A világnak és Európának is több oltóanyagra van szüksége, mint amennyit most le tudnak gyártani

2021. február 26. – 12:28

A világnak és Európának is több oltóanyagra van szüksége, mint amennyit most le tudnak gyártani
Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója az Európai Parlament csütörtöki meghallgatásán – Fotó: Philippe Buissin / Európai Parlament

Másolás

Vágólapra másolva

„Senki sincs biztonságban addig, amíg nincs mindenki biztonságban” – ezzel kezdte köszöntőjét Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság egészségügyi biztosa az Európai Parlament csütörtöki meghallgatásán. A brüsszeli képviselők a koronavírus elleni vakcinát gyártó vállalatok vezérigazgatóit kérdezték ki a védőoltások előállítási kapacitásának növeléséről és a kiszállítás javításáról, a meghallgatáson pedig megjelent minden olyan gyógyszercég képviselője, amellyel az EU már megállapodott vagy tárgyal a vakcinabeszerzésről.

Eddig három koronavírus elleni vakcinát engedélyezett felhasználásra az Európai Gyógyszerügynökség: a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagait. Ezen kívül az Európai Bizottság már szintén megállapodott a Johnson & Johnsonhoz tartozó Janssennel, a Sanofi-GSK-val és a CureVackal, és tárgyalnak a Novavax és a Valneva gyógyszercégekkel is.

A környezetvédelmi és közegészségügyi (ENVI), valamint az ipari és kutatási (ITRE) szakbizottságok által összehívott ülésen főleg az eddig rendelt vakcinák leszállításának hiányáról volt szó: bár a gyógyszercégek mind több százmilliós, sőt milliárdos nagyságrendben beszéltek az idén legyártani tervezett dózisok számáról, arról nem igazán esett szó, hogy miért áll Európa az Egyesült Államokhoz vagy az Egyesült Királysághoz képest látványosan hátrébb az oltások számában.

Nem tudnak több embert kitanítani vakcinagyártásra

A szakbizottság-vezetők köszöntői után első körben az AstraZeneca, a Moderna, a CureVac és a Novavax vezérigazgatói beszélhettek a meghallgatáson. Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója szerint nem volt példa arra a történelemben, hogy ilyen mennyiségben és intenzitással fejlesszenek vakcinákat. Saját oltóanyagukat több mint 50 országban tesztelték, és most közel havi 100 millió dózist gyártanak le belőle világszerte – ezt nemsokára havi 200 millió dózisra is növelhetik.

Azonban így is elégedetlenek az AstraZenecánál is az európai ellátási lánc lassúságával, aminek Soriot szerint viszont megvannak az okai: a legtöbbször évekig tart egy biztonságos vakcina legyártása, hiszen több ezer paraméternek kell megfelelnie egy ilyen oltóanyagnak. Bár korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a cég csak az ígért mennyiség felét tudja leszállítani az EU-nak a második negyedévben, Soriot személyesen ígérte meg a meghallgatáson, hogy igyekeznek megfelelni a magas elvárásoknak, és leszállítják az ígért oltóanyagokat. Csak az első negyedévben 40 millió oltást terveznek legyártani Európában, amivel a kontinens lakosságának 10 százalékát le tudják oltani.

Azonban azt Soriot is elismerte, hogy az EU-ban gyártott oltóanyagok egy részét az Egyesült Királyságba küldik, de szerinte nem számottevő ez a mennyiség az uniós összképhez képest.

Képviselői kérdésre Soriot elmondta, hogy a vakcinájukat még az Oxfordi Egyetem kezdte el fejleszteni tavaly januárban, a brit kormány támogatásával, ami rengeteg pénzt ölt a fejlesztésbe és a gyártásba. Az AstraZeneca szeretne több létesítményt is ráállítani a koronavírus elleni vakcinájuk termelésére, de ehhez rengeteg embert kellene kiképezni arra, hogyan gyártsák le az oltóanyagot – munkatársaik pedig nem tudnak a mostaninál több embert kitanítani.

Több céget is a koronavírus emelt fel

A Moderna vezérigazgatója, Stéphane Bancel arról beszélt, hogy úttörő innovációkkal szeretnék segíteni az európai polgárokat a koronavírus elleni harcban. Mint mondta, egy évvel ezelőtt a Modernának se semmilyen terméke, se ellátási lánca nem volt, most viszont több oltóanyaguk, gyógyszerük is fejlesztés alatt van, az első koronavírus elleni vakcinájukból pedig hétről hétre egyre több dózist tudnak legyártani több európai cég együttműködésével. Bancel megköszönte az európai lakosok, az intézmények és a kormányok bizalmát, hogy az eddig a gyakorlatban soha ki nem próbált mRNS-technológiát alkalmazhatják az oltásokban.

Stan Erck (a monitoron) az Európai Parlament meghallgatásán – Fotó: Philippe Buissin / Európai Parlament

Szintén a koronavírus emelte fel a nagy gyógyszergyártók szintjére a CureVacot: Franz-Werner Haas vezérigazgató azt reméli, akár május-június környékén engedélyt kaphat az oltóanyaguk, 15 európai partnerükkel együttműködve pedig közel 300 millió dózist terveznek leszállítani ebben az évben. A Novavax elnöke, Stan Erck pedig az év közepétől közel 100 millió dózis leszállítását tervezi a vakcinájukból, ami elmondása szerint az eredeti vuhani vírustörzs mellett a brit és a dél-afrikai mutációkkal szemben is hatásos. (Bár az eddigi eredmények alapján jóval kevésbé.)

Harmadik dózissal kísérleteznek a mutánsok ellen

A fenti négy gyógyszercég után második körben a Janssen, a Pfizer és a Sanofi gyógyszergyár vezetői beszéltek Suerie Moonnal, a Global Health Centre kutatóintézet társigazgatójával. Angela Hwang, a Pfizer biogyógyszerészeti részlegének vezetője szerint belgiumi gyárukban 2 milliárd dózisnyi oltóanyagot terveznek legyártani az idén: minden egyes nap növelni tudják a kapacitásaikat, a nyár közepétől pedig havonta 100 millió dózist szeretnének leszállítani.

„A világnak viszont több oltóanyagra van szüksége, mint amennyit le tudunk gyártani”

– tette hozzá Hwang. Szerinte a vakcinagyártási know-how átadásával nincs probléma, azonban nehéz új nyersanyagokat, gépeket és emberi erőforrásokat szerezni a gyártósorok kibővítéséhez.

Képviselői kérdésre Hwang elmondta, hogy ugyan elkötelezettek a transzparencia mellett, de az egyes országgal kötött szerződéseik bizalmasak – nemcsak az éppen tárgyalás alatt álló más szerződések miatt, de a többi céggel szembeni versenyképesség megtartása miatt is. Éppen ezért csak azokat a részleteket hozták nyilvánosságra az Európai Bizottsággal kötött szerződésből, amelyekről szerintük az európai polgároknak mindenképpen tudniuk kell.

Hwang szerint nagyon reménykeltőek a részletes eredmények, amelyek Izraelből érkeznek az oltás gyakorlati hatékonyságáról. Emellett két témában is részletes vizsgálatokat végeznek: egyrészt hogy egy harmadik dózissal növelhető-e a vakcina hatásossága az új variánsokkal szemben, másrészt pedig hogy a vakcinát a mostani -70 fokos tárolási hőmérséklet helyett lehet-e tárolni normál fagyasztási hőmérsékleten, azaz -20 fok körül – erről itt írtunk bővebben.

Nagyobb pitét kell csinálnunk

Paul Stoffels, a Janssen tudományos igazgatója elmondta, hogy még nyolc évvel ezelőtt az Egyesült Királyságban felhúztak egy nagyobb létesítményt különböző vakcinák legyártására, például az ebola- és a zika-vírus ellen. Bár Stoffels szerint a legtöbb létesítményük így sem tud 2022 előtt ráállni világszerte a koronavírus elleni vakcinájuk termelésére, de a most meglévő kapacitásokkal idén 1 milliárd, jövőre pedig a többi gyárral kiegészülve akár 2,5 milliárd dózist is le tudnak gyártani az egydózisos oltóanyagukból.

Thomas Triophe, a Sanofi alelnöke pedig arról beszélt, vakcinájuk még a második klinikai vizsgálati fázisban van, de remélhetőleg még idén a harmadik fázisba kerülhet, ahol kiderülhet az is, mennyire hatásos a különböző variánsok ellen. Addig pedig a cég a BioNTechet és a Johnson & Johnsont is kisegíti a kapacitásaival.

Suerie Moon prezentációja az Európai Parlament meghallgatásán – Forrás: Európai Parlament

Suerie Moon kutatóként egy egyszerű üzenetet fogalmazott meg a gyógyszergyárak felé: „Nagyobb pitét kell csinálnunk”. Az általa bemutatott kördiagramok szerint ugyanis nagyon kis mennyiségért harcolnak most nagyon sokan, miközben Európának szolidaritást kellene mutatnia a világ többi országa felé is. Moon szerint nemcsak növelni kell a cégek termelési kapacitását, de több információcserére is szükség lenne a gyógyszergyárak között, és a technológiákat is megoszthatnák a cégek egymással.

A meghallgatás végén Theirry Breton belső piacokért felelős uniós biztos elmondta, az Európai Bizottság sem tudta a szerződések megkötésekor, melyik cég tud kijönni elsőként egy hatásos oltóanyaggal. Ehhez képest elképesztő siker, hogy az általában 3-5 évig tartó fejlesztési folyamatokhoz képest 10 hónap alatt több cégnek is sikerült hatásos vakcinát előállítania. Breton szerint a gyógyszercégek mögött rendkívül kemény munka áll, amiben továbbra is segítséget kell kapniuk az európai intézményektől és a tagállamoktól is.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!