Mi is ez a magyar gyártású csodagyógyszer a koronavírus ellen?

Elindult a súlyos koronavírusos betegek kezelésében az egyik legígéretesebb hatóanyagnak számító remdesivir gyártása Magyarországon – erősítette meg szerdán az Indexnek a fejlesztést és a gyártást végző Richter.

Mint kiderült, a cég márciusban kapta a megbízást a kormánytól, és öt hónap alatt sikerült szintetizálnia a hatóanyagot. A fejlesztést az állam fizette, és az injekciós kiszerelésű gyógyszer nem is kerül kereskedelmi forgalomba, a cég a teljes mennyiséget átadja az államnak, így bevétele nem is származik belőle. Az eddig legyártott mennyiség körülbelül háromezer beteg kezelésére elég. Körülbelül 260 betegnek elegendő mennyiség már szeptemberben átesett a minőség-ellenőrzésen, így ezek már be is vethetők.

De mi is az a remdesivir?

A remdesivirt eredetileg több mint egy évtizede, más vírusok ellen kezdte el fejleszteni a Gilead Sciences nevű amerikai cég. A remdesivir a hatóanyag neve, a cég ezt tartalmazó gyógyszere a Veklury márkanéven fut. Legutóbb az ebola kezelésére próbálták bevetni, de ez nem járt sikerrel.

A koronavírus-járvány év eleji megjelenésekor azonban több törzskönyvezett gyógyszer terápiás hatásosságát is világszerte vizsgálni kezdték a kutatók, mert ha egy már létező készítményről kiderülne, hogy jó hatásfokkal vethető be az ismeretlen vírus ellen, azzal értékes időt nyerhetne a világ a fertőzést megelőző vakcina kifejlesztéséig. Az ilyen újrahasznosítás nemcsak azért időhatékony, mert magát a hatóanyagot már nem kell kifejleszteni, hanem azért is, mert az mostanra már sikerrel átjutott bizonyos biztonsági vizsgálatokon, így az alkalmazása kisebb kockázattal jár, mint egy teljesen ismeretlen szeré.

„A mostani világjárványért felelős SARS-Cov-2 koronavírus egy RNS alapú vírus. Az örökítőanyaga egy egyláncú RNS. Ahhoz, hogy replikálódjon, szüksége van egy RNS-függő RNS-polimeráz nevű enzimre, amely egy RNS-minta alapján elkészít egy újabb RNS-t, ezzel sokszorosítva a vírust. Ezt az enzimet gátolja a remdesivir, amely így a vírus multiplikációját akadályozza meg”

– magyarázta a Telexnek Falus András immunológus.

Főleg súlyos esetekben, magas láznál, rossz klinikai állapotú betegeknél alkalmazzák, és az egyik legígéretesebb szer a koronavírusra áthangolt hatóanyagok között. A többféle kísérleti gyógyszer kombinációjával kezelt Donald Trump amerikai elnök terápiájának egyik eleme is a remdesivir volt.

Magyarországon egyébként két kísérleti hatóanyagot engedélyeztek eddig a koronavírusos betegek kezelésére, a remdesivir mellett a középsúlyos betegeknek szánt, eredetileg az influenza ellen fejlesztett faviripavir vethető már be.

Mennyire hatásos?

A remdesivirt ma az egyik legígéretesebb koronavírus elleni hatóanyagként tartják számon, de tavasszal még ellentmondásos információk láttak napvilágot a hatásosságáról, és később is születtek kevésbé biztató eredmények. Mivel a mostani járványhelyzet a tudományos kutatásban is felfokozott állapotot idézett elő, és gyorsan követik egymást az új eredmények, megkértünk egy koronavírussal kapcsolatos kutatásokra rálátó virológust, hogy foglalja össze a legfrissebb kísérleti tapasztalatokat a remdesivir klinikai alkalmazásáról. (Az illető névtelenséget kért, mert nem kapott engedélyt a nyilatkozásra.)

Két kutatást emelt ki, az egyikben súlyos, a másikban középsúlyos betegeknél alkalmazták a szert, és mindkettőben kifejezetten jól szerepelt. A középsúlyos betegek állapota ötnapos kezelés után hamarabb javult, mint azoké, akik nem kaptak remdesivirt; míg a súlyos állapotú kezeltek 60 százalékánál tapasztaltak javulást. A virológus azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyik vizsgálatba ötven, a másikba négyszáz beteget vontak be, ami szerinte még mindig túl kevés ahhoz, hogy döntő bizonyítékot kapjunk a terápia hatékonyságáról.

