Egészségtelen összefonódások, torz állami szerepvállalás – a könyves szakmát érintő változásokat sürget az Open Books

„A magyar könyvpiac válaszút elé érkezett” – fogalmaz az április 28-án közzétett vitairatában az Open Books Kiadó. A Magyarország olvas – Helyzetjelentés és vízió a hazai könyvpiacról című dokumentumban reményüknek adnak hangot, hogy a kormányváltás a hazai kultúrát és így a könyvszakmát is érdemben fogja érinteni. A szöveg rávilágít a könyvszakma válságának komplexitására és arra is, hogy a kialakult helyzet egy-egy elemének megváltoztatása önmagában nem elégséges. Emellett víziót is kínál a döntéshozóknak. E szerint a kultúra finanszírozása és az olvasóvá nevelés nem kegy, hanem az egyik legbiztosabban megtérülő nemzetgazdasági befektetés.

„Hisszük, hogy a könyvkereskedelem és a könyvkiadás monopolisztikus összefonódása nem csupán súlyos hiba, hanem az olvasókkal szemben elkövetett bűn is. Jó könyvek kizárólag szabadságban és függetlenségben születnek. Ebben nem kötünk kompromisszumot, ahogy szerzőink sem” – olvasható a kiadó vitairatában. Azt is hangsúlyozzák, hogy a könyves szakmát érintő változásokról azért fontos beszélni, mert a könyvkiadás és -kereskedelem elválaszthatatlan az olvasói kultúra fenntartásától, amely hozzájárul a kritikai gondolkodáshoz és a demokratikus nyilvánossághoz. „Talán nem túlzás azt állítani, hogy a működő és egészséges könyvkiadás és kereskedelem nemzeti érdek” – állapítja meg az Open Books által jegyzett szöveg.

Monopolhelyzet és kiszolgáltatottság

A dokumentum rámutat, hogy bár a könyves iparág bevételei az infláció miatt növekedtek az utóbbi években, a valós eladott és nyomott példányszámok mélypontra zuhantak. A legfőbb problémaként a szélsőséges piaci koncentrációt, vagyis a Libri-Bookline korábbi fúzióját, majd a cégcsoporton belül a könyvkereskedelmi és kiadói láb közötti verseny felszámolását, a piaci és a szabályozói akarat összekeveredését, a digitális könyveket sújtó 27 százalékos áfát, az elhibázott kötöttkönyvár-törvényt, valamint az olvasási hajlandóság romló tendenciáit nevezik meg. Mindezekről itt írtunk bővebben.

Rávilágítanak, hogy a hazai könyvpiac legfőbb strukturális feszültségét a példátlan mértékű vertikális integráció és a torz állami szerepvállalás okozza. Javaslatcsomagjuk legsürgetőbb pontjaként ezért az egészséges piaci viszonyok azonnali visszaállítását és a monopolhelyzet felszámolását nevezik meg.

A vitairatban az áll, azzal, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) felvásárolta a Libri-Bookline-t, „olyan helyzetet teremtett, amelyben a korábbi üzleti alapú monopólium politikai és ideológiai centralizációval ötvöződött. A piacvezető terjesztő-kiadó az állami szabályozó akarattal megtámogatva egy rendszerszinten összeférhetetlen helyzetet teremtett, amely a polchelyekért folytatott verseny torzulásához és a független könyvkiadók kiszolgáltatottságához vezetett.”

Így újulhat meg a könyvpiac

A szöveg nemcsak diagnózist ad, hanem átfogó, adatalapú, nemzetközi jó gyakorlatokra épülő javaslatcsomagot is kínál, amelynek célja egy ellenálló, sokszínű és innovatív piac felépítése 2030-ra. Meggyőződésük, hogy a tiszta piaci verseny helyreállításához elengedhetetlen az állami szerepvállalás újradefiniálása. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a nagy piaci szereplők versenyfelügyelete vagy legalább a kereskedelmi és kiadói funkciók törvényileg garantált szétválasztása. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a fair verseny megteremtéséhez a jelenlegi kötött könyvártörvény vagy finomhangolásra szorul, vagy akár annak teljes kivezetése is indokolt lehet.

• A Magyarország olvas szerint a hazai irodalom és szellemi műhelyek fejlődése elképzelhetetlen a normatív állami mecenatúra és egy transzparens könyvtárellátási rendszer nélkül.
• A javaslatcsomag a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) depolitizált, teljesítményalapú reformja mellett a közkönyvtári és iskolai beszerzési keretek radikális, inflációkövető emelését és kötelező hazai kvótákhoz kötését indítványozza.
• A magyar könyvek külföldi terjesztését pedig egy új, értékalapú intézményi rendszer felállításával és célzott fordítástámogatási véli professzionalizálhatónak.
• Az iparági kereteken túl a javaslat egy átfogó, oktatási és kulturális tárcákon átívelő Országos Olvasásfejlesztési Stratégiát is felvázol.
• Hozzáteszik továbbá, hogy az oktatásban elodázhatatlan a Nemzeti alaptanterv (NAT) irodalmi kánonjának modernizálása, a kortárs művek és a képességfejlesztő kiadványok erőteljesebb beemelésével.

A széles körű javaslatcsomag gyakorlati megvalósításának és a piac tisztulásának legfőbb garanciájaként az Open Books egy új Könyvszakmai Kamara létrehozását javasolja. Ennek alternatívája lehet a jelenlegi szakmai szervezet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének teljes megújulása, a torz piaci struktúráktól való megszabadítása, valamint egy, a mindenkori kormányzat és a független műhelyek részvételével működő Állandó Könyvstratégiai Kerekasztal felállítása.

A teljes szöveg ide kattintva érhető el.

A kultúra több szegmensének képviselői megszólaltak már a választások után. A Magyar Színházi Társaság egy több mint száz pontból álló kulturális javaslatcsomagot állított össze, a képzőművészeti élet szereplői kevesebb MMA-t és nagyobb függetlenséget várnak a kormányváltás után, a Független Előadó-művészeti Szövetség közleményében távozásra szólította fel Vidnyánszky Attilát, a Szépírók Társasága szakmai párbeszédet szorgalmaz a leendő Tisza-kormánnyal, az MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) elnöksége pedig az Open Books vitairatához hasonlóan a könyvtörvény hatályon kívülre helyezését vetette fel.