Hogy került egy megcsonkított holttest az ezüstkereskedő páncéltermébe?

Bár a cím mást sejtet talán, e heti könyvajánlónk valójában az életre koncentrál. Kiderül, milyen érzés kilépni egy világsztár árnyékából, és hogy mi minden miatt komplikáltak egy magánnyomozó mindennapjai. Ajánlunk továbbá hétköznapi és szürreális Krusovszky-sztorikat, illetve a magyar irodalom különc kalandorának brooklyni és St. Louis-i történeteit.

Robert Galbraith: A fémjelzett ember

Robert Galbraith egy kitalált személy. J. K. Rowling jegyzi ezen az álnéven a Cormoran Strike főszereplésével készülő bűnregényeit. A Kakukkszó című első kötet 2013-ban jelent meg, és egyből nagy sikert aratott az olvasók között. Idehaza a GABO adja ki a Gailbraith-regényeket, amelyek közül a most, Nagy Gergely fordításában megjelent A fémjelzet ember a nyolcadik, és Rowling februári bejelentése alapján már készül a következő is.

Hogy miért ír Rowling krimiket? Mert rajong a műfajért, és az olyan nagyjaiért, mint Agatha Christie vagy P. D. James. Elsősorban a krimi kristálytiszta szabályai nyűgözik le őt, amikkel a Cormoran Strike-kötetek tanúbizonysága szerint azért szeret játszani is. A fémjelzett ember elején egy ezüstkereskedő páncélterméből megcsonkított holttest kerül elő. Persze Cormorannak kell kinyomoznia, mi történhetett. A holttest leírása illik több eltűnt személyre is, de nem csak emiatt válik egyre zavarosabbá az ügy. És persze Cormoran Strike magánélete sem lett az előző részeknél egyszerűbb. (GABO, 9990 Ft)

Priscilla Beaulieu Presley–Mary Jane Ross: Élet Elvis után

„Kétségtelenül Elvis az oka, hogy nem akarok újra férjhez menni” – fogalmazza meg Priscilla Beaulieu Presley az Élet Elvis után lapjain. És így folytatja: „Mindenki vágyik az igaz szerelemre, ahol egyre mélyebbre és mélyebbre zuhan, mígnem rájön, hogy ez egy végtelen, örökké tartó élmény. Én ezt megtaláltam, csak nem voltam elég idős ahhoz, hogy megértsem. És nem volt rá esély, hogy újra megtaláljam Elvisszel a közös utat, mert ő már nem élhette meg. Egyszer, amikor már a válás után Lisával Gracelandbe látogattunk, Elvisszel és a nagymamával ültünk a nagymama szobájában, és beszélgettünk. Valahogy az öregkorunk került szóba. Elvis azt mondta, hogy őszülni fog, és szakálla lesz. Majd hozzátette:

– Valószínűleg öregek leszünk, mire újra összejövünk. Képzeld el, ahogy a golfkocsival száguldozunk. Te hatvanéves lennél, én meg hetven! – És mindannyian nevettünk.”

Elvis persze nem érte meg a hetvenet, Priscilla Beaulieu Presley viszont jelenleg a nyolcvanegyedikben van, tehát ideje volt, hogy az elmúlt évek filmjei, az Elvis és a Priscilla után ő is elmondja a saját szemszögéből a sztorit. Amikor ugyanis 6 év házasság után elhagyta Elvist, a világ értetlenkedve figyelte az eseményeket. Miért nem akar valaki a rock and roll királyának felesége lenni? Priscilla válasza egyszerű volt: nem akart többé Elvis árnyékában élni. Az Élet Elvis után az útkeresés könyve, amelynek szerzője az olvasó elé tárja tragédiákkal szegélyezett életútja részleteit. (Athenaeum, 7999 Ft)

Krusovszky Dénes: A másik mozaik

A fiúk országa című, 2014-ben megjelent novelláskötete után Krusovszky Dénes figyelme a nagypróza (Akik már nem leszünk sosem és Levelek nélkül), valamint a versek (Elégiazaj; Áttetsző viszonyok; Életrajzi kísérletek) felé fordult, de jelent meg gyerekkönyve (Azóta őzike) is, a Hemingway szalvétái című kötetben pedig a kritikái és az esszéi olvashatók. Közben nem szakadt azért el teljesen a rövidebb prózaformától sem, a Budapest Nagyregénybe például egy II. kerületi történetet írt.

A másik mozaikban 10 elbeszélés olvasható, a címe pedig mintha rezonálna a 2024-es Életrajzi kísérletek verses emlékkarcolataira. Ráadásul a két említett kötet abból a szempontból is rokon lehet, hogy az emlékezés és a felejtés mindkettőnek egyaránt fontos motívumai. A friss könyvben egymást váltják a hétköznapi és szürreális sztorik, és a kiadó ígérete szerint ezek a novellák rádöbbentenek, hogy olykor a legegyszerűbb dolgok egyszersmind a legrejtélyesebbek is, illetve hogy a magánynak számtalan formája létezik. A kötet hangulatát jól körülírja alighanem a Tanikava Suntarótól származó mottó: „Hogy vagyok, ami vagyok, ez elől nincs menekvés.” (Magvető, 5499 Ft)

Gyukics Gábor: Ginsberg & Co.

„Gyukics Gábor a magyar irodalmi élet egyik különös, országok és nyelvek között vándorló alakja, aki viszonylag egyedül áll a meglehetősen zárt magyar irodalmi hagyományban. Ez részben annak köszönhető, hogy bár magyarul kezdett írni, irodalmi pályája elején hosszú ideig nem Magyarországon élt” – írja Rákai Orsolya. A Ginsberg & Co. esszéiben Gyukics Gábor az Egyesült Államokban szerzett élményeit és a beatirodalom nagyjaival való találkozásait írta meg. Gyukicsot az első hazai slam poetry rendezvények egyikén láttam először, és már akkor világossá vált nekem, hogy ő afféle kalauz két világ (az angol és a magyar nyelv, a vers és a performansz) között.

Ha a rendszerint a budapesti Jedermannban megvalósuló desszköltészeti estekre gondolunk, amiknek hosszú-hosszú évek óta ugyancsak Gyukics Gábor a motorja, máris közelebb kerülünk ahhoz is, mennyire fontos számára a ritmus, azaz a beat. A kisfa galeri című, 2014-ben megjelent könyvében Gyukics a késői beatkorszakban, a „Léparton”, vagyis a Duna pesti oldalán összegyűlő hippicsapat mindennapjairól mesélt, ezúttal pedig a St. Louis-ban, San Franciscóban és Brooklynban töltött hetek, évek, hónapok történéseit idézi fel. (Tiszatáj Alapítvány, 3890 Ft)