Bánki Erik: Kezdem úgy érezni magam, mint A tanú című filmben. Már előre meg van írva a végső határozat

Elkezdődött a parlament a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottságának ülése, ahol Kósa Lajos és Bánki Erik egykori fideszes országgyűlési képviselőket hallgatják meg. A bizottság korábban azt ígérte, munkája során azonosítja és meghallgatásra idézi az MNB-ügy főszereplőit, a tervek szerint a jövőben többek között Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot is meghallgatja. Az ülésen minden bizottsági tag részt vett.

Bánkit és Kósát azért hallgatja meg a bizottság, mert bő tíz évvel ezelőtt kulcsszerepük volt a későbbi alapítványi vagyon magját jelentő közpénz kiszervezésének elősegítésében és az ügyet körülvevő kommunikációban. A folyamatról ebben a cikkben írtunk bővebben, de a lényeg az, hogy miután az MNB trükkös könyveléssel átcsoportosította vagyonát a létrehozott alapítványokba, a közvéleményt elkezdte érdekelni, hogy mi a cél a vagyonnal. A nyilvánosság elkerülése érdekében Bánki Erik és Mengyi Roland fideszes képviselőkként arról nyújtottak be törvényjavaslatot, hogy a jövőben ne lehessen adatigényléssel megismerni a jegybanