MOK: Ne nyissanak meg további intenzív osztályokat

2020. november 12. – 21:54

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

„Egy ágy nem lesz intenzív terápiás ágy attól, hogy betoljuk egy ”intenzív osztály„ feliratú ajtó mögé” – írja Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a kamara oldalán közzétett cikkben. Orvosok visszajelzései alapján beszámolót készített a MOK arról, hogy milyen állapotban van jelenleg az intenzív terápiás ellátás, és mik a legfőbb hiányosságok a koronavírus-járvány kezelésében.

Míg lélegeztetőgépből és intenzív terápiás eszközökből van elég, védőfelszerelésből már komoly hiány mutatkozik. „Az elvileg egyszerhasználatos, vagy gyakran cserélendő overallokat, maszkokat hosszan, leginkább egész nap hordják, illetve tisztítják, a lehetőségek szerint sterilizálják (UV, Ózon, fertőtlenítős lemosás) és újra felhasználják” – olvasható a szövegben.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy nincs elég intenzív terápiában jártas szakember, nővér és orvos.

Hiába indítanak pár hetes gyorstalpalókat, egy intenzív terápis szakember képzése hosszú évekig tart, majd még pár év, mire kellő rutint, tapasztalatot szerez.

A MOK adatai szerint egy szakképzett ápolóra átlagosan 6-10 intenzív osztályos – akár lélegeztetőgépen lévő – beteg jut jelenleg.

Koronavírussal fertőzött beteget látnak el Országos Korányi Pulmonológiai Intézet intenzív osztályán 2020. május 5-én.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Sok embert átvezényeltek az elmúlt hetekben, ahogy próbálták elosztani a betegeket a különböző kórházakban. A beszámoló szerint kezdetben ötösével rendeltek át szakorvosokat, szakápolókat más kórházakból az első szintű COVID-ellátóhelyekre, időközben aztán azoknak a kórházaknak a jelentős része is COVID-ellátóvá emelkedett, ahonnan átvezényelték a személyzetet.

„Így állhatott elő például Budapesten az a helyzet, hogy az elsődleges COVID-ellátó kórházban egy adott napon öt igazolt, intubált covidos beteget lélegeztettek, miközben egy kerülettel arrébb, a másodlagos centrumban közel húsz hasonló beteget próbáltak ellátni – erős hiányát érezve az elsődleges centrumba átvezényelt öt intenzív terápiás szakorvosuknak”

- hoz egy konkrét esetet Svéd. A visszajelzések alapján a legtöbb COVID ellátásra berendezett intenzív osztályon „már most is erősen kompromisszumos az ellátás”. A reggel vizitelni induló szakorvos délutánra végez a rábízott betegek gépeinek beállításával és gyógyszerelésük elrendelésével, ha épp hirtelen esemény nem szakítja meg.

A szakdolgozók és további kisegítő személyzet létszáma éppen elegendő a gyógyszereléshez, tápláláshoz, légutak tisztán tartásához, ám a betegek forgatására, a hason fekve lélegeztetésre alig marad már kapacitás. Svéd azt állítja,

„az ápolás erőforrásainak elégtelensége miatt sérülnek a sterilitás szabályai és rettentően gyakorivá válnak a veszélyes kórházi fertőzések, a lélegeztetett betegek bakteriális tüdőgyulladása, a kanülszepszisek, véráram infekciók, melyek jelentősen rontják a gyógyulás esélyeit.”

A legtöbb helyen hiányoznak az intermedier osztályok, és az intenzív osztályokról kiadhatóvá váló betegekre nagyon kevés figyelem jut.

A MOK ezért azt javasolja, hogy ne nyissanak meg újabb intenzív osztályos ágyakat, hanem a meglévők mellé igyekezzen a kormány szakszemélyzetet biztosítani racionális átvezénylésekkel és a meglévő személyzet megóvásával.

A MOK szerint a szakszemélyzet mellé érdemes lenne más szakterületekről orvosokat, ápolókat, önként jelentkező orvostanhallgatókat bevonni, hogy a betegmozgatásban, illetve egyszerűbben megtanulható, felügyelet mellett végezhető feladatokban és az adminsztrációban segítsenek.

Továbbra is hiányolják a pontos intenzív osztályos adatokat. „Nem ismerjük, hogy hol, hányan fekszenek kritikus állapotban, COVID-19 miatt vagy anélkül, milyen arányban kerülnek invazív lélegeztetésre a SARS-CoV-2 vírus fertőzöttek, mekkora a mortalitás, milyen mértékű a kórházi infekciók megjelenése, milyen a nővér-beteg arány” – sorolja a kamara titkára. Utóbbiak pontos ismerete nélkül szerinte a „sikeres védekezés” kifejezés üres marad, ugyanis nincs lehetőség nemzetközi összehasonlításokra, nincs visszajelzés az elvégzett munka minőségéről, és nem tudni, hogy hol vannak azok a pontok, ahol intézkedéseket bevetve lehetne javítani a fertőzöttségi és halálozási adatokon.

Orbán Viktor hétfőn arról beszélt a közmédiában, hogy az egészségügyi ellátásban dolgozók hiánya miatt kellett meghozni a mostani szigorító döntéseket. Ha a megbetegedések száma ugyanis továbbra is ebben az ütemben nőne, akkor 50 százalék esély lenne arra, hogy kitart az egészségügy, vagy hogy a mostani orvos és ápoló számmal már nem tudunk emberséges ellátást nyújtani.

Másnap a TV2-ben már azt mondta, hogy a mostani intézkedésekkel már 99,9 százalék az esélye annak, hogy az egészségügyi-rendszer a következő hetekben elbírja a terhelést.