Káoszról és szervezetlenségről számolt be a MOK titkára az egészségügyi dolgozók oltásának folyamatát vizsgálva

Az egyébként is korlátozott mennyiségű vakcinából az elsők között kapott oltást csecsemővel otthon tartózkodó kismama, de a járvány kezdete óta az ellátásban nem részt vevő, nyugdíjas professzor, valamint számos adminisztratív munkatárs is, írja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) honlapján a szervezet titkára. Svéd Tamás a MOK Realitás-projekt sorozatában számolt be a megindult oltási program valóságáról, legalábbis arról, hogy milyen procedúráról van szó az egészségügyi dolgozók számára.

A MOK honlapján közzétett beszámoló szerint az eddig Magyarországra érkezett vakcinamennyiség elvileg mintegy 80 000 ember beoltását tenné lehetővé a napokban, csakhogy az illetékesek nem bíznak benne eléggé, hogy a második adaghoz szükséges mennyiség is időben megérkezik, ezért a rendelkezésre álló anyag felét a második oltásra tartalékolják – veszélyeztetve ezzel akár azt is, hogy a néhány napon belül felhasználandó készlet kárba vész.

Első lépésben ezért mintegy 4500, másodjára nagyjából 35 000 embert oltanak be Magyarországon, noha az operatív törzs napi tájékoztatása szerint 25 kórházi oltóponton folyik az egészségügyi dolgozók oltása, és már zajlik az előkészület idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltására.

Svéd szerint a biztonságra törekvés racionális szándék, de mint fogalmazott:

„szomorú, hogy a tervezés és szervezés biztonsága és megbízhatósága, Magyarország »lobbiereje« az oltások megszerzésében most csak ezt teszi lehetővé: cirka 40 000 oltás 140 000 egészségügyi dolgozóra és 10 millió lakosra.”

A cikk megjelenése óta – ahogyan arra a szöveg alján maga Svéd fel is hívja a figyelmet – újabb 35 ezer adag oltóanyag érkezett, ebből mintegy 5000 a Semmelweis Egyetem központi gyógyszertárába került. Ám a még így is meglehetősen korlátozott mennyiség elosztása komoly kérdéseket vet fel a MOK-titkár szerint, elsősorban a prioritási sorrend hiányában.

Példaként említi, hogy első lépésben a Covid-ellátók, akiknek semmilyen szkafander és védőfelszerelés nem nyújt 100 százalékos biztonságot, majd az előszűrés nélküli betegekkel foglalkozók, sürgősségi osztályok, baleseti sebészetek dolgozói, a munkájuk révén rendszeresen aeroszolnak kitett egészségügyi dolgozók, a légutat biztosító aneszteziológusok és jelenleg is dolgozó fogorvosok kellene hogy következzenek az oltási listán. Számításai szerint ezeknek a közvetlenül érintett szakembereknek a megszervezett és levezényelt beoltásával valószínűleg az első adag vakcina közel el is fogyna.

Csakhogy a jelek szerint messze nem ez történik

– fogalmaz Svéd. Az oltások elindulásával a MOK-hoz eljutó hírek és a már oltottságot hirdető Facebook-profilok alapján az első napokban kapott oltást csecsemővel otthon tartózkodó kismama, a járvány kezdete óta az ellátásban nem részt vevő, nyugdíjas professzor, valamint számos adminisztratív munkatárs. A MOK titkára szerint mindez nem az oltottak hibája, hanem a rendszeré. Ráadásul – részben érthetően, más szempontból viszont meglehetősen kérdéses módon – az elsőként kiépült oltóhelyek az oltást saját munkatársaikkal, közte az összes jelentkező irodai dolgozó vakcinázásával kezdték.

„A megyei jogú kórházakban kijelölt oltópontokban pontos menetrend készült a dolgozók számára, a külső, kisebb ellátóhelyek munkatársainak és az alapellátóknak – akiket szintén ott oltanak – azonban nem. Nekik jelentkezniük nekik kell, ám vagy működik az oltóhelyek honlapján, vagy nem az online időpontkérés, de a működők is gyorsan betelnek. A megadott telefonszámok egy része elérhetetlen, egy kisebb része hibás, leginkább pedig foglalt, túlterhelt. Sikeres hívásnál pedig a hajszolt ügyintéző vagy tud időpontot és információt adni, vagy nem, gyakran türelmet kér vagy az online felületre próbálja visszaterelni az egyre frusztráltabb próbálkozókat” – részletezte a MOK-hoz beérkezett tapasztalatokat Svéd Tamás.

A MOK-titkár írása szerint Budapesten ennél is kaotikusabb helyzet van kialakulóban, hiszen minden egyes oltáscentrum mást és mást kért vagy kér az egészségügyi dolgozóktól a regisztrációhoz, ráadásul a szervezett vakcinabeadások során sokszor tumultuózus helyzetekkel is találkoznak a szakemberek. Az oltóponttal – eddig – nem rendelkező budapesti kórházak dolgozói közül sokakat ráadásul arról tájékoztattak, hogy központi szervezés nem lesz, egyénileg kell jelentkezniük az oltás beadásáért, ahol és ahogyan tudnak.

Svéd konkrét példákat is hozott az egyes oltópontok eljárásrendjére, valamint olyan egyedi eseteket is felidézett, melyekben például egy közellátást is végző fogorvos végig telefonálta és végül elérte Budapest valamennyi, már üzemelő oltópontját, és semelyik nem érezte magát oltásában illetékesnek.

A MOK titkára szerint az oltási hajlandóság növeléséért a kamaránál mindent megtesznek, ám ha az oltást elfogadni szándékozók ilyen mértékű frusztrációnak lesznek kitéve a hozzájutás során, az nagyon nem az átoltottság mielőbbi elérését segíti majd.

Hasonló tapasztalatokról számolt egyébként be Novák Hunor gyermekorvos is. Eddig ugyanis már több mint 15 ezer egészségügyi dolgozó kapta meg az első dózist, és szeretnék még mások is, például Novák, aki le is írta a Facebook-oldalán, hogyan járt, amikor regisztrálni próbált „protekció, ismerősi segítségkérés nélkül, »átlagos« orvosként”.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>