Egy üveg jó pezsgőben fogadok, hogy Karácsony miniszterelnök-jelölt lesz

2020. szeptember 28. – 18:38

Egy üveg jó pezsgőben fogadok, hogy Karácsony miniszterelnök-jelölt lesz

Másolás

Vágólapra másolva

Nem az autósok szóvivője, és bicajozni sem deviancia, mondta a lapunknak adott interjújában Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár. A beszélgetésből kiderül, hogy szerinte a politikának nem feladata átnevelni az embereket, úgy véli, mindig illő tisztelettel szól a főpolgármesterhez, mert „ő a nagyobb fiú”, valamint nem zavarja, hogy egyik beosztottjának 21-szer több követője van a közösségi médiában. Az államtitkár úgy véli, hogy a mostani városvezetés politikai stratégiája a panaszkodás, miközben szórja a pénzt, az állam viszont új egyensúlyt fog teremteni Budapest közlekedésében.

(A Telex interjút kért Karácsony Gergely főpolgármestertől is. Terveink szerint a két írás egyszerre jelent volna meg. Karácsony Gergely ezzel a feltétellel nem vállalta a beszélgetést, mi viszont a cikkek időbeni eltolásába nem mentünk bele, úgyhogy egyelőre Karácsony-interjú nélkül maradtunk. A főpolgármester ugyanakkor azt ígérte, később rendelkezésünkre áll majd.)

Hadd kezdjem egy klasszikussá vált interjúindítással: milyen közlekedési eszközzel érkezett ma?

A város széléről jövök be reggel, döntően gépkocsival járok munkába. Van az irodámban egy bicikli...

Az ott a szekrény mellett? Kiállítási példány?

Sporteszköz, munka utánra. Lelkes amatőr biciklis vagyok, amikor még volt időm, versenyekre is jártam a haverokkal. Van egy nyolcéves, használt Coppim, ezzel Dobogókő felé, meg a zsámbéki medencében szeretek kalandozni.

Csak azért kérdeztem, mert a nagykörúti bringasáv-vitában mégis az autósok szóvivőjeként lépett fel.

Senkinek nem vagyok a szóvivője. Budapestet fejlesztjük, gyakorlatias megoldásokra törekszem a budapestiek érdekében. Úgy éreztem, van helye kérdéseknek és tiszteletteljes javaslatoknak a Városháza felé a nagykörúti kerékpársávok ügyében is. Lepattantam.

Nem lehet, hogy a stílus miatt? Ön szerint a kerékpársávok felfestésével Budapesten, ahogy írta, tényleg autósüldözés folyik?

Mindig igyekszem figyelembe venni, hogy kinevezett kormánytisztviselőként tárgyalok a megválasztott főpolgármesterrel. Ő a nagyobb fiú, és én mindig illő tisztelettel kell legyek, mert ilyenkor valójában a budapesti polgároknak adom meg a tiszteletet. Udvariasan megkérdeztem, hogy miért a budapestiek előzetes megkérdezése nélkül festették fel a sárga csíkokat, és tettem három javaslatot.

Na de hogy lett ebből autósüldözés?

Én is ezt kérdezem, miközben autóval közlekedni nem deviancia.

Nem is mondta senki, hogy deviancia lenne.

Szerintem sem az, ahogyan bicajozni sem. Mindössze három egyszerű dolgot kértem a főpolgármestertől: a tanévkezdésre adja vissza az elvett sávokat, állítsa vissza a korábbi forgalmi rendet. Mert dugó és káosz lesz, miközben október közepe és április között amúgy is radikálisan csökken a biciklis forgalom. Induljon valódi döntéselőkészítő párbeszéd minden érintett bevonásával. Végezzék el az elmaradt szakmai előkészítést, hatástanulmánnyal, forgalmi modellezéssel, nemzetközi jó és rossz példák elemzésével. Jó hír, hogy az alapkérdésben egyetértünk: szükség van egy új egyensúly megteremtésére Budapest közlekedésében.

Még több autó, kevesebb biciklis?

