A vakcinakoktélokról is beszélt a Karikó Katalinnal együtt dolgozó kutató

Dr. Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa volt a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének (VMDOK) online előadássorozatának vendége. Pardi Dr. Karikó Katalinnal dolgozott együtt az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében. Ezt a technikát alkalmazzák például a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináiban.

Pardi és Karikó családjai a kutató szerint közel száz éve ismerik egymást, Karikó édesapja és Pardi nagyapja egy hentesboltban dolgoztak az 1940-es, '50-es években. Pardi 2001-ben írt Karikónak, aki akkor már tapasztalt kutató volt, és gyakran beszélgettek tudományos dolgokról. Sőt, Karikó gyakran hívta az USA-ba, és Pardi a PhD-képzés elvégzése után ki is ment. Két és fél évig még együtt dolgozott Drew Weissmannal is, aki Karikóval együtt dolgozott az RNS-technológia fejlesztésén. Azonban nem ők voltak az elsők, akik kutattak a témában.

„A többi vakcinához képest tényleg újabb a technológia, de az RNS történetesen nem egy-két éve kezdődött, már 30 éve van nyoma RNS-kísérleteknek”

– mondta Pardi.

Ezzel arra utalt, hogy sokan tartanak még a technológiát alkalmazó oltóanyagoktól, mert gyakran újnak nevezik a módszert. Valójában nem új, és nem is úgy kell elképzelni, hogy valami teljesen mesterséges valamit fecskendeznek belénk: vannak természetes RNS-ek, amik bennünk nőnek, de a terápiához a kutatók gyártják azokat. A vakcinákban ugyanolyanok vannak, mint amik bennünk vannak, de laborban tenyésztették ezeket.

A kutatás 10-15 évig lassan haladt, mert gyakoriak voltak a mellékhatások, de 2015-ben Karikó és Weissman rájöttek, hogy ha egy kicsit alakítanak a szerkezetén, akkor biztonságosan lehet használni. Azt kiemelte, hogy az RNS-t nemcsak vakcinában lehet használni, hanem más gyógymódnál is.

Arról, hogy milyen típusú vakcinák vannak, és hogy hogyan is működhetnek, részletesen beszéltünk az oltóanyagokról szóló Telexikonban.

Pardi szerint jók a tradicionális, évtizedek, sőt, évszázadok óta használt vakcinák, de a mai napig vannak betegségek, amik ellen még nem tudtunk oltóanyagot kifejleszteni. Ilyen például a HIV és a malária, bár az Oxfordi Egyetem pont pénteken számolt be az eddigi leghatékonyabbnak vélt, új maláriavakcinájáról.

A vakcinákban használt mRNS tehát teljesen természetes, dolga végeztével hamar lebomlik, és még a DNS-ünkbe sem tudnak belenyúlni vele a háttérhatalmak. Ha a kutatók nem módosították volna ezeket (szintén olyan elemekkel, amik a természetben is előfordulnak), akkor instabilabb lenne, és kevésbé lenne biztonságos. A különböző átalakításokkal azonban elérték, hogy ne váltson ki gyulladást.

Pardi 2011-ben csatlakozott, akkor már tudták, mit, hogy kell módosítani a stabilitásért, de azt még nem tudták, hogy juttassák el az oltóanyagot a sejtekig. Kellett egy anyag, ami bejuttatás után egyrészt megvédi az anyagot, másrészt segíti is a sejteket, hogy felvegyék az RNS-t. Ez lett 2014-ben a lipidmolekula, és azóta ezt használják. Enélkül az áttörés nélkül Pardi szerint ha 10 évvel ezelőtt jön a vírus, nem lett volna ilyen hamar vakcina.

Arra a kérdésre, hogy jobb-e a Sinopharm vakcinája, mint a Pfizeré, mert az előbbi az egész (inaktivált) vírust juttatja a szervezetbe, ami így több fehérjére is fel tud készülni, a kutató azt mondta, hogy előfordulhat, de egyáltalán nem biztos. Az RNS-alapú vakcinák nagyon hatékony, fókuszált immunválaszt adnak.

Ha valaki mindenképp versenyeztetni akarja a különböző oltóanyagokat, akkor Pardi szerint a hatásosságukat kell nézni.

„Egy vakcina dolga az, hogy megóvjon a súlyos lefolyású betegségtől, elhalálozástól”

– ismételte Pardi többször is. Ennek szerinte minden, most forgalomban lévő vakcina eleget tesz. A Pfizeréről azt mondta, hogy az eredeti variáns ellen 95 százalékos hatékonyságú, de a Modernáéval együtt hatékony lehet a variációk ellen is. Szerencsére viszonylag gyorsan lehet módosítani, ahogy a vírus változik, bár erre még nem volt szükség.

A nagy vakcinamagyarázó cikkünket itt olvashatja.

Pfizer vagy Moderna?

Pardi azt mondta, hogy a két oltóanyag között nagy vonalakban nincs sok különbség, valószínűleg a lipidmolekula térhet el jelentősebben, ezért térhet el az ajánlott tárolási hőmérséklet, és ezért kell különböző mennyiségű hatóanyag a két oltóanyagból.

Felmerült, hogy szükség volt-e abortált magzatokra vagy nehézfémekre az oltóanyag fejlesztésekor. (Az abortusz és a vakcinák kapcsolatáról itt olvashat többet.) Azt mondta, hogy van olyan adjuváns, amiben van ilyen anyag, de a lipidburok miatt nincs szükség ilyen immunválasz-serkentő hordozóanyagra. Azt nem tudja, hogy a gyártás folyamán pontosan mit is használnak, nem tudja biztosítani, hogy az oltóanyag vegán-e.

Azt még nem tudni, hogy kell-e harmadik oltás, a III-as fázis adatai még reményteliek. A gyártók hat hónap után is 90+ százalékos hatékonyságról számoltak be. Ha nincs nagyon hatékonyan vakcinakerülő variáns, akkor Pardi szerint egy évnél hamarabb nem kell majd emlékeztető oltás, de akár két év is lehet. Ha semmi nem változik. Azt azonban hangsúlyozta, hogy nem minden ember immunrendszere ugyanúgy reagál, tehát lehet, hogy valakinek (például az idősebbeknek) hamarabb lesz szüksége emlékeztető oltásra.

Szerinte van értelme a vakcinakoktélnak, bár a cégek ezt nem ajánlják, és még nincsenek kellően letesztelve. Elméletben nem lát akadályt, hiszen ha úgy vesszük, akkor aki már átesett a fertőzésen, az oltással mindenképp koktélt kap.

Végül a gyerekek oltására is kitért: először általában a 18-55 közötti korosztályokat tesztelik, utána az idősebbeket, majd a 18 alattiakat. A Pfizer szerint 16 éves kor felett biztonságos és hatékony a BioNTech-kel közösen fejlesztett oltóanyaga, most vizsgálják a 12-16 éveseket. Ez azonban még hetekig, vagy akár hónapokig is eltarthat.