Magyar Színházi Társaság: Az indulat beszűkíti a tisztánlátást, inkább valódi párbeszédre van szükség

A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.

Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyek

Egy több mint száz pontból álló kulturális javaslatcsomagot állított össze a Magyar Színházi Társaság (MSZT), amellyel a kulturális rendszer teljes működését gondolnák újra. Többek között ez derült ki a társaság hétfői közgyűlésén, ahol Bodor Johanna elnök azt mondta, a magyar kulturális életben olyan központosítás zajlott le az elmúlt másfél évtizedben, amit „történelmi léptékben” is rendkívülinek tart. Arról beszélt, hogy nyitottak a szakmai együttműködésre a demokratikus, új kormányzattal, néhány héten belül pedig a teljes szakma bevonásával szerveznek fórumot.

Bodor Johanna szerint az elmúlt tizenöt év központosításai alatt meggyengült a szakmai autonómia, és a támogatási rendszer is kiszámíthatatlanná vált, de ezekkel kapcsolatban az MSZT-nek is voltak bátor megnyilvánulásai, például a színházvezetői kinevezések miatt, és szóvá tették az előadó-művészeti pályázati rendszer torzulásait, a döntések aránytalanságait is.

„Azt, hogy az eddigi kulturális finanszírozás gyakorlata újra felélesztette a tiltott–tűrt–támogatott kategóriákat.”

A közgyűlésen a Magyar Színházi Társasághoz tartozó szakmai szervezetek vezetői is súlyos forráshiányról számoltak be. Azt mondták, a működésük sok esetben „megalázóan a minimális szintre szorult vissza, miközben meghatározó programok – köztük jelentős gyermek- és bábfesztiválok – maradnak el vagy kerülnek veszélybe”.

Fotó: Szkárossy Zsuzsa
Fotó: Szkárossy Zsuzsa

A Magyar Színházi Társaság továbbra is a teljes szakma érdekeit szeretné képviselni, mert a szakmaiság szerintük „nem osztható fel politikai vagy intézményi törésvonalak mentén – nincs kétféle magyar kultúra, és nincs kétféle színházi szakma”. Bodor szerint viszont az indulat beszűkíti a tisztánlátást, ehelyett valódi párbeszédre van szükség.

„A színház nem lehet hatalmi logikák eszköze. Mert ha azzá válik, akkor éppen azt veszíti el, amiért létrejött: a szabadságát, a hitelességét és a közönséggel való őszinte kapcsolatát”

– fogalmazott, majd arról a kulturális stratégiatervezetről beszélt, amelyen az elmúlt hónapokban dolgoztak.

„Vissza kell állítani az önkormányzati kulturális jogokat, mert a helyi kultúra nem működhet központi vezérlés alatt. Helyre kell állítani az iskolák és a kulturális intézmények kapcsolatát: a fiatal generációk kulturális részvétele a demokrácia jövője. Biztosítani kell az intézményi autonómiát és a szakmai szabadságot – átlátható, szakmai pályázati rendszerekkel, ahol nem a politika, hanem szakmai testületek mérlegelnek. Meg kell erősíteni az NKA függetlenségét, és ki kell terjeszteni a finanszírozás bevételi bázisát. És erősíteni kell az átláthatóságot a közbizalom helyreállítása érdekében. Ezek azok az alapkövek, amelyek nélkül nincs kulturális stabilitás” – sorolta javaslataikat az elnök.

A jelenlegi „nem átlátható, nem kiszámítható és nem hatásalapú” finanszírozási rendszer újratervezéséről Bodor azt mondta, ennek a kulturális áfa átalakítása az egyik kulcseleme: szerinte differenciált rendszer szükséges, amely különbséget tesz közszolgálati és profitorientált kulturális tevékenység között. Szükségesnek tartanák a taorendszer újraalapozását is, de immár teljesítmény- és társadalmi hatásalapú támogatással, valós adatokon alapuló, digitálisan ellenőrizhető rendszerrel. Emellett vállalati és közösségi együttműködésekkel erősítenék a modern kulturális mecenatúrát.

A Magyar Színházi Társaság a legrégebbi és legszélesebb körű hazai színházszakmai szerveződés, amelynek több mint 80 tagja van, és 17 szakmai szervezetet fog össze. Vidnyánszky Attila ennek ellenében alapította meg 2008-ban a Magyar Teátrumi Társaságot, amely kiemelten élvezte az Orbán-kormányzatok támogatását.

A Teátrumi Társaság alapító elnöke, Vidnyánszky Attila egy múlt heti interjúban arról beszélt, hogy azok az erők munkálkodnak ellene, amik egykor (vagyis 1965-ben) felrobbantották a Nemzetit, illetve átadták ezt a stafétabotot a mostaniaknak. Vidnyánszky kijelentéseire reagálva éles hangú közleményt adott ki a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ), amely elfogadhatatlannak nevezte az állítást. „Ezek a politikailag túlfűtött állítások történelmileg leegyszerűsítők, és inkább szolgálják a megosztást, mint a valós párbeszédet. A mai független kulturális szereplők, alkotók és kritikusok nem valamiféle múltból örökölt ideológiai összeesküvés képviselői. Saját szakmai és erkölcsi álláspontjukat fogalmazzák meg újra és újra” – írták.

Kövess minket Facebookon is!