Semmiképp! Az elő- és külvárosokból érkező naponta egymillió utazó kétharmada így is gépkocsival jön. Sok autós akkor is átmegy a belvároson, ha nem ott van dolga. Az új egyensúly lényege, hogy használhassák többen a közösségi közlekedést, különösen a vasutat, metrót, hévet, villamost. Cél a gyorsabb, kényelmesebb, átszállásmentesebb utazás, kevesebb dugó és tisztább levegő. Fejlesszük az elővárosi vasutat és minden HÉV érje el a metrót, hogy vonzóbb legyen a tömegközlekedés. Legyenek meg a hiányzó külső körúti elemek és hidak, hogy autóval elkerülhető legyen a belváros. Épüljenek meg a hiányzó P+R és B+R parkolók, hogy kötöttpályára válthassanak a befelé tartók. Így lesz kisebb a gépkocsiforgalom a belső városrészekben, így lehet egyszer akár átadni egy sávot a Nagykörúton is a kerékpárosoknak, tavasztól őszig biztosan. De a munkát el kell végezni, a feltételeket meg kell teremteni. Budapest nem csak a belvárosból áll.

Az új kerékpársávok ügye forró téma volt az elmúlt hetekben, ráugrott a sajtó – a kormányzati lapokkal az élen -, egy elég erősen kritikus narratívával, ebbe kapcsolódott bele a Twitteren megjelent nyilatkozata is. Szokott egyeztetni megszólalás előtt a kormányzati kommunikációval?

Senkivel nem egyeztetek a nyilatkozataimról. Az álláspontomat akkor is önállóan fogalmaztam meg, amikor például azt mondtam az elhíresült novemberi MTV-s Karácsony-interjúra, hogy ez a viselkedés a főpolgármesterrel és a budapestiekkel szemben is elfogadhatatlan. Meggyőződésből beszélek, ha szólok.

Amúgy miért a Magyarországon kevésbé ismert Twittert választotta kommunikációs csatornának?

Történelmileg így alakult. Az olimpiai pályázat idején a londoni tanácsadónk azt mondta, hogy az IOC tagok és a nemzetközi sajtó eléréséhez nélkülözhetetlen a Twitter, a párizsi és az amerikai főnök is használja, nekem is muszáj. A fiók a riói olimpia idején indult, aztán az önkormányzati választások után kapóra jött a hosszú álmát alvó csatorna, és újra használni kezdtem.

Nem lehet túl hatékony az ezer követővel, tekintve hogy például Karácsonynak 250 ezer követője van a Facebookon, de még az ön beosztottjának, Vitézy Dávidnak is 21 ezer.

Én nem a lájkra meg a követőkre hajtok. Elfogadom, hogy a munkám része a kommunikáció, de inkább a tettekre gyúrok. A Twitternek megvan az az előnye, hogy komoly terjedelmi korlát van, muszáj rövidnek lenni. Egyébként meg almát az almával – a twitter követők számát a twitter követők számával érdemes egybevetni. A Facebookon nem kalózkodom. Még.

Fotó: Bődey János / Telex

A körúti bringasáv mellett mostanában a biodóm 43 milliárdos forintos támogatása volt téma: nem érti, hogy Orbán „forintos labdáját” miért nem rúgja be a kapuba Karácsony. Ez a futball-hasonlat is az ön fejéből pattant ki?

Bocs, jól értem, hogy a kérdések mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy csak valakikkel egyeztetve nyilatkozhatom, és, és a saját szavaimat nem én találom ki?

Az nem szokatlan a politikában, hogy egy kommunikációs stáb van valaki mögött, és megtervezik, mit érdemes mondani.

Nincs kommunikációs stáb, városépítők vagyunk. Azt sem egyeztettem senkivel, hogy nyilatkozom a Telexnek. Valóban gólpasszt adott a kormány Karácsonynak a 3-as metró felújítása és a Biodóm tekintetében, csak be kell rúgni a ziccert. Én szívesen kapnék ilyen forintos lasztit.

Ha jól emlékszem úgy volt, hogy 43 milliárd lesz a Biodóm költsége, amit a kormány kifizet. Aztán kiderült, hogy 63 milliárdra ugrott a költség, a nem tervezett nagy különbözetet pedig fővárosnak kellene kifizetni. Nem hiszem, hogy ilyen gólpasszra vágytak volna a ciklus kezdetén.

Nem derült ki, semmilyen hiteles és hivatalos információt nem adott a főpolgármester. Facebook-posztokra hadd ne utaljunk 20 milliárdot. De hogy adta oda a kormány ezt a 43 milliárd forintot?

Hát még sehogy.

