Sok európai országban kevesebben halnak meg, mint nálunk, mégsem nyitnak

2021. április 10. – 16:02

Másolás

Vágólapra másolva

Szombatra újabb 245 beteg halt meg, ezzel 23 ezer fölé emelkedett Magyarországon a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma. Bár ez elmarad az előző napi adattól (285) és a szerdán feljegyzett, negatív rekordot jelentő 311 halálos áldozattól is, a járványhelyzet európai viszonylatban is súlyos idehaza. Március végén még sajnos azt is elmondhattuk, hogy világviszonylatban nálunk halnak meg lakosságarányosan a legtöbben a harmadik hullámban.

Most grafikonra tettük, hogyan alakult az európai országokban január 1. és április 9. között a koronavírusos halálesetek hétnapos csúszóátlaga egymillió főre vetítve. Azért a hétnapos csúszóátlagot nézzük, mert az jobban megmutatja a járvány alaptrendjét.

Ebből az összevetésből az látszik, hogy Európában, a második hullám végét és a harmadik hullámot nézve Magyarországon halnak meg legtöbben (25 fő), utánunk Bosznia-Hercegovina (23 fő) és Észak-Macedónia (20 fő) következik. (Minél sötétebb a szín, annál magasabb a csúszóátlag.)

Az ábrán az is látszik, hogy míg számos kelet-közép-európai országban (köztük Magyarország) még javában tombol a járvány, addig a halálesetek száma alapján több nyugat-európai országban gyengülőben van a harmadik hullám (például Portugália, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország), Szlovákiában és Csehországban pedig nem volt éles átmenet a második és a harmadik hullám között. Ezért is érdekes azt megnézni, hogy hol, milyen intézkedéseket hoztak az országok, azaz szigorítottak vagy enyhítettek. Természetesen az egyes intézkedések meghozatalánál más szempontok is szerepet játszhatnak, és nyilvánvalóan nem kizárólag a halálozási számok alapján döntenek a kormányok az intézkedésekről.

Nemcsak a halálozási adatoktól függ az enyhítés vagy a szigorítás

Nálunk például a beoltottak számához kötötte a miniszterelnök: szerdától enyhítettek is a korlátozásokon, miután Orbán Viktor előző nap bejelentette, hogy elértük a 2,5 millió beoltottat. Módosult a kijárási tilalom, már csak este 10-től hajnali ötig tart; a boltok nyitvatartási ideje is meghosszabbodott; a szolgáltatások (fodrászok, kozmetikusok) pedig a március 8-i szigorítások előtti szabályokra tértek vissza.

Hasonló utat jár Bulgária, jövő héten nyithatnak az iskolák, mozik, éttermek. Észak-Macedónia viszont, ahol szintén rossz a helyzet a halálozási statisztika alapján, a hét közepén jelentett be újabb korlátozásokat: meghosszabbították a kijárási tilalmat, és két hétre bezárták az éttermeket, az edzőtermeket és sportcsarnokokat.

Ausztriában az elmúlt napokban három halálos áldozata volt a járványnak a csúszóátlagot nézve (egymillió főre vetítve tehát), ezzel a jobb helyzetben lévő országok közé tartozik. Ehhez képest még egészen április 18-ig az érvényben vannak a korábban meghozott korlátozások, májusra tervezik a nyitást. Németországban hasonló a helyzet, mégis Angela Merkel német kancellár egy újabb rövid, de szigorú zárlatról beszélt a héten, tehát a nyitás egyelőre nincs terítéken.

Nagy-Britanniában jövő héttől fokozatosan elkezdik feloldani a korlátozásokat: kinyithatnak az edzőtermek, a fodrászatok, az állatkertek, a könyvtársak, és a belső turizmus is újraindulhat. Portugália február elején még rosszabb számokat produkált, mint most mi, azóta azonban annyit javult a helyzet náluk, hogy hétfőtől tovább lazítanak a szabályokon: bizonyos feltételek mellett kinyithatnak a kávézók, kocsmák, éttermek, múzeumok, edzőtermek.

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.