A Tyúk, a Pipás és a Drakula

Február 2. és 8. között rendezik meg a 45. Magyar Filmszemlét a budapesti Corvin moziban. Egészen ártalmatlan mondat, ha nem tudjuk, hogy a filmszemle nagy múltra visszatekintő intézményét tavaly sikerült feltámasztani holtából, állami támogatás segítsége nélkül, és még egy ideig az is kérdés volt, hogy a zéró pénzes szemlét lehet-e folytatni. A jó hír az, hogy igen, a magyar filmnek idén is lesz saját fesztiválja.

De mire jó egy filmszemle egyáltalán sima nézőként? Először is bizonyos esetekben hónapokkal a premier előtt lehet megnézni magyar filmeket. Másodszor: nagy vásznon lehet olyan filmeket nézni, amik forgalmazásba nem feltétlenül kerülnek, ezért ez ritka alkalom arra, hogy méltó körülmények között lássuk őket. Harmadszor: be lehet pótolni olyan játékfilmeket, dokumentumfilmeket, rövidfilmeket, amiket az utóbbi tizenkét hónapban bemutattak, de még nem elérhetőek más módon. A pótlás fontos szó, a Filmszemlén ugyanis egységesen ezer forintba kerülnek a jegyek. Elő is fordulnak telt házak.

Negyedszer: a szemle széles merítés, ami azt jelenti, hogy bekerülnek tudományos-ismeretterjesztő filmek, kísérleti filmek és néha meglepően amatőr produkciók is, amiknek azért megvan a bája. Ha valaki szeretné Verebes Istvánt egy visegrádi királytalálkozóról szóló történelmi film egyik szereplőjeként látni a moziban, akkor itt lesz az egyszeri alkalom az életében, hogy ezt megtegye. Annyi megjegyzés csak, hogy gyakran én is csak abból tudok kiindulni, amit a filmkészítők közzétesznek: a leírások, képek, előzetesek. Nagyjából ezekből lehet csak tájékozódni arról, hogy milyen egy film, ha ezekből hiányzik valami, akkor nehéz megítélni, hogy egy film milyen és mi valójában.

A tavalyi évhez képest érzésre sokkal több filmet neveztek és válogattak be az idei szemlére. Most segítünk ezek között rendet vágni, hogy miket és hogyan lehet majd akár később is látni, ha esetleg telt ház vagy időbeli ütközés miatt – a filmeket csak egyszer vetítik – lemaradunk róluk. Még egyszer leírom: rengeteg film van a szemlén, ez egy szubjektív ajánló, minden másért érdemes felkeresni az esemény honlapját.

Mambo Maternica

Három nő, három ország, három sors. Nagy Boriról legutóbb akkor lehetett hallani, amikor elnyerte a Friss Hús legjobb filmnek járó díját a Pannónia dicsérete című remek iskolai szatírájával, akkor interjút is készítettünk vele. A Mambo Maternica az első játékfilmje, rögtön nemzetközi koprodukcióban, ráadásul Magyarországon elég forró „az anyaság, a gyerektelenség és a társadalmi elvárások” témaköreiben. A főszerepekben Török-Illyés Orsolya, Sipos Vera, Székely Rozália és Schmied Zoltán.

Mikor vetítik? Február 7. 20 óra

Mikor lehet még megnézni? Lesznek premier előtti vetítések, de forgalmazásba február 26-án kerül.

Tyúk

A Hukkle olyan volt, mintha embereket úgy figyelnénk, mint a természetet, Pálfi György legújabb filmje, a Tyúk pedig ennek a fordítottja: főszereplője egy haszonállat. A hivatalos leírás: „Egy tyúk eldönti, hogy nem törődik bele a sorsába, megszökik a biztos halált jelentő telepről, és mindent megtesz azért, hogy végre anya lehessen.” A címszereplőt nyolc különböző állat alakítja, CGI nélkül.

Mikor vetítik? Telt házas, de hátha még le lehet csapni jegyekre február 3-án 20 órára.

Mikor lehet még megnézni? Április 2-től látható a mozikban.

Drakula halála

A magyar, sőt az egyetemes filmtörténet egyik legérdekesebb elveszett filmje a Drakula halála, ami, ha minden igaz, a címbeli vérszívót azelőtt jelenítette meg, hogy bemutatták volna a Nosferatut Németországban. Azóta csak töredékek, fotók, leírások és egy regény maradt fenn a nagy magyar büszkeségünkből, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai viszont most a regény alapján forgattak tulajdonképpen egy remake-et belőle, ráadásul celluloidra, némafilmnek álcázva. Nem ez az egyetlen Drakula-film az idei műsorban!

Mikor vetítik? Február 6. 21 óra

Mikor lehet még megnézni? Jó kérdés!

A prófécia

Fabricius Gábor reklámszakember és alkalmi filmrendező (Eltörölni Frankot) most az utolsó, eredeti helyszínén szervezett Kolorádó Fesztiválon forgatott egy tábortüzes kibeszélőkört Z generációsokkal „drogoktól, rassz kérdésétől és nemi identitástól kezdve egészen a kapitalizmusig”. Hogy ki és mi az a prófécia (angol címével: A női próféta), az remélhetőleg a filmből derül ki.

Mikor vetítik? Február 3. 20:30, de ez is telt házas már

Mikor lehet még megnézni? Nem tudni.