De, a nagy részét odaadta. 31 milliárd kifizetve. Minden beleszólás nélkül, mindent az Állatkert intézett és intéz, szabadon. Ha halad a beruházás, az aláírt szerződésnek megfelelően mind a 43 milliárdot odaadjuk. Sőt még arra is tettünk javaslatot, hogy a korábban a Ligetbe tervezett Hermina garázs nem biztos, hogy szükséges, és akkor az arra szánt pénzt, ismét pluszban odaadhatjuk a Biodóm befejezésére. Ezért mondom, hogy a kormány kontójára nagy sikert arathat az önkormányzat. De eltelt egy év, és semmit nem tudunk, hogy hogyan, mikor fejezik be ezt a beruházást, mit tettek egy év alatt. Több munka, kevesebb Facebook. Ha megfontolásra javasolhatom.

Úgy tudni, hogy a városvezetés most átnézi, felülvizsgálja az egész beruházást…

Igen, ezt halljuk egy éve. Mi az eredmény? Az embernek eszébe jut Murphy: ha valamit nem akarsz megoldani, hozz létre egy bizottságot vagy rendelj el vizsgálatot…

Azért kérdeztem, mert az átlag budapesti ebből annyit lát, hogy van például a Biodóm vagy a Lánchíd ügye, elindítja a projektet közösen a kormány és a főváros, viszont, ahogy megugrik a költség...

A Biodómnál már egyszer ez előfordult, és a kormány adott rá pluszpénzt. És akkor világosan megmondtuk, és Tarlós István is megmondta a beruházásért felelős Persányi Miklósnak, hogy több emelés nem lehetséges.

Az előző városvezetés idején adtak. De ami most látszik: elszaladtak a költségek, de a többletet most már egyik fél sem akarja kifizetni. Legyen az Biodóm vagy Lánchíd, a kormány azt mondja adott eleget, a főváros meg azt, hogy nincs több pénze. Tehát nincs kompromisszum, csak toporgás.

Nézze, ha valaki a saját munkakörében elvégezhető feladatokat nem végzi el, információt nem ad, viszont másra mutogat, panaszkodik, és csak annyit mond, hogy valaki más oldja meg helyette, akkor felelősen nem adható pénz. Ha minden önkormányzat így járna el, hamar kiürülne az államkassza.

Ebben a helyzetben, a járvány második hullámának elején biztos, hogy az a budapestiek érdeke, hogy a Biodómra költsenek még 20 milliárd forintot? Ennél nincsenek fontosabb dolgok?

Egyetértek, ez egy jogos felvetés. Erről lehetne akár beszélni is. De akkor kapjuk meg azt a tájékoztatást, hogy a vizsgálatot elvégezték, megvan a befejezés módja, javasolják, hogy most a covid miatt toljuk a határidőt ekkorra vagy akkorra. De most semmit sem tudunk. Miközben a budapestieknek az az érdeke, hogy a Biodómot befejezze a városvezetés. Harminc éve minden polgármester meg tudta oldani, hogy ne hagyjon torzót Budapesten.

Végül is a leállított Nemzeti Színház helyén maradt Erzsébet téri gödör ügye is megoldódott. Ha néhány évig az Erzsébet tér kibírta, hogy ott lehetett a Nemzet Gödre, akkor a Városliget is kibírja, és ott lesz néhány évig a Nemzet Buboréka?

Ha van értelme, kibírja azt is. Csak lássuk végre, mi az útiterv. Legyen világosság, és akkor lehet dönteni. Az Erzsébet tér és az Akvárium pedig remek hely lett, jó, hogy nincs ott egy bármilyen böhöm épület, a Nemzeti és a Müpa pedig bedurrantotta a Millenniumi Városnegyedet, irodák, lakások épültek Dél-Pesten – a döntés kiállta az idő próbáját.

Abban egyébként egyetért, hogy az, hogy a főváros a pénzügyi nehézségei miatt nagyon nehezen tudja befejezni a nagyberuházásokat, az azért egybesimul a kormány és a Fidesz politikai érdekével? Hiszen lehet rá mutogatni, hogy Karácsony nem tesz semmit, alkalmatlan, lehet rá aggatni a különböző eposzi jelzőket.

