Vidnyánszky Attila: Hogyne folytatnám

Nem amiatt nem hirdette meg az új évadot, mert nincs hivatalos kormányzati iránymutatás, hanem mert nem akarta kellemetlen helyzetbe hozni magát és a színészeit, ha esetleg olyan döntés születik, hogy nem folytathatja. Ezt mondta Vidnányszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című, pénteki esti műsorában.

„Folyamatosan üzengetnek, csúnya dolgokat” – reagált Vidnányszky többek között Nagy Ervin felvetésére. A Tisza Párt megválasztott képviselője a napokban azt nyilatkozta, aki annyi bűnt követett el a magyar színházi élet ellen, mint Vidnyánszky Attila, annak nem sok keresnivalója van a döntéshozatalban. Vidnyánszky szerint ehhez képest Alföldi Róbert a Fidesz kormányra jutása után még három évig maradhatott a Nemzeti élén.

„Nekem 2028 nyaráig tart a mandátumom, de nagyon szeretném végigcsinálni.”

Rónai Egon később azt mondta, Nagy Ervint is meghívták a vitára, de a színész-politikus szeretné ezzel megvárni a kormányalakítást, utána viszont készen áll rá.

A kulturális megosztottság miatti felelősségével összefüggésben Vidnyánszky arról kezdett beszélni, hogy korábban Schilling Árpád és Bodó Viktor is kritizálta a Színház és Filmművészeti Egyetemet (SZFE), ők ezért is alakították át, és bár a módja lehetett volna más, szerinte nem volt fogadókészség a másik oldalon arra, hogy együtt dolgozzanak.

Vidnyánszky Attila úgy látja, jelentős ellenszélben érték el a sikereiket, és nem igaz, hogy nincs nézőjük, mert „a Nemzeti mindig tele van”. Huszonhárom országban járt a társulatuk, utoljára szerinte a Katona József Színháznak voltak ilyen szériái. Az igazgató most is megismételte azt a sokat hangoztatott állítását, hogy azok az erők munkálkodnak ellene, akik egykor (vagyis 1965-ben) felrobbantották a Nemzetit, illetve átadták a stafétabotot a mostaniaknak. Az igazgató szerint a társulata szabadon dolgozik, senki nem kapott direktívát, hogy kire kell szavaznia, és feszültségmentesen csinálták végig az elmúlt időszakot.

A kérdésre, hogy el tudja-e látni rendesen mind a tizenhat funkcióját, amelyet jelenleg is betölt, Vidnyánszky Attila azt válaszolta, a nyolcvan százalékáért nem vett fel egy fillért sem, ami azt is bizonyítja, hogy az ügyért és nem a pénzért csinálja. A Déryné programmal például szerinte egy csodát építettek fel.

„Van egy kultúrpolitika, egy országvezetés, amely a keresztény gondolat mentén épül föl. Az természetes, hogy prioritást élveznek az ilyen előadások. A világban alig akadnak, amelyek ezt a gondolkodásmódot képviselik”

– fogalmazott, és hozzátette, hogy örül annak, hogy a Katonában, Örkényben és Radnótiban pedig másféle színházat játszanak. Ellenben úgy gondolja, egyre több az alternatív színház, amikben nincs „rendszeralkotó gondolat”.

A beszélgetés végén Rónai újra rákérdezett, hogy akkor folytatná-e a Nemzeti vezetését, mire Vidnyánszky Attila azt mondta, igen, mert például ha minden jól megy, novemberben a Csíksomlyói Passiót előadják a Szent Pál katedrálisban Rómában, majd Gödöllőn is.

„Érti, mekkora dolgok ezek? Hogyne folytatnám.”

Vidnyánszky Attila a választások után két nappal rendkívüli társulati ülést hívott össze a színházban, a sajtónak küldött válasza szerint „általános helyzetértékelés miatt”. „A jövőre vonatkozóan nem hangzott el konkrét információ, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre hivatalos kormányzati iránymutatás, így döntés sem született” – írták akkor a közleményben. Korábban a telefonos megkeresésünkre az igazgató csak a társulati ülés tényét erősítette meg, a további válaszok helyett Marxról és Engelsről kezdett beszélni, vélhetően azért, mert nemrég mutatták be a Marxtőkéje című rendezését a Nemzetiben.

Egy szerdán megjelent interjúban Nagy Ervin azt mondta, a leendő kulturális vezetésnek el kell távolítania a politikától a szakmai döntéshozatalt, míg a Fidesz-kormány jobban kedvelte, ha minden az állam kezében van. „Vidnyánszky Attila pedig szívesen vette kezébe az ideológiai pórázt. Mi nem erre szerződünk”.