Az állam elméletileg akár kötelezővé tehetné a koronavírus elleni védőoltást, de ehhez néhány feltételt teljesítenie kell. Arra is van lehetőség, hogy szolgáltatók írjanak elő oltást a használóiknak, de ingoványos ez a terep, sok a jogi dilemma körülötte, ahogy akörül is, hogy a munkaadók előírhatják-e a dolgozóiknak a vakcináztatást.
December végén az Európai Unióban és sok Európán kívüli országban is elkezdődtek a lakossági oltóprogramok, és összességében már több millióan meg is kapták a koronavírus elleni vakcinát. Annak ellenére, hogy a járvány a legtöbb országban még mindig súlyos problémákat okoz, az oltási hajlandóság elég alacsony.
Ha nem oltatják be magukat elegen, akkor a járványt lefojtó nyájimmunitás sem alakul ki, míg egy vállalkozás célja egyszerűen csak az lehet, hogy fertőzésveszélyes és beteg munkatársak nélkül működni tudjon.
Mindkét esetben felmerülhet, hogy mégis hogyan lehet rávenni az embereket az oltásra. Lehet-e kötelezővé tenni, és lehet-e szankcionálni azokat, akik nem kérnek a vakcinából?
Magyarország is azok közé az államok közé tartozik, ahol kevesen akarják beoltatni magukat, és nem azért, mert olyan nagy számban lennének járványtagadók köztünk. Az elmúlt hónapokban több felmérés is készült, és bár szórnak az eredményeik, azért az egyértelműen kirajzolódik, hogy a magyaroknak kevesebb mint fele oltatná be magát. Egy szeptemberi kutatás szerint a népesség 43 százaléka oltatná be magát, míg a Központi Statisztikai Hivatal december végén ennél jóval kisebb rétegről, a népesség 15 százalékáról állította, hogy biztosan kéri az oltást, a TK MILAB decemberben rögzített adatai szerint pedig 47,3 százalék volt biztos a vakcina beadatásban. A sokat emlegetett nyájimmunitáshoz általában 60 százalékot rendelnek, így ennek a célnak a megvalósítása nem lesz egyszerű, ha így marad az oltatási hajlandóság.
Az oltási hajlandóságot nem javítja az oltás körüli állami kommunikációs káosz sem, erről ebből a videónkból tudhat meg többet:
Az egyéni preferenciákat persze ki lehet venni a képletből, ha állami szinten kötelezővé teszik a koronavírus-vakcinát. Ekkor már csak az oltóanyag mennyiségén múlhat az immunitás megszerzése. Bár ma is van egy csomó kötelező oltás, mégis sok vita övezi azt, hogy a koronavírusé is lehet-e az.
Például a német belügyminiszter, Host Seehofer szerint önkéntesnek kell maradnia az oltás beadatásának, az állam nem válhat polgárai gyámjaivá. „Nem jár különleges elbánás a vakcinázott embereknek. Ha különbséget teszünk a beoltott és a nem beoltott személyek között, az egyenlő a kötelező oltással. Ellene vagyok a kötelező oltásnak. Mindannyian részesei vagyunk ennek a krízisnek, és meg kellene találni azt az utat, hogy közösen és szolidaritással jöjjünk ki belőle.”
December végén Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta a kormányinfón, hogy önkéntes és ingyenes oltásban gondolkodik a kormány, és ő elképzelhetetlennek tartja azt, hogy valakit erőszakkal oltsanak be. Seehofer elméletét viszont ő nem osztotta, Gulyás szerint lesznek olyan szabályok itthon és Európában is, amelyek különbségeket tehetnek majd beoltottak és oltatlanok között, ő a légitársaságokat hozta példaként.
Egy tucatnyi védőoltás ma is kötelező Magyarországon, gyerekkorában mindenki kap szamárköhögés, bárányhimlő, mumpsz, rózsahimlő vagy gümőkór ellen oltást. Még ha elvétve akadnak is oltásellenes szülők, ezeknek a védőoltásoknak elég nagy a társadalmi elfogadottságuk, természetesnek vesszük ezeket.
A Magyar Orvosi Kamara titkára, dr. Nagy Marcell szerint Magyarországon kötelezővé tehető a koronavírus elleni oltás, és ezt az országos tisztifőorvos, jelen esetben Müller Cecília rendelheti el. Nagy arról is beszélt a Szabad Európának, hogy nemcsak általánosan elrendelt oltások vannak itthon, hanem például munkakörökhöz kötöttek is. Az egészségügyben dolgozóknak hepatitis B, a vadőröknek veszettség elleni oltást kell kapniuk.
„Jogi értelemben semmi akadálya nincs annak, hogy az állam kötelezővé tegye a koronavírus elleni védőoltást. Erről korábban már le is zajlott az alkotmányjogi vita, az Alkotmánybíróság szerint is meg lehet ezt tenni. De ha bevezetik, akkor biztosítani kell azt is, hogy az oltás ingyenes és elérhető legyen. Ma még nincs elegendő mennyiségű vakcina, de a hozzáférhetőség függvényében is megalkotható a szabály. Ehhez jó lenne látni az oltási tervet, amelynek még mindig csak egy kivonata nyilvános, nem lehet tudni, milyen az ütemezés”
– mondta Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Magánszféra-projekt vezetője.