Az én ajkamat sosem hagyta el, és meg is tudom ígérni, hogy sosem fogja elhagyni az a kifejezés, hogy a Budapest polgárai által szabadon megválasztott főpolgármester alkalmatlan lenne. A Városháza részéről a panaszkodás és a mindig másra mutogatás gyakorlat lett. Hibás Tarlós, hibás a kormány, nyáron a meleg, télen a hideg. Sőt, néha mintha még keresné is a főpolgármester az áldozat szerepet. Nehéz helyzetben vagyunk most mindannyian, kormány, önkormányzat, cégek, családok, ez igaz. De hála Istennek, attól még nagyon messze vagyunk, hogy a mostani időszak a szélcibálta, Trianonnal, szétbombázott világháborús Budapesttel, 56’-tal mintázott elmúlt száz esztendő legnagyobb válsága lenne – mint ahogy ezt Karácsony a napokban nyilatkozta. Panaszkodás helyett vállalni kell a munkát, amivel a választók megbízták, és el kell végezni a feladatokat.

A panaszok nem jogosak? Tagadhatatlan elvonások érték a fővárost.

Tömören azt állítom, hogy a főváros anyagi helyzete stabil. Az ország költségvetésén keletkezett egy 2000 milliárd forintos lyuk a Covid első hullámának következtében, és még nem tudjuk, mennyivel fog ez tovább nőni.

A fővárosnál ugyanígy keletkezett egy arányaiban hatalmas veszteség.

A koronavírusnak nem tudjuk benyújtani a számlát. Azt csak közös teherviseléssel tudjuk kifizetni. Mindenkinek át kellett rendezni a kiadásait. A Bajnai-kormány első intézkedéseivel 120 milliárd forintot vont el az önkormányzatoktól, mert Gyurcsányék csődbe vitték az országot. Politikai stratégia, hogy az áldozat szerepében tünteti fel magát a városvezetés, és mindenáron azt a képet sugallja, hogy tehetetlen, mert a csúnya behemót kormány bántja a szegény kicsi önkormányzatot. Ez egyben felmentést is ad az alól, hogy elvégezzék azt a feladatot, amivel megbízták őket a választók. És nyilvánvaló, hogyha a főpolgármester arra készül, hogy miniszterelnök-jelöltként legyőzze a kormányt...

Ha egyáltalán arra készül persze.

...akkor ez még egy logikus stratégia is lehet. Szerkesztő úr, egy üveg jó pezsgőben szívesen fogadok, hogy Karácsony miniszterelnök-jelölt lesz. Ami természetesen szíve joga. Csak ne hanyagolja el az egyszerű, földhözragadt, gyakorlatias városi ügyeket. Ezekre kért megbízást. A budapestiek érdeke az, hogy a politikai különbözőségek ellenére is megtaláljuk városi ügyekben az együttműködés útját. Hogy Budapest ne legyen csatatér.

A GDP 40 százalékát termeli a főváros, ebből 1,8 százaléknyit kap vissza. Ez igazságos ön szerint?

Az vitathatatlan, hogy a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető gazdasági növekedés legnagyobb nyertese Budapest. Arról sosem beszélnek, hogy az elmúlt tíz évben a gazdaság teljesítményének köszönhetően iparűzési adóból 300 milliárd forint többletbevétele keletkezett a fővárosnak a 2010-es bázisértékhez képest. 85 milliárd forint volt 2010-ben és 164 milliárd forint 2019-ben.

Utánanéztem: a főváros teljes iparűzési adóbevétele 197 milliárd forint volt 2010-ben, ennek több mint a felét a kerületek kapták a forrásmegosztás során, tehát a fővárosra eső rész nagyjából stimmel, és 287 milliárd volt a 2019-es összbevétel. Tehát 10 év alatt összesen 90 milliárd forintnyit nőtt a teljes fővárosi iparűzésiadó-bevétel.

Ez csak két évnek, 2010-nek és 2019-nek a különbsége. A tíz évi többletbevétel a 2010-es bázishoz képestnagyjából 300 milliárd forint. Ez többletbevétel, mert jobban teljesített a gazdaság. Akkor ebből részesedést kellett volna kapnia a kormánynak?

Ha összeadjuk a tíz év növekményeit, akkor igen, ennyi a többlet. De ez nem vigasztalja idén a fővárost, mert ha csak a járvány miatt becsült 60 milliárd forintos idei adóbevétel-csökkenést és az idén az államnak befizetett 30 milliárdos szolidaritási adót vesszük, akkor az iparűzésiadó-bevétel szintje visszasüllyed a tíz évvel ezelőttire.