Emlékezetes a klorokin és hidroxiklorokin nevű maláriaellenes gyógyszerek esete. Ezeket eleinte nagyon ígéretes koronavírus elleni szernek tartották, hozzájuk fűzték a legnagyobb reményeket, aztán az újabb eredmények letörték a kezdeti lelkesedést, és mára el is tűntek a potenciális koronavírus-terápiák sorából, a tudományos konszenzus szerint ellenjavaltak erre a célra. Kérdés, hogy ezen a ponton túljutott-e már a remdesivir, ahhoz már eleget tudunk-e róla, hogy nem várható ilyen radikális fordulat a megítélésében.

„Úgy gondolom, hogy még nincs túl ezen a fázison a remdesivir sem. Régóta zajlanak már vele a klinikai vizsgálatok, de elég kevés eredmény van még a kezünkben ahhoz, hogy biztosan azt mondhassuk, nem fog a klorokin sorsára jutni”

– mondta a virológus a Telexnek. Egyébként maga a Gilead is azt írja a honlapján, hogy az amerikai gyógyszer-felügyeleti hatóság (FDA) csak vészhelyzeti felhatalmazást adott a gyógyszerének, rendes engedélyt még nem, és „a remdesivir biztonságossága és hatásossága a COVID-19 kezelésére még nem nyert megállapítást”.

Magyar cég a segédanyag egyik legfontosabb gyártója

A gyógyszer gyártása szempontjából fontos körülmény, hogy maga a remdesivir nevű hatóanyag csak a készítmény 3 százalékát teszi ki, a maradék 97 százalék egy szulfobutil-éter-béta-ciklodextrin nevű segédanyag – amelynek az előállításában történetesen épp egy magyar cég is a világ élvonalába tartozik.

„A remdesivir kémiája olyan cudar, hogy baromi nehéz úgy formulázni, hogy intravénásan adható legyen. Sem vízben, sem szinte semmi másban nem oldódik. A szulfobutil-éter-béta-ciklodextrin viszont nagyszerűen oldja” – mondta a Telexnek Szente Lajos kémikus, a segédanyagot gyártó Cyclolab társalapítója.

2018-ban a Gilead a remdesivirre vonatkozó szabadalmában nevesítette is ezt a ciklodextrin fajtát, amelyet két cégtől, egy amerikaitól és a magyartól tudott beszerezni. A Cyclolabot idén márciusban kereste meg egy amerikai ügynökségen keresztül a Gilead, azzal, hogy olyan nagy mennyiségre van szükségük a segédanyagból, hogy az amerikai beszállító már nem győzi, ezért egy másik forrásra is szükségük van. Így kapcsolódtak be a munkába – mesélte Szente.

Mivel a gyógyszer túlnyomó részét a segédanyag teszi ki, annak rendkívül tisztának kell lennie, hogy biztonsági szempontból is megfeleljen. A Cyclolab 45 éve csak ciklodextrinekkel foglalkozik, ezért technikailag nem okozott nekik problémát a feladat teljesítése. Az amerikai piacra már tíz éve szállítanak segédanyagot egy másik cégnek, a Sandoznak, így a nevük is jól csengett az FDA-nál. Szabadalmi szempontból is tiszta helyzet volt, mert ők ugyanazt az anyagot teljesen máshogy állítják elő, mint az amerikaiak.

„Ami nehéz volt, az a mennyiségi gyártás, mert egy 35-40 fős kisvállalatról van szó. 4-500 kilókat már korábban is gyártottunk az amerikai piacra. Most viszont azt mondták, hogy nem 4-500, hanem 14 ezer kiló kell három hónapon belül, rövid szállítási határidővel Kaliforniába, ráadásul a járvány közepén, április-májusban.”

Végül külső finanszírozás nélkül, a munkafolyamatok átszervezésével megoldották, és azóta is rendszeresen szállítanak Amerikába, illetve most már másfelé is, mert a Gilead a fejlődő országokban engedélyezte néhány cégnek az általa fejlesztett gyógyszer generikus változatának gyártását. (Erre még visszatérünk.)

A remdesivir segédanyagát világszerte is kevesen állítják elő. A Cyclolabon kívül a Gilead másik beszállítója, egy amerikai cég gyártja Kaliforniában, illetve kihelyezett gyárakban Portugáliában és Írországban. Rajtuk kívül néhány kínai cég található még a piacon, bár ők az amerikai és az európai hatóságnál nem regisztráltatták magukat – mondta Szente Lajos.

Azt nem tudta megmondani, hogy a Richter honnan szerzi be a ciklodextrint. Mivel elmondása szerint régóta jó a kapcsolat a két cég között, azt nem tudta kizárni, hogy a Richter korábban más célra tőlük vásárolt adagot is használhat. Kifejezetten remdesivirgyártáshoz azonban tőlük biztosan nem vásárolt a segédanyagból.