A könyv a mi fegyverünk

Konkol Máté a budapesti fiatalok magánéletéről szóló két rövidfilmjét (Budapest, zárt város, Ki mint veti ágyát) most összerakta egybe, A könyv a mi fegyverünkben az előző kettő főszereplői összetalálkoznak (színészek: Katona Péter Dániel, Szőke Abigél), mint egy „demokratikus és feminista kommuna” új tagjai. Részben improvizált részvételi film, zéró pénzből, maximális elhivatottságból.

Mikor vetítik? Február 7. 19:30

Mikor lehet még megnézni? Forgalmazásról egyelőre nem tudni, néha lesznek vetítések belőle, érdemes figyelni a film Facebook-oldalán.

Pipás

A Pipás mintha valami csodálatos tematikai bingó eredménye lenne: történelmi film, igaz történet, ráadásul egy leszbikus szerelmi történet egy genderhajlító sorozatgyilkosról is, a főszerepben Török-Illyés Orsolyával és Stork Natasával. „A film nagyrészt Pipás börtönben töltött időszakában játszódik, amikor megismerkedik egy vallásos tanítónővel, és szoros érzelmi kapcsolat alakul ki köztük. Szóval ez egy LMBTQ-film is egyben. Nagyon élveztem” – mondta Török-Illyés a Telexnek adott interjújában Goldberg Emília filmjéről.

Mikor vetítik? Február 6. 20 óra

Mikor lehet még megnézni? Egyelőre nem tudni.

Kurtág-töredékek

A Kurtág 100 évre pont bemutatják Nagy Dénes (Természetes fény) régóta készülő dokumentumfilmjét a magyar zeneszerzőről. A sajtószövegből idézek, ez egy, „az első pillanattól fogva mozivászonra álmodott, egyszerre nagyszabású és rendkívül intim dokumentumfilm”.

Mikor vetítik? Február 7. 19 óra

Mikor lehet még megnézni? Február 19-től országosan bemutatják a mozik.

Dolog a koporsóban

Itt a második Drakula-film, aminek a készítőjével szintén készült interjú a Telexen. Lichter Péter rengeteg vámpír- és nemvámpírfilmet rohasztott, manipulált, pépesített és töltött egymásba, hogy a Dolog a koporsóban a Bram Stoker-regény valamennyire hű, de egyáltalán nem szokványos feldolgozása legyen. Acélos idegek mindenképpen kellenek, epilepszia kizáró ok, de nem sok minden máshoz fogható. Nem külön vetítik, hanem két másik filmmel a Kísérletifilm blokk 1. nevű programban, Baksa-Soós Csanád és Lichter egy másik filmjével együtt.

Mikor vetítik? Február 6. 18 óra

Mikor lehet még megnézni? Előfordul egy-egy vetítés belőle, de forgalmazásba nem kerül.

A szemlén nem kizárólag játékfilmeket vetítenek, hanem rövidfilmeket is. Megint meg lehet nézni például a magyar filmkészítésről szóló mestermű-trilógia harmadik darabját, a Simonyi Balázs és Tóth Barnabás rendezőpáros Terepszemle 3. című filmjét. Vetítik a berlini filmfesztivált megjárt Élő köveket, amit Ladányi Jancsó Jákob készített, aki Tarr Béla utolsó mozgóképes szereplését is rögzítette. A cannes-i fesztiválon bemutatott No 3. (The Spectacle) is lesz Kenyeres Bálinttól – erről itt írtunk hosszabb cikket. A tavalyi Friss Hús filmfesztivál fődíjasa, a Dögsúly című testhorror is menni fog Komáromy Besétől.

Ha nem a fikció mozgat minket, akkor rövid dokumentumfilmeket is lehet nézni. Török Ferenc (Moszkva tér, 1945) készített doksit a Fészek klubról. Senkit sem fog meglepni a címe: A Fészek klub. Vagy ha valaki a régmúlt női valóságát szeretné megismerni, készült film a Nők Lapja szocializmusban küldött olvasói leveleiből, Üzenet a szerkesztőknek címmel. Kísérleti rövidfilmeket is nagyon szeretnék ajánlani, de teljesen tanácstalan vagyok.

Ahogy a bevezetőben is írtam, a szemlén vannak néha fura dolgok. Ha valaki szeretné azt hallani, hogy az 1335-ös visegrádi királytalálkozót főleg egy hosszú asztalnál ülve reprodukálják, és közben Verebes István kimondja azt a mondatot, hogy „ha létrejön a lengyel–magyar–cseh-tengely, Szilézia nincs többé”, annak ott van a stílszerűen címzett A királytalálkozó. Ha már múlt és jövő kavarodik, ott van az A múltad a jövőd című, motion capture technológiával készített, űr- és időutazós animációs sci-fi, ami inkább tűnik az eljárást végző cég portfóliójának, mint egy koherens sci-finek. Szinte egyszemélyes családi vállalkozásnak tűnik az Itt minden el van cseszve, ami arról szól, hogy a főszereplője „egy fura és ritka mentális betegségben szenved, melyet Fellini-kórnak neveztek el”, Reviczky Gábor és Újlaki Dénes vendégszereplésével.

Ha még nem volt elég a színészközpontú, csekély költségvetésű történelmi drámákból, akkor nagy szeretettel várja a nézőket a Bethlen Gábor Erdély fejedelme, aminek már az előzetese is tele van meghökkentő alkotói döntésekkel, és a filmszemle honlapjáról azt a horrorinformációt is meg lehet tudni, hogy 180 perces. Dunaújvárosiként pedig megdobban a szív, hogy a kilencvenes-kétezres években működő, olcsó és véres horrorfilmeket gyártó Cruel World Team nevű társulat több mint húsz év kihagyás és gyerekfilm után visszatért a gyökerekhez az A halál négy kapuja című horrorantológiával.