A szolidaritás baloldali érték, reméljük baloldali barátaink egyetértenek azzal, hogy egy matematikai képlet szerint, adóerő és gazdasági erő alapján a leggazdagabb 135 magyar önkormányzat befizet a kicsik és szegények javára. Egyetlen város fizet kevesebbet, mint a mindenkire azonos képlet szerint ráeső összeg: Budapest. Több lépésben megszűnik ez a privilégium, de ez talán igazságos. Idén, ahogyan az önkormányzatoknak, úgy a központi költségvetésnek is csökkennek az adóbevételei. Ez a 2000 milliárdos lyuk, amiről beszéltem.

A járvány miatt kevesebbet békávéznak az emberek, kevesebben váltanak jegyet, már most látszik, hogy idén körülbelül 30 milliárd forintos bevételkiesést kell pótolnia a fővárosnak. Ebbe besegít a kormány, átvállalja szolidaritásból a veszteség egy részét?

Idén 12 milliárd forintot kap a BKV működésére a főváros a kormánytól. Jövőre 30 százalékkal növekedik a fővárosi önkormányzatok működési támogatása központi költségvetésből. Az önkormányzatoktól kétféle magatartást látunk abban a gazdasági válságban, amit a Covid okoz: vannak, akik nekiláttak többletbevétel után nézni és kiadásokat csökkenteni, és utána elmennek a kormányhoz, hogy megtették, amit lehet, segítséget kérnek. Egészen más így tárgyalni valakivel, mint azzal a fővárosi önkormányzattal, ami, miközben kifogásokat keres és panaszkodik, két kézzel szórja a pénzt. Például a főváros hónapokig képtelen volt arra, hogy a kijárási korlátozások idején, amikor szinte senki sem utazott a tömegközlekedési járműveken, egy járványspecifikus menetrendet vezessen be, és ezzel rengeteg üzemanyagot spóroljon meg.

A BKK vezérigazgatója megpróbálta ezt, igaz nem túl ügyesen, de pár nap múlva visszaállt a menetrend a felháborodás miatt.

A BKK hibás menetrend javaslatát a városvezetés hagyta jóvá. Durva hiba volt. A munkaidő kezdetén és végén meg kellett volna hagyni az eredeti menetrendet, hogy a valamivel kevesebb utas nagyobb távolságot tarthasson. Egyébként meg, az esti órákban és napközben radikálisan vissza kellett volna venni a követési sűrűséget, amivel milliárdokat lehetett volna spórolni. Üresen jártak a buszok. Másik példa pedig a Lánchíd esete: decemberben kaptunk egy műszaki szakvéleményt Karácsony Gergelytől, amiben benne van, hogy a Lánchíd felújítása nem tűr halasztást, a késlekedés drasztikusan növeli a költségeket. Ehhez képest ma sem tudni, mikor kezdődik a munka, de az biztos, hogy a felesleges időhúzás jelentősen megdrágítja. Be lehetett volna fejezni a Tarlós által indított közbeszerzést és már rég dolgozhatna a kivitelező.

Azt a közbeszerzést még maga Tarlós állította meg azzal, hogy visszadobta a túl drága ajánlatokat. Ez alapján Karácsonynak is joga van ahhoz, hogy alaposan meggondolja, mire írja ki a kivitelezői pályázatot.

A főpolgármesternek mindenhez van joga. De nézzük a tényeket: Tarlós István megindított egy közbeszerzést, elkészíttette a kiviteli terveket, és beszerezte az összes engedélyt. A választási kampány idején érkeztek be a valóban magas árak. Ekkor jelezte Tarlós, hogy rendkívüli árfelülvizsgálati eljárást indít, és ahogy én ismerem őt, leszorította volna az árakat. Erre az önkormányzatnak még rengeteg eszköze lett volna, tárgyalás a kivitelezőkkel, nyilvános árlicit, műszaki tartalom csökkentése. Már rég érvényes ajánlatokat kaptak volna, és már rég mehetne a felújítás.

Nem volt tisztább az, hogy az új vezetés kiírt egy új pályázatot?

De mikor?

Néhány hete, augusztusban.

Én akkor sem értem, hogy ha az új városvezetés azt mondja decemberben, hogy a Lánchíd felújítása nem tűr halasztást, hogy a késlekedés drasztikusan növeli a költségeket, akkor idén augusztusig miért nem történik semmi. Másfél évet fog csúszni a munkakezdés, ez milliárdokkal drágítja az egyre rosszabb állapotú híd felújítását. Úgy, hogy folyamatban volt egy közbeszerzés, amin tetszés szerint alakíthattak volna és már rég építhetnék, amit kell.