Önellátás, magyar beszállító nélkül?

Felmerül a kérdés, hogy miért jó nekünk egyáltalán, ha saját magunk állítjuk elő a remdesivirt. A rövid válasz az, hogy azért, mert így mi biztosan hozzájutnánk akkor is, ha épp minden ország remdesivirből akarna bevásárolni. Márpedig ha hosszabb távon is bebizonyosodik, hogy ez a legjobb hatóanyag a súlyos és középsúlyos koronavírusos betegek kezelésére, előfordulhat, hogy szükségünk lesz belőle nagyobb mennyiségre, ha elharapódzik itthon a járványhelyzet – amire az eddigi trendek alapján van esély.

A kormány deklarált törekvése, hogy a hirtelen megugró kereslet miatt tavasszal előállt ellátási hiány megismétlődését a hazai gyártókapacitások kiépítésével előzze meg, vagy legalábbis mérsékelje. Ez az önellátó trend megfigyelhető a PCR-tesztek egyes komponenseitől egészen a hazai gyártmányú lélegeztetőgépekig, és nyilván a remdesivir itthoni előállítása is ebbe a sorba illeszkedik.

Ezt az elővigyázatossági lépést némileg igazolja, hogy már korábban is nagy volt a verseny a szerért. Az Európai Unió például július elején ennek adott elsőként engedélyt a koronavírus elleni terápiás alkalmazásra, de addigra az Egyesült Államok már szinte az egész akkori készletet felvásárolta. (Végül azért az EU-nak is sikerült belőle szerezni.)

Ehhez képest meglepő, hogy a hazai előállítású hatóanyaghoz a jelek szerint lehet, hogy nem hazai segédanyagot használnánk, miközben a segédanyag egyik globális beszállítója egy magyar cég.

Szerettük volna tisztázni a kérdés, ezért megkérdeztük a Richtert, hogy a remdesivir alapú gyógyszerhez szükséges ciklodextrint honnan szerzi be, de azt a választ kaptunk, hogy a válasz üzleti titok.

Mennyibe kerül? Hogyhogy mi is gyárthatjuk?

A híradások szerint a hazai fejlesztést az állam finanszírozta, a legyártott gyógyszereket pedig a Richter nyereség nélkül átadja az államnak. A céget, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) és a Koronavírus Sajtóközpontot is megkérdeztük, mekkora volt a fejlesztési költség, illetve nagyságrendileg mekkora egy adag késztermék előállítási költsége, de a Richter itt is üzleti titokra hivatkozott, az állami szervektől pedig cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Utóbbiaktól azt is szerettük volna megtudni, hogy hány adag remdesivir szükségességével számolnak. Ugyanezeket a kérdéseinket a csütörtöki Kormányinfón is feltettük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, aki azt válaszolta, hogy a Richtert és a minisztériumot kérdezzük. (Frissítés: az ITM-től választ nem kaptunk, de a cikkünk megjelenése utáni napon kiadott közleményükből kiderül, hogy a projekt 400 millió forintos támogatást kapott, és a tervek szerint október végéig összesen több mint 800 betegnek elegendő gyógyszer áll majd rendelkezésre.)

A Gilead egyébként június végén meghatározta a gyógyszere piaci árát [pdf]: a kormányzati ár a fejlett országokban adagonként 390, ötnapos kezelésenként 2340 dollár (120 ezer, illetve 715 ezer forint). Az Egyesült Államokban a sajátos egészségügyi rendszer miatt a biztosítóknak is külön árat szabtak meg: adagonként 520, kezelésenként 3120 dollárt.

Emellett a Gilead még májusban jogdíjmentes licencet adott Indiában és Pakisztánban összesen öt cégnek, hogy a világ 127 fejlődő országának piacára gyárthassanak a remdesivir generikus változatából, saját maguk által meghatározott áron, egészen addig, amíg az Egészségügyi Világszervezet ki nem hirdeti a pandémia végét, illetve meg nem jelenik egy hatásosabb gyógyszer vagy vakcina. A listán egy kelet-európai ország, Ukrajna is megtalálható.

Megkérdeztük a Richtert, hogy ők milyen konstrukcióban szereztek jogosultságot a szabadalommal védett hatóanyag előállítására.

„Az európai és a magyar szabadalmi jog egyaránt megállapítja a hasznosítás olyan eseteit, amelyek nem minősülnek a szabadalmi oltalom megsértésének. A szabadalomból fakadó kizárólagosság nem terjed ki a kísérleti vagy engedélyezési célú hasznosításra. A remdesivir hatóanyagú készítményt klinikai vizsgálatok céljából állították elő, és ennek keretében használják fel”

– válaszolta a cég.

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő ápolók a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított egyik osztály raktárában az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)