Müller Cecília tisztifőorvos egy közérdekű bejelentésre azt a választ adta, hogy miniszteri rendelet szükséges az oltáshoz. Müller arról is írt, hogy mivel eddig viszonylag kevesen kapták meg a koronavírus elleni oltást, nincs információnk a ritka mellékhatásokról, és arról sem, mennyi ideig tarthat a védettség. A tisztifőorvos szerint éppen ezért a koronavírus-vakcina esetében még nem hozható tudományosan megalapozott döntés a kötelezőségre vonatkozóan.
Már most sokszor olvasni arról, hogy például utazásszervező cégek, fesztiválok, szórakozóhelyek csak beoltott embereknek biztosítják majd szolgáltatásaikat. De ezek kötelezhetik-e védőoltásra vendégeiket, akik így gyakorlatilag egy biológiai beavatkozásnak teszik ki testüket?
Asbóth szerint ha az egyenlő bánásmód követelményeit megtartják ezek a cégek, akkor jogszerű lehet az oltás előírása. Az emberek pedig megköthetik a maguk alkuját, hogy mit kapnak cserébe azzal, hogy vakcinát injektáltatnak magukba. „Most is vannak olyan szolgáltatások, amelyek korlátozóak, de elfogadjuk őket, például egy étterem dresszkódot ír elő, és csak öltönyben, kosztümben lehet bemenni.
Azért vannak dilemmák, egy étteremnek vannak alternatívái, még egy légitársaságnak is lehetnek, de egy közszolgáltatásnak, például a tömegközlekedésnek, vagy egy élelmiszerboltnak, már nem feltétlenül. Ha egy bolt kiírja, hogy holnaptól már csak azok jöhetnek, akik be vannak oltva, akkor mi lesz azokkal, akik saját hibájukon kívül, mert például hátul vannak az oltási sorban, nincsenek beoltva?
Az is nehéz kérdés, hogy például egy egyetem előírhat-e vakcinát a hallgatóinak, feloldhatatlan dilemma elé állítaná őket ezzel, ez már az önrendelkezési jog határa, nem egy valós döntési helyzet.”
Még bonyolultabb a helyzet a munkáltató esetén, ami egyszerre egymásnak akár némileg ellentmondó érdeket is képvisel. „Jogszabály szerint a munkavállalónak nem írhat elő védőoltást, de tudjuk, hogy a munkáltató és a munkavállaló nem egyenlő felek, bármikor elhangozhat, hogy nem kötelező itt dolgozni. Ilyenkor jogi értelemben »álkötelezővé« válhat az oltás, amikor nincs más lehetősége a munkavállalónak. A munkáltató részéről viszont elfogadható cél, hogy garantálni akarja a biztonságos munkavégzést úgy, hogy a saját kapuin belül teremti meg az immunitást, vagy éppen másokat akar megóvni, például ha idősekkel foglalkoznak a dolgozók. Nehéz megmondani, hol húzódik az oltásra kötelezés elfogadhatóságának határa” – mondta Asbóth.
A TASZ munkatársa szerint az nem jó felvetés, hogy a vakcinázott emberek esetlegesen előnyben részesülhetnek. „A szabadságjogaink most korlátozva vannak, nagyon nehézkes a külföldi utazás és nem járhatunk edzőterembe például. A beoltottsággal nem előnyökben részesülünk, hanem a korlátozások alól mentesülnénk, amíg kevesen lesznek beoltva, addig ez elég tisztán látszani fog. Ha már a többség be lesz oltva, akkor jelentkezhetnek extra hátrányok azoknak, akik valamiért nem szeretnék beoltatni magukat.”
Ha valaki itthon elmulasztja a kötelező oltásokat, az szabálysértésnek minősül, de mivel legtöbbször gyerekek nem kapják meg az oltást a szülő döntése miatt, sokszor a gyermekvédelmi szervek is eljárást indítanak, ami nem jogszerű.
Asbóth szerint ha kötelező lenne a koronavírus-oltás, és azt nem adatná be valaki, az is szabálysértésnek számítana, amiért pénzbírságot lehetne kiróni.
A most kötelező oltások alól is lehet egészségügyi okokra hivatkozva mentesülést kérni, de Asbóth szerint ez egy adminisztratív küzdelem, nem működik jól az eljárás, amin amúgy is változtatni kellene, nem csak a koronavírus miatt.
Ha a koronavírus-oltás kötelezővé tételéről nincs is szó, Asbóth szerint is a megfelelő tájékoztatás adásával tudná növelni az oltatási hajlandóságot a kormány. „A miniszterelnök is többször elmondta már, hogy a járványhelyzet megoldását az oltásban látja, ehhez képest az állam tétlen, az oltásellenes hangok elérik az embereket, de azt nem látjuk, hogy sztárok oltatnák például magukat, vagy a már sokszor használt plakátfelületeken az oltást népszerűsítenék. A kormány feladata lenne, hogy az oltásról hiteles információk jussanak el az emberekhez, és megértsék, hogy a vírus ellen ez a leghatékonyabb ellenszer. Ha sikerülne növelni az oltásba vetett bizalmat, akkor nem is lenne szükség az olyan fajta ösztönzőkre, mint amilyen a Momentum százezer forintos javaslata. A tájékoztatásra azért is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, mert a védőoltás egészségügyi beavatkozásnak minősül, ennek pedig alapfeltétele, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk – csakis így tudjuk ugyanis gyakorolni a tájékozott beleegyezés jogát, tudatos döntéssel hozzájárulva a védőoltás beadásához, vagy elutasítva azt.”
Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!