A fővárosnak pótlólagos forrásokra lenne szüksége a működéshez, és sokak szerint ez a forrás lehetne a dugódíj, ami egyszerre hozna bevételt és szabályozná a forgalmat. Egyetértene a bevezetésével?

A politikának nem feladata átnevelni, életmódváltásra kényszeríteni az embereket. Először meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek az agglomerációból, a külső kerületekből jó tömegközlekedéssel tudjanak bejutni a belvárosba – ezen dolgozik most a kormány a HÉV-vonalak fejlesztésével. Vagy hogy megfelelő utakon el tudják kerülni a belvárost, mint például a hamarosan Duna déli szakaszán megépülő Galvani hídon és a kapcsolódó úthálózaton. Ha ezek megvannak, akkor lehet kizárólag népszavazás útján felvetni a kérdést, ha vaki jónak gondolja – ahogy Stockholmban történt.

Ön ugye Ferencváros drukker?

Igen, amióta csak az eszemet tudom. Családi örökség, több generáción át, 1899 óta.

A Groupama Aréna előtt álló Fradi-sas szobrának kicsinyített mása. A stadion felújítását Fürjes Balázs irányította kormánybiztosként
Fotó: Bődey János / Telex

A kerületek közül is Ferencvárosnak drukkol a legjobban? Csak azért kérdezem, mert ide összpontosul a legtöbb kormányzati fejlesztés: HÉV-felújítás, Déli-vasút fejlesztés, Galvani híd, Diákváros-Városkapu projekt.

Ennek inkább városszerkezeti okai vannak. De beszéljünk Ferencváros helyett inkább Dél-Budapestről, Csepellel, Újbudával együtt. Legalább 15-20 éve látszik, hogy a város növekedési iránya dél. Millenniumi városnegyed Pesten, Kopaszi-gát és környéke Budán. Régi adósságok vannak, például a déli HÉV-vonalak. Szemben a gödöllői és szentendrei HÉV-vel, a csepeli és ráckevei nem éri el a metróhálózatot. A MÁV-HÉV a napokban kiírta azt a járműtendert, aminek eredményeként 2023 és 2024 között érkezik majd 54 új, légkondicionált, alacsonypadlós, 700 utast befogadó, akár 100 km/óra sebességre is képes HÉV-kocsi. És egyetértünk a fővárossal, Újbudával, Ferencvárossal, Kispesttel, Kőbányával és Csepellel a Galvani híd szükségességében is.

Év elején slágertéma volt, de aztán elsikkadt kissé, pedig pont a járvány ideje alatt nagyot lehetne dobni a Szuperkórház építésének elkezdésével. Elakadt valami?

A Szuperkórháznak van egy miniszterelnöki megbízottja, Bedros professzor, a munka előrehaladtáról ő adhat tájékoztatást.

Egy tavaly őszi interjúban egy kérdésemre azt mondta: „Fél év múlva szívesen elmondom önnek, milyen vitapartnernek ismertem meg Karácsony Gergelyt.” Eltelt több mint fél év, most megkérdezem: milyennek?

Hmmm...

Fogas kérdés, úgy látom.

Igen, mert pontos, rövid és őszinte választ szeretnék adni. És semmiképp sem bántót. Abban biztos vagyok, hogy jó szándék vezeti a főpolgármestert, és keresi, hogyan tudna eleget tenni annak a megbízásnak, amit a budapestiektől kapott. Amikor jut rá ideje, érdemben tudunk a városi ügyekről beszélni. Ilyenkor megoldáskeresés jellemzi. Ha van alkalmunk a párbeszédre, nyitott a magáétól eltérő álláspontra, nyitott a vitára, és ha rászánjuk az időt, akkor egyetértésre tudunk jutni. A budapestiek érdeke, hogy a Budapest-politika a városi ügyek megoldásáról szóljon. Ebben szívesen vagyok partner.

A beszélgetést szeptember 18-án vettük fel. Azóta több dolog történt a főváros körül, ilyen például a Városliget körüli vita fellángolása, vagy Karácsony Gergely politikai kiállása a korábban antiszemita megjegyzéseket tevő Bíró László szerencsi közös ellenzéki jelölt mellett. Az elkészült interjút azonban utólag már nem tartottuk szerencsésnek módosítani.

(Borítókép: Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára irodájában, 2020. szeptember 21-én. Bődey János / Telex)