A magyar gyerekek 32 százaléka lesz funkcionális analfabéta felnőttként

„A betűket külön-külön még láttam, de szavakká sehogy se tudtak összeállni, és a kis, papírból kivágott szótag-kártyák, amikből előbb szavakat, aztán mondatokat kellett volna összerakni, végképp sehogy se akartak megnyílni előttem. [...] Sokáig azt hittem, mindenkinek ugyanolyan nehéz olvasni, mint énnekem, és küzdöttem, ahogy csak az erőmből tellett. Nagyon akartam már végre olvasni magamnak” – legutóbb szeptemberben írt Dragomán György író a saját iskoláskori olvasási nehézségeiről. Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy szemben az ő gyerekkorával, ma már jól diagnosztizálhatók ezek a tünetegyüttesek, és léteznek személyre szabott, hatékony módszerek a leküzdésükre.

Október 8-a a diszlexia világnapja, ezért a Buksó legújabb epizódjában erről és a legkülönbözőbb olvasási nehézségekről kérdezi Nyáry Krisztián dr. Schéder Veronika nyelvészt, az Integratív Diszlexia-terápia kidolgozóját és dr. Steklács János olvasáskutatót, a Pécsi Tudományegyetem nyelvészprofesszorát. A legfrissebb nemzetközi kutatások szerint az általános iskolás diákok 7,1 százaléka diszlexiás, és ebbe nem tartoznak bele az egyéb olvasási nehézségekkel vagy zavarokkal küzdő gyerekek. A legutóbbi PISA-jelentés adatai szerint pedig a magyar gyerekek közel egyharmada esélyes rá, hogy felnőtt korára funkcionális analfabéta legyen.

A beszélgetés fontosabb gondolatait ebben a cikkben szövegesen is összefoglaltuk. A következő adás két hét múlva, október 20-án érkezik, addig is iratkozzon fel a Buksó új Spotify-csatornájára.