Dániában elkezdtek elpusztítani 17 millió nyércet, mert a prémjükért tartott állatok között felütötte a fejét a koronavírus több mutánsa. Az egyik már az emberre is átterjedt, és egyes szakemberek attól tartanak, hogy a készülő vakcina sem lesz ellene hatásos. Már jó pár tízezer nyércet le is mészároltak, amikor kiderült, hogy valójában nem volt törvényes az irtás elrendelése. A prémpiacon a világ egyik legjelentősebb szereplőjének számító Dániában a farmerek kétségbeejtő helyzetbe kerültek.
A prémek már a kőkorszaktól nagy értéket képviseltek, de a 19. századig az arisztokráciának csak akkor lett bundája, palástja vagy nyakravalója, ha levadászták a jószágokat, hogy kifordítsák őket saját szőrméjükből. Az 1800-as években a fárasztó és kiszámíthatatlan vadászat mellett egyre több prémes állatot kezdtek (kis)üzemi módszerekkel tenyészteni. A huszadik század első harmadában aztán még nagyobb lendületet kapott az iparág. Dániában először rókafarmokat létesítettek, majd nem sokkal később elindult a nyércezés is.
Az 1930-as évekre az Észak-Amerikából behozott menyétfélével már szép eredményeket értek el, amiben a gazdasági világválság is közrejátszott. A hagyományos dán terméknek számító vajnak és húsnak nagyot esett az ára, így egyre több farmer próbálkozott meg prémesállat-tartással, a szőrmétől nagyobb bevételeket várva.
A szőrmézés beindult, egyre több erre szakosodott állattelep nyílt – az 1960-as évekre már hatezer nyércfarm üzemelt Dániában.
Mára visszaesett a számuk 1300-1500 körülire, de az állatlétszám a többszörösére növekedett, most 15-17 milliós az állomány. A dánok nemcsak tömegben, hanem minőségben is kiválóak, ma már nercben egyértelműen ők a piacvezetők, de az egész iparágban nagyon erősek.
A helyi farmerek közös részvénytársasága üzemelteti a világ legnagyobb szőrmés aukciósházát, a Kopenhagen Furt. A nyércprémek legnagyobb része exportra megy, ami Kínában, Hongkongban, Oroszországban még mindig eléggé elfogadott luxuscikk az állatvédelmi aggályok ellenére.
A dán nerc sikere több tényezőnek is köszönhető. A klíma, a nem túl hideg tél, és a viszonylag hűvös nyár eleve kedvez a nyérc tenyésztésének, ehhez hozzájön az a magas szintű tudás és szervezettség, amivel a hagyományos állattartásban is bírnak a dánok, nem véletlenül árasztják el ők sertéssel az európai piacot. Potháczky Lajos, a Magyar Szőrmeipari Szövetség elnökségi tagja szerint az is fontos tényező, hogy a dániai nyércek etetéséhez szinte korlátlanul rendelkezésre áll a halfeldolgozókból érkező halliszt. A nyércek egyébként ragadozók, a természetben madarakat, kisemlősöket, halakat vadásznak le.
De mégis, hogyan csöppentek bele a nyércek a koronavírus-járványba?
A koronavírus állati eredetű betegség, ami képes átugrani az emberre – ezt hívjuk zoonózisnak. A tavaly Kínában felfedezett SARS-CoV-2 vírus a dániai nyércekben mutálódni kezdett, miután azt minden valószínűség szerint emberektől kapták el, majd az új variáns újra visszakerült az emberekbe.
Ezek a mutációk is ugyanolyan tüneteket okoznak, mint az alaptörzs, de jó esély van rá, hogy a koronavírus alaptípusa ellen kifejlesztett vakcina nem lesz igazán hatékony ellenük.
Egy vírus annál jobban tud alkalmazkodni, minél több egyedben jelenik meg. A nagyüzemi jellegű nyérctartásnál könnyen összefertőzhetik egymást az állatok, aztán az embernek is továbbadhatják a mutálódott vírust. A dán kormány ennek az esélyét próbálja a minimálisra csökkenteni azzal, hogy elrendelte a nyércek kiirtását.
Az Egészségügyi Világszervezet nyilvántartása szerint több mint 200 olyan ember van Dániában, aki a nyércektől származó vírussal fertőződött meg. Ezek közül 12 fertőzött okozott aggodalmat, mert ők egy olyan mutációt kaptak el, amely képes kikerülni a szervezet által termelt antitesteket.
„Aggódunk, ezért hajtottunk végre meglehetősen drasztikus óvintézkedéseket. Azaz kivágjuk az ipari célú nyércállományt, megöljük ezeket az állatokat, mert nem tudjuk ellenőrizni az átvitelt” – mondta a Sky Newsnak Hans Kolmos, a Syddansk Universitet kutatója, aki megjegyezte, az ezerszámra egymás közelében lévő állatok rengetegszer átadhatják egymásnak a vírust, és minden átadás egy újabb lehetőség a mutálódásra.
Kolmos szerint Észak-Jutlandban (itt van egyébként az ország nyércfarmjainak fele) a fertőzések feléért a nyércektől átadott vírusok a felelősek. Természetesen nem minden esetben a nyércek voltak a vírusgazdák, a mutációk már emberről emberre is terjednek. A professzor azt mondta, hogy ugyan csak 12 olyan esetben találták meg a különleges mutációt, de ennél jóval több is lehet az országban, és nem lehet tudni, hogy a jövőben még milyen új variánsok jelenhetnek meg. Ezért helyes lépés a nyércek kiirtása.
A koronavírust az 1500-ból körülbelül 220 farmon mutatták ki a nyércekben, és a tudomány álláspontja sem egységes arról, hogy tényleg nagy veszélyt hordoznak-e magukban. A National Geographicnak a WHO illetékese azt nyilatkozta, hogy egyelőre olyan kicsi az esetszám, hogy további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni, a nyércből érkező vírustörzsek jelentősen befolyásolják a terjedést, az újrafertőzést vagy a betegség súlyosságát.
Az állomány kiirtása mindenesetre már elkezdődött a múlt héten, már több százezer nyérccel végeztek. A műveletekben a katonaság is részt vesz, körülbelül ötmilliárd dán koronába kerül az akció. Az égetőművek nem bírtak lépést tartani a rengeteg tetemmel, így egyre többször tömegsírokba borítják az állattetemeket.
Hétfőn aztán kiderült, hogy Mette Frederiksen miniszterelnöknek nem is volt joga rendelkezni a teljes állomány kiirtásáról, csak a fertőzött farmok állományát ölethették volna le az érvényben lévő jogszabályok szerint.
Több, fertőzéssel nem is érintett farmon így is nekiláttak az állatok leölésének. Az Esbjerg környékén prémező Lars Sørensen például már 70 ezer nercet leölt, amikor kisebb sokként érte, hogy rá nem is vonatkozik a rendelet. A BT-nek azt nyilatkozta, hogy nincs visszaút, olyan nagy rajtuk a nyomás, hogy így is, úgy is meg kell tenniük a farmok kiürítését, és ezzel a Dán Nyérctenyésztők Szövetsége is egyetért. A dán TV2 szerint azok a farmerek, akik a kiirtás elrendelésétől tíz napon belül végeznek, állatonként 20 koronát kapnak. Később Frederiksen elismerte tévedését, a felelősséget pedig Mogens Jensen agrárminiszter vállalta magára. A dán kormány módosított is az álláspontján: egy kedden szétküldött dokumentumban már nem parancsolják, csak kérik a nem fertőzött farmokon az állatok leölését. Arra is ígéretet tettek, hogy megteremtik a jogszabályi környezetet is ahhoz, hogy általános irtást rendeljenek el.
Potháczky azt mondta, máskor is előfordult már, hogy egy betegség miatt sok állatot le kellett ölni, de ilyen mérvű pusztításra még nem volt példa. „Senki sem örül annak, ami történik, de a piacnak még jót is tehet. Nagy volt már túltermelés, nagyon alacsonyak voltak az árak, és a járvány visszafogta a bundavásárlásokat is. Egy kicsit most újra felmehetnek az prémek árai, hogy kevesebb van belőle.”
A prémek közül nyércből van a legtöbb, de a többi, nemesebb prém (csincsilla, coboly, ezüstróka) árát is le tudja nyomni, ha túlkínálat van belőle. A most elpusztított nyérceket az egészségügyi előírások miatt nem lehet lenyúzni, de hiánycikk azért nem lesz a prém. Potháczky elmondta, hogy az elmúlt években több befektetési felvásárlás is történt, most a hűtőkből is eljöhetnek az elraktározott prémek. A szakember úgy látja, hogy ha kiirtják a dán állományt, egy-két év kell az újratelepítéshez, és három-négy év múlva újra beindul a termelés. A nyérc elég szapora állat, tíz utódot is képes felnevelni, így hamar meglehet a korábbi létszám.
A dánok azért harcolnak, hogy azokban a tartományokban, ahol nem mutatták ki a koronavírust a nyércekben, ne kelljen kiirtani őket. Egy ilyen petíciót Potháczkyék is aláírtak.
Állatjóléti szervezetek viszont még üdvözlik is a nyérctelepek ideiglenes felszámolását, abban bíznak, hogy egy ilyen csapás után talán újra sem indul az iparág.
Sok európai országban már nem is engedélyezett a prémesállat-tartás, de Dániában még mindig több mint tízezer embernek ad munkát közvetve és közvetlenül, kimutatható szereplője az agrárexportnak is. Ezzel együtt a kormány azt fontolgatja, hogy 2022-től korlátozza a nyérctartást.
