Matolcsy György ügyvédjével üzent, nem akar nyílt ülésen nyilatkozni az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság előtt

Bő egy hónappal Kósa Lajos és Bánki Erik meghallgatása után csütörtökön Varga Mihályt hallgatná meg az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság. Az ülést pár perccel 13 óra után kezdte meg a bizottság, de Varga Mihály nem érkezett meg a Tisza Kálmán teremhez az ülés kezdetéig. Varga távollétéhez nem fűzött magyarázatot a bizottság, arra sem tértek ki, hogy esetleg csak késik vagy egyáltalán nem fog megjelenni a meghallgatáson, bár korábban azt mondta, részt fog venni az ülésen.

A jegybankelnököt eredetileg Matolcsy Györggyel együtt idézte be a vizsgálóbizottság, Matolcsyt azóta letartóztatták, így őt személyesen ma nem hallgatják meg.

Ezután a bizottság elnöke, Csőszi Attila Matolcsy György távollétének indoklásával kezdte az ülést. Matolcsy György először elküldte a vizsgálóbizottságnak a parlamenti belépéséhez szükséges adatokat, napokkal később viszont őrizetbe vették, majd letartóztatták. Ezután Matolcsy védője, Bátki Pál hosszú levelét olvasta fel több mint 10 percen keresztül Csőszi.

Matolcsy a hallgatás jogával élve megtagadja a nyilatkozattételt, sem szóbeli, sem írásbeli nyilatkozatot nem kíván tenni és kérdésekre sem kíván válaszolni, állt Bátky Pál tájékoztatásában.

Egy letartóztatott, még el nem ítélt személy nyilvános, zártláncú hálózaton közvetített, sajtónyilvános meghallgatása hátrányos, illetve az emberi méltóságot és az ártatlanság vélelmét sérti, írta Matolcsy védője. Ha mégis igényt tartanak a meghallgatásra, arra zárt ülést rendeljenek el, közvetítés és a sajtó tudósítása nélkül, írta. Bátki Pál azt is aggályosnak tartja, hogy Csőszi korábban „a történelem legnagyobb bankrablásának” nevezte az MNB-ügyet, Bátki szerint ez sérti az ártatlanság vélelmét.

Csőszi továbbra is fontosnak tartja Matolcsy személyes meghallgatását, emiatt a Központi Nyomozó Főügyészségtől kért tájékoztatást arról, hogy ez megoldható-e. A főügyész helyettese válaszában azt írta, hogy a gyanúsított bizottsági meghallgatása a nyomozás eredményességét nem veszélyezteti, de a gyanúsított a meghallgatáson nem kíván részt venni.

Előállítására nincs törvényes alap, a bizottsági meghallgatás nem tartozik ebbe a körbe. Ezért a büntetés-végrehajtási intézethez kell a bizottságnak fordulnia, hogy a távmeghallgatás megvalósítható-e.

A bizottság ezek után arról dönt, hogy meghallgassák-e Matolcsy Györgyöt a távolból vagy személyesen a büntetés-végrehajtási intézetben. A bizottsági tagok közül Hargitai János, a KDNP képviselője azt mondta, feleslegesnek látja Matolcsy meghallgatását, hasonlóan érvelt Tuzson Bence fideszes képviselő is. Apáthy István, a Mi Hazánk képviselője, a bizottság alelnöke azt mondta, nem látja sok esélyét annak, hogy Matolcsyt sikerülne szóra bírniuk.

Apáthy szerint ha a bizottság menne be a bv-intézetbe és zárt ülésen hallgatnák meg Matolcsyt, akkor minden bizottsági tag különböző történetet adna elő az ott elhangzottakról.

Matolcsy meghallgatásának sorsáról korábban Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság elnöke azt mondta:

„A vizsgálóbizottság meg fog hozni egy döntést azzal kapcsolatban, hogy a fennálló helyzetet hogy kívánja kezelni. Van-e alternatíva vagy sem Matolcsy György meghallgatására. Ha van, akkor melyiket választja, ezek vizsgálóbizottsági döntések.”

Emellett Matolcsy György védője a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy egy hete egy részletes indoklással ellátott beadványt küldött az esetleges meghallgatással kapcsolatban, de arra nem kapott választ. A bizottságot arra kérte, hogy amennyiben a sajtót is tájékoztatni akarják a beadványról, azt teljes terjedelmében közöljék. A Telex információja szerint a csütörtöki ülésen először ezt a beadványt fogják felolvasni, majd Varga Mihály volt nemzetgazdasági minisztert hallgatják meg.

Varga Mihály 2013 és 2018 között nemzetgazdasági miniszter, majd 2018-tól 2024-ig pénzügyminiszter volt, 2025-ben Matolcsyt váltotta a jegybank élén. A beidézésekkor azt írta a Facebookon, hogy „személyesen is, de minden kollégám meghívása esetén részt veszünk a vizsgálóbizottsági meghallgatáson”, mivel mindannyiuk érdeke az MNB korábbi vezetéséhez kötődő ügyek tisztázása. Arról is írt, hogy a jegybank új vezetése 2025 áprilisában feljelentést tett az MNB alapítványának ügyében, azóta – más ügyekben, de a korábbi vezetést érintően – másik három feljelentést is tettek.