajdonjogok ellenzői túl kompromisszumosnak is látják.

COVAX vakcinaszállítmány Szudánban 2021 márciusában – Fotó: Mahmoud Hjaj / Anadolu Agency / Getty Images
COVAX vakcinaszállítmány Szudánban 2021 márciusában – Fotó: Mahmoud Hjaj / Anadolu Agency / Getty Images

Geopolitika vagy szolidaritás?

De nem csak ők és – ellenkező okokból – a gyógyszergyárak kritikusak. Az Európai Unió ugyan a korábbiakhoz képest kevésbé nyíltan elutasító, de Angela Merkel csütörtökön már jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel, szerinte a terv súlyos komplikációkat hozna a vakcinaelőállításba – többek között félő, hogy a jövőbeli esetleges mutációk ellen szükséges oltásokba szabadalmi védettség nélkül már nem annyira akarnának befektetni a gyártók.

Berlinben és Brüsszelben amúgy sem a szabadalmakban látják az alapvető problémát, hanem – magyarul a 444 írt most erről – például az exportban, amit az Egyesült Államok a közelmúltig még a fel nem használt vakcinákra, sőt a vakcina-előállítás alapanyagaira is tiltott. Az amerikai exporttilalommal szemben az-EU vakcinadiplomácia éppen az exportra épült. Von der Leyen szívesen hangoztatja, hogy az unió a világ legnagyobb vakcinaexportőre – idáig 144 millió adag kiviteléről született megállapodás, de ennél jóval nagyobb volumenről zajlanak jelenleg is az egyeztetések. A legnagyobb uniós vakcinafelvevő Japán, de az említett COVAX-programba is az EU ad a legtöbbet.

A most bejelentett amerikai szabadalmi nyitást a kommentátorok általában 180 fokos fordulatként értékelik, de azért puszta humanitárius szempontokon és altruizmuson túl ezt geopolitikai érdekek is jócskán befolyásolják. A saját vakcináival világszerte aktív Kínával szemben Biden a lépéssel megpróbálhatja visszavenni a kezdeményező szerepet, erősítve a Trumpot ellenpontozó, kooperációs készségre épülő imázsát.

Az sem feltétlenül véletlen, hogy Amerika éppen a vakcinák szabadalmát akarja felfüggeszteni, míg más, a Covid elleni küzdelemben kulcsfontosságú eszközökét meghagyná. A globális átoltottság felgyorsítása a fejlett világnak is érdeke, hiszen félő, hogy az újabb variánsok idővel hozzájuk is átterjednek, és így a nyájimmunitást valójában soha nem lehet majd elérni. Profánul fogalmazva: a már megfertőződöttek hatékony kezelése ehhez képest másodlagos, de legalábbis lokális probléma marad – pedig a jelzések szerint Indiának vakcinák mellett tesztekre, gyógyszerekre, gépekre, sőt már oxigénre is nagy szüksége lenne.

Az ördög persze a szabadalmakkal kapcsolatban is a részletekben rejlik, azok pedig a várható hosszas tárgyalásokon fognak eldőlni. A szellemi tulajdonjogok felfüggesztése abban biztosan segítene, hogy a fejlesztők a világ többi részén bátrabban kísérletezzenek új eljárásokkal, hiszen így kevésbé kellene tartaniuk attól, hogy menet közben megsértenek néhány szabadalmat. Az is elképzelhető, hogy a globális nyomás miatt a vezető gyártók is engednek idővel valamennyit a vakcinák árából, de az azért sejthető, hogy ez önmagában nem fogja megoldani a vakcinahiányt. Ahhoz a fejlett országoknak is jóval többet kellene tenniük és költeniük, miközben még az ő lakosságuk sincs beoltva. A politikai realitásokat és a vakcinanacionalizmust számításba véve ezért nem kizárt, hogy a szegényebb országokban az oltások tempója legalább annyira a fejlettebb régiók átoltottsági adataitól függ, mint a szabadalmak felszabadításától.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!