Az amerikai álomfeleség, aki birodalmat épített a tökéletes életéből, aztán minden megváltozott
Megbékélhetünk-e a halállal életünk alkonyán? Hogy omlik össze a közösségi médiában rólunk közvetített kép egy pillanat alatt, amikor szembejön velünk a valóság? Miről vall önéletrajzi könyvében a Quimby zenésze és miről ír legújabb regényében Závada Pál. Heti könyvajánlónkból kiderül.
Caro Claire Burke: Aranykor
„S hogy ki vagyok én? Makulátlan keresztény nő. Az imádni való amerikai álomfeleség, egyenest a nemzet legmélyebb és legsötétebb fantáziáiból. Az anya, akivé minden nő válni akar; a feleség, akihez esténként minden férfi hazatérne. Mint az apáca egy pornófilmben: nem tudom, hogy jött össze mindez, de Isten a tanúm rá, működik. A nevem Natalie Heller Mills, és tökélyre vittem a lét művészetét” – mutatja be magát az olvasónak Caro Claire Burke első regényének főhőse. Natalie hagyománykövető élete a közösségi médiában tényleg maga a megtestesült álom. Bájos tanyája rusztikus, a férje jóképű farmer, egyik gyermeke szebb, mint a másik, pedig hatan vannak. Hogy bébiszitterek és producerek segítik mindezt prezentálni? Hogy a konyhájában modern hűtők és sütők rejtőznek, a férje pedig vagyonos politikai dinasztia tagja? Amit Natalie követői nem tudnak, az nem fáj nekik. Natalie pedig birodalmat épít a tökéletes életéből. Egy reggel azonban minden megváltozik. Amikor Natalie súlyos sérülést szenved az erdőben, két dolog nyilvánvalóvá válik számára: ez itt nem az ő csodálatos élete, és bármibe is kerül, menekülnie kell innen. Caro Claire Burke bemutatkozó kötete, amit Babits Péter fordított magyarra, New York Times bestseller lett, és filmadaptáció készül belőle Anne Hathaway főszereplésével. (Libri, 5999 Ft)
Salman Rushdie: A tizenegyedik óra
Ha az öregkort estének tartjuk, amely az éjféli feledésbe merüléssel ér véget, akkor Salman Rushdie hősei már jócskán benne járnak a tizenegyedik órában. Meg kell békélnünk a halállal, vagy inkább harcoljunk ellene? Miként búcsúzzunk a helytől, amelyeket otthonunknak tekintünk? Hogyan érhetjük el életünk beteljesülését, ha nem ismerjük saját történetünk végét? A Booker-díjas író elbeszélései Indiában, Angliában és Amerikában játszódnak, és életről, halálról, identitásról elmélkednek. „Ritka dolog, hogy Salman Rushdie elbeszéléskötetet tegyen közzé. Eddig ez pontosan egyszer történt meg, 1994-ben a Kelet, Nyugat című gyűjteménnyel. Most megjelent a második is, A tizenegyedik óra, az első fikciós mű az író ellen elkövetett merénylet óta” – mondta kérdésünkre korábban a Rushdie számos művét magyarra ültető Greskovits Endre, aki a legújabb kötetet is fordította.
„Halott ember vagyok” – ezt maga Rushdie írta a 2012-es, Joseph Anton című önéletrajzi könyvében. Ez volt az első gondolata, amikor meghallotta, hogy Ruholláh Homeini ajatollah kimondta rá a fatvát. A sátáni versek című könyvének megjelenése után Iránban vérdíjat tűztek ki a fejére, és később is több halálos fenyegetést kapott muszlim közösségekből, mert a műben az iszlám több konzervatív hívője szerint tiszteletlenül ábrázolta Mohamed prófétát. A könyv ellen Indiában és Pakisztánban tüntettek is, nagy-britanniai muszlim vezetők pedig istenkáromlónak nevezték az írást. Aztán 2022. augusztus 12-én, amikor Rushdie New York államban tartott előadást, egy férfi a színpadra rohant, és tizenötször kést szúrt az íróba. Rushdie túlélte a támadást, de jobb szemére megvakult, és más maradandó sérüléseket is szenvedett. Ennek a támadásnak és az utána következő testi és lelki felépülésnek a krónikája a Kés, amely magyarul ugyancsak Greskovits Endre fordításában, a Helikon gondozásában jelent meg. (Itt közöltünk belőle egy részletet.) A késelést követően készültek A tizenegyedik óra szövegei is. (Helikon, 5999 Ft)
Závada Pál: Talajvíz és irodalom
Závada Pál új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet: a 20. század derekának magyar irodalmi közegében játszódik. Fősodrában Németh László valaha nagy hatású, de újra és újra megfejtendő alakja áll, aki életművének egyik meghatározó problémájává emelte, hogy a faji hovatartozás miféle befolyást gyakorol az irodalomra, a szellemi életre. Nézetei komoly vihart kavartak nemcsak a harmincas és negyvenes évek sajtójában, hanem a szerző személyes viszonyaiban is. A regény olyan írótársakat vonultat föl, mint Babits, Móricz és Illyés, de megjelenik benne Tersánszky Józsi Jenő és Zelk Zoltán, Féja Géza és Sinka István is. Závada beszél bujkálásról, árulásról, személyes veszteségekről. A régi olvasói újabb kapcsolódási pontokat fedezhetnek fel a korábbi regényeivel, miközben a 20. század legvitatottabb eseményei új fénytörésbe kerülnek. (Magvető, 7999 Ft)
Varga Livius: A rock & rolltól a megvilágosodásig
„A rock & roll és a jóga számomra nyilvánvalóan nem csupán egy tánc és egy mozgásforma. Sokkal inkább a szabadság tökéletes megélése” – mondta a Quimbyből ismert Varga Livius, aki hatéves korától lép fel rendszeresen különböző produkciókban. Emellett pszichológusként, védikus életmódmentorként, coachként és trénerként is tevékenykedik. Kötete személyes hangvételű önvallomás arról az útról, amelyen a szerző eljutott a rock and roll féktelen éveitől egy gondosan felépített, tudatos életig és a szabadság megéléséig. A történetmesélés mellett fontos szerepet játszanak a könyvben a tanító gondolatok és tanácsok. A rock & rolltól a megvilágosodásignak célja az is, hogy olyan, a szerzővel megesett történeteket osszon meg az olvasókkal, amelyeket nem javasol senkinek. (Partvonal, 7699 Ft)
