Dániát mondott, Szerbiára gondolt Gulyás Gergely a kínai vakcina kapcsán

Frissítés:

A Miniszterelnökség cikkünk megjelenését követően közölte a Telexszel, hogy „Gulyás Gergely Szerbiára gondolt, nyelvbotlása folytán, véletlenül nevezte meg Dániát a kínai vakcinával összefüggésben”. Az Európai Unión kívüli Szerbia valóban használja január 20. óta a Sinopharm vakcináját. (Cikkünk címét is eszerint frissítettük.)

Korábban írtuk:

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfó elején sorolni kezdte azokat az országokat, amelyek lakosságarányosan a legjobban állnak a koronavírus elleni oltások beadásában. Ebben a felsorolásban tett egy meglepő állítást Dániáról:

„[...] szomszédos Dániában, ahol többek közt kínai oltóanyaggal is oltanak, ott közel vannak az 5 százalékhoz, 4,7 százalék [...]”

Ez már csak azért is megüthette a hallgatók fülét, mert világszerte szerepelt a hírekben, hogy Magyarország európai uniós tagországként fontolgatja, hogy saját hatáskörben engedélyt ad egy kínai vakcinának, a Sinopharm készítményének. Gulyás feltehetően épp a magyar tervek validálásának szánta ezt a félmondatos megjegyzést. Dániáról vagy bármelyik másik uniós tagállamról azonban ilyen hírek nem érkeztek, olyanok meg pláne nem, hogy nemhogy engedélyezték volna, de már javában oltanak is kínai vakcinával.

Ezért megnéztük a dán egészségügyi hatóság honlapján található aktuális vakcinaügyi információkat. Az angol és a dán verziót is január 22-én frissítették utoljára, mindkettőn felsorolja az országban engedélyezett és használt vakcinákat, és mindkettőn csak két készítmény szerepel: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által eddig engedélyezett – és Magyarországon is használt – Pfizer-BioNTech és Moderna oltóanyaga. A hivatalos tájékoztató oldalról letölthető egy oltásügyi tájékoztató füzet [pdf] is – ennek a kiadási dátuma január 8. –, ebben is expliciten szerepel, hogy

kettő darab vakcinának van engedélye Dániában.

Akár engedélyezés alatt álló további vakcinákról sincs szó, illetve általában arról sem, hogy Dánia az EMA-tól függetlenül saját engedélyek kiadásában gondolkozna.

Sajtóhírek sem szólnak kínai vakcináról Dániában. A Local nevű lap dániai kiadása például egy szerdai cikkben ad jelentést a helyi oltási program aktuális állásáról, de ebben is csak a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinájának az országba érkező szállítmányairól van szó.

Gulyás állításáról megkérdeztük Dánia budapesti nagykövetségét is, de telefonon nem értük el őket, az emailes megkeresésünkre pedig cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Kérdésünket elküldtük Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőnek és az operatív törzs sajtószolgálatának is. Ha bárhonnan kapunk választ, frissítjük a cikket.

December óta oltanak a britek az AstraZeneca vakcinájával?

Gulyás Gergely arról is beszélt a kormányinfón, hogy mivel az EU-n keresztül nem jön elég vakcina, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy további oltóanyagokat szerezzünk be. Az erről szóló monológban azonban az AstraZeneca vakcinájáról is tett egy figyelemre méltó állítást.

„Az Astrazenecának az oltóanyaga brit engedéllyel rendelkezik, a brit engedély folytán egyébként magyar engedéllyel is rendelkezik, de miután az Európai Unió még mindig nem engedélyezte ezt a vakcinát – sürgetjük mi is az Európai Unió hatóságánál, hogy ezt tegye meg –, ezért Európában még mindig nem oltanak vele. Az Egyesült Királyságban, aminek elég fejlett a gyógyszer-engedélyezési rendszere, már decemberben oltottak ezzel az oltóanyaggal, ami ráadásul egy európai oltóanyag.”

Az Egyesült Királyság gyógyszerhatósága azonban csak december 30-án adott engedélyt az AstraZenecának, és az első adagot csak január 4-én adták be belőle.

Ez az egy hónapos különbség kevésnek tűnhet, de nem lényegtelen akkor, amikor a miniszter épp amellett érvel, hogy minden nap számít az oltások terén, ezért kell az EU-tól függetlenül is vakcinákat beszerezni.

Gulyás egyébként a fenti idézetben közvetetten azt is elismerte, hogy a magyar különengedély az AstraZenecának gyakorlati előnnyel nem nagyon járhat, mert nem gyorsítja fel érdemben a szállítást.

Az uniós vakcinaellátásról, annak problémáiról, illetve a kormány vakcinaügyi brüsszelezéséről ebben a cikkben írtuk részletesen. Az AstraZeneca magyarországi engedélyezése körüli kérdésekkel és az erről szóló pontatlan kormányzati állításokkal is itt foglalkoztunk.