NNK: Mindenkit boncolni kell, aki az oltást követő egy hónapon belül halt meg

2021. április 16. – 10:22

NNK: Mindenkit boncolni kell, aki az oltást követő egy hónapon belül halt meg
Védőfelszerelést viselő orvos egy magyarországi kórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A kormányhivatalok figyelmét még a múlt héten hívta fel a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) arra a 2019. január 10-én kiadott tájékoztatóra, amelyben többek között előírják, hogy

  • minden olyan elhalálozást be kell jelenteni, amely az oltást követő 1 hónapon belül történt; és
  • az oltást követő 1 hónapon belüli elhalálozás esetén a halottvizsgálatot végző orvosnak kezdeményeznie szükséges a kórboncolást, valamint az Oltást Követő Nem Kívánatos Esemény (OKNE) bejelentését.

Ez viszont – halottszállítással foglalkozó forrásunk szerint – újabb pluszterhet róhat az amúgy is a határaikat feszegető egészségügyi intézményekre és dolgozóikra. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis a múlt heti rádióinterjújában jelentette be, hogy a regisztrált 65 év felettiek 90 százaléka már megkapta az első koronavírus elleni védőoltást.

Az NNK tájékoztatása alapján ez azt is jelenti, hogy mindenkin, aki elmúlt 65 éves, és az oltás követő egy hónapon belül meghalt, kötelező elvégezni a boncolást.

„A mindennapi gyakorlatban ráadásul az látszik, hogy a halottvizsgálatot végző orvoshoz – aki eldönti, hogy kér-e boncolást vagy sem – még nem is jutott el az információ, hogy a járvány alatt is ezt az irányelvet kell követni”, állítja forrásunk. Ez pedig azért kelthet zavart, mert „a hamvasztásra kizárólag a kormányhivatalok adhatnak engedélyt. Ha pedig nincs engedély, a holttest boncolásra visszakerül a kórházba, azt hűteni és tárolni kell. Ha pedig mindenkit beküldenek boncolásra, a kórházi kapacitás végleg kifullad”, magyarázta forrásunk. Szerinte plusz nehezítő körülmény az is, hogy a kormányhivatalok munkatársai nem férnek hozzá az elhunytak betegútját mutató elektronikus rendszerhez. Így azt sem látják, hogy az illető kapott-e az elmúlt egy hónapban bármilyen – akár koronavírus elleni – védőoltást.

A teljes levél

Kérdéseinkkel kerestük az NNK-t és az Országos Kórházi Főigazgatóságot. Arról érdeklődtünk, hogy az NNK utasítása mekkora újabb terhet ró a kórházakra, és rákérdeztünk arra is, jelenleg hány intézményben tudnak boncolást végezni, de egyelőre nem kaptunk választ.

Forrásunk egyébként a budapesti kórházak helyzetét ismeri. Azt mondja, a mostani túlterheltség miatt már nem is mindenhol végeznek boncolást, csupán néhány kórház maradt, ahol azt megteszik, de számtalanszor találkozik olyan esettel, hogy az orvosok úgynevezett boncolásmellőzési engedélyeket adnak ki, mert annyira le vannak terhelve.

„Nyilván tudományos szempontból jelentősége van annak, hogy mindenkit, aki az oltás után hunyt el, boncolni szeretnének, de ez a gyakorlatban garantáltan nem így lesz”

– vélte forrásunk.

Arról, hogy a holttestek tárolását országszerte már hűtőkonténerekben oldják meg, ebben a cikkben írtunk. Olvasónk március végén videót is készített arról, ahogy a székesfehérvári kórházba már a második halotthűtő konténert szállították.