Lázár címmel írták meg a magyarországi mágnások hanyatlástörténetét
Átkok és imák, valósághű és meseszerű mementók. A svájci csodagyerek, aki magyar felmenői nyomába ered, az izlandi multitalentum, aki elveszik egy hatalmas könyvtár felszámolása során, és a nagy magyar kifordító, aki újra bűnregényt jegyez. Ajánlatunk a friss könyvmegjelenések közül.
Nelio Biedermann: Lázár
Nelio Biedermann mindössze 21 éves volt, amikor 2024-ben hét német kiadó szállt versenybe a második kötetének kiadási jogaiért. A Lázárt méltatta azóta Patti Smith és Daniel Kehlmann is, hónapokon át vezette a Spiegel eladási listáit, pár napja pedig a Guardian közölt róla kritikát, mások mellett Virginia Woolfhoz, Marcel Prousthoz, James Joyce-hoz és Thomas Mannhoz hasonlítva a szerzőt. Nem kis nevek.
Nekünk, magyaroknak mindezeken felül a Lázár amiatt is érdekes olvasmány lehet (itt közöltünk belőle egy részletet), mert egy magyar nemesi család több generáción átívelő történetét és hanyatlását meséli el egészen 1956-ig. Biedermann-nak egyébként apai ágon magyar származásúak a nagyszülei, és történetesen éppen az 1950-es években hagyták itt az országot, hogy Svájcban telepedjenek le. (Scolar, 6995 Ft)
Ragnar Helgi Ólafsson: Apám könyvtára
Ragnar Helgi Ólafsson egy saját alapítású mikrokiadót vezet, szerkeszt egy költészeti folyóiratot, tanít az Izlandi Művészeti Akadémián, képzőművészként Bécsben, Helsinkiben és New Yorkban is voltak már kiállításai, játszik több zenekarban, és nem mellesleg könyveket ír.
Az Apám könyvtára címűnek, ami a Lázárhoz hasonlóan a családi múltba vezet, egy Ragnar Helgi Ólafsson (vagyis a szerzőével azonos) nevű alak a főhőse, aki úgy tervezi, az elhunyt apja négyezer kötetes könyvtárának felszámolására egyetlen hétvégét szán. Aki pakolt már valaha könyveket, sejtheti, mennyire naiv ez az elképzelés. És természetesen a regény hősét is magával ragadja a kiadványok illata és tartalma. Az Apám könyvtára a Typotex ajánlója szerint Borgest idéző, „melankolikus, mégis finom humorral átszőtt könyv, költői töprengés családi és irodalmi örökségről, emlékezésről és veszteségről”. (Typotex, 3900 Ft)
Veszprémi Szilveszter: Vijjogók
Rendrakást, gyászmunkát és szellemi utazást kínál Veszprémi Szilveszter Vijjogók című verseskötete is. A Szegeden élő Veszprémi Bontják a szigetvári piacot, a költő pedig a régi wc-s nénire emlékezik című, a 2025. szeptemberi Jelenkorban megjelent szövege számomra a tavalyi év egyik legfontosabb versélménye volt. A közösségi illemhely eltakarításának fázisait fényképszerű pontossággal rögzítő sorokból ugyanis a szerző egy varázslatos anyaverset rajzol. Az édesanya elvesztése, valamint a rá emlékeztető hely megszűnése dacára mégsem csak fájdalom járja át a versszakokat, azokban megbújik ugyanis valamiképp a derű.
Többek között e miatt a vers miatt is vártam nagyon a szerző második, Vijjogók című kötetét, ami „a közösségi emlékezetből eredő és a személyes sebek térképeként” is olvastathatja magát a fülszöveg szerint. Veszprémi mesékből, átkokból és imákból merít, és ott lappang a soraiban persze a fájdalom is. Számot vet a származásával, és az édesanyja mellett az édesapját, valamint régebbi őseit is megidézi. Nemcsak a múlt nehézségeit és hiányait beszéli azonban el, hanem teret ad a jelen életigenlésének is. (Prae, 3490 Ft)
Bognár Péter: Lovagoljon Perzsiába a halál!
Bognár Péter a 2010-es évek derekán a hazai költészetet figyelők körében tette le a névjegyét, hogy a következő évtizedben a krimi zsánerét rajzolja át. A Hajózni kell, élni nem kell (2022), a Minél kevesebb karácsonyt (2023) és az Elmész, visszajössz, sose halsz meg (2025) című, trilógiává összeálló regényeiről azt írtuk, „Mit fordíthat ki még Bognár, ha az imént fordította ki a komplett kortárs irodalmat? A következő az lesz, hogy az olvasó sem létezik?”
Nos, az a gyanúm, hozzám hasonlóan számos olvasó létezik, aki várta ezt a címével Hajnóczy Pétert kifordító kisregényt. A Lovagoljon Perzsiába a halál! izgalmas krimi és (hasonlóan a fentebb ajánlott három kötethez) szívszorító családregény, valamint mindezek paródiája is. Van benne halál, utolsó küldetés és nem hiányzik belőle persze a megszállott nyomozás sem. Hiszen azért valamit mégiscsak hagyni kell a bűnregények jellemzőiből, hogy kedvünkre kifordíthassuk azokat. (Magvető, 4999 Ft)
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem
„Selma Lagerlöf gyerekkora óta különösen vonzódott a csodák iránt, amelyek a vallásos hitnek is központi elemei, éppen azért, mert emberi mértékkel nem magyarázhatók. A csodákban nem működnek a természet ismert törvényei, a természet és az élettelen tárgyak eltelnek lélekkel, a világ megnyílik és kitágul” – írta az első nőként irodalmi Nobel-díjat kapott svéd szerzőről Anna-Karin Palm. Szerb Antal pedig Charles Dickens egyetlen méltó követőjét látta benne. Lagerlöf már életében szinte intézménnyé vált. Vidéki otthonát híres emberek, uralkodók, külföldi írók, kritikusok keresték fel, de amikor nem őket látta vendégül, illetve nem dolgozott, szívesen utazott is.
Az egyik legnagyobb élményt a Szentföld, azon belül is Jeruzsálem meglátogatása jelentette neki. Hogy miért utazott oda? Hogy svédeket látogasson. Hát ez meg hogy lehet? Hát úgy, hogy a 19. század végén egy misztikus látogató hatására vallási megújhodás indult egy svéd faluban, és a közösség arra az elhatározásra jutott, hogy javaikat pénzzé téve Jeruzsálembe zarándokol. Lagerlöf 1900-ban látogatta meg Jeruzsálemben a honfitársait, két évvel később pedig meg is jelent a vallásos élményekről, emberszeretetről, a svéd parasztok életéről egyszerre valósághűen és meseszerűen tudósító Jeruzsálem című regénye. Amely bő százhúsz évvel az első kiadása után is aktuális olvasmány lehet, és amely ezúttal Storlind Eugen fordításának újabb, javított kiadásában jelent meg magyarul. (Luther, 6900 Ft)
