Szijjártó szerint, ha a „Brüsszel által ránk erőltetett” válaszokat adjuk a válságkezelésre, sok ezer emberrel többen haltak volna meg

A koronavírus által okozott egészségügyi és gazdasági válságra adott magyar válasz bevált, ami annak köszönhető, hogy a kormány nem a tankönyvi utat választotta a válság kezelésében, nem elégedett meg a brüsszeli vakcina beszerzésekkel és nem csak segélyekkel akarta ellentételezni a növekvő munkanélküliséget – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó egy átadáson azt mondta, ha a Brüsszel által ránk erőltetett, baloldali tankönyvi válaszokat adtuk volna a válságkezelésre, akkor mára sok ezerrel többen haltak volna meg, sok tízezerrel többen fertőződtek volna meg és sok százezren veszítették volna el az állásukat.

A friss, hétfői adatok szerint 291 a napi halálozási adat. Ez ugyan elmarad a szerdán feljegyzett, negatív rekordot jelentő 311 halálos áldozattól, de a járványhelyzet európai viszonylatban is súlyos idehaza. Március végén még sajnos azt is elmondhattuk, hogy világviszonylatban nálunk halnak meg lakosságarányosan a legtöbben a harmadik hullámban.

A hétvégén pedig grafikonra tettük, hogyan alakult az európai országokban január 1. és április 9. között a koronavírusos halálesetek hétnapos csúszóátlaga egymillió főre vetítve: ebből az összevetésből az látszik, hogy Európában, a második hullám végét és a harmadik hullámot nézve Magyarországon az egyik legmagasabb a halálozás. Sőt az elmúlt 20 napban ezt a hétnapos csúszóátlagos halálozási listát vezetjük.

Ezen az ábrán pedig az is látszik, hogy míg számos kelet-közép-európai országban (köztük Magyarország) még javában tombol a járvány, addig a halálesetek száma alapján több nyugat-európai országban gyengülőben van a harmadik hullám (például Portugália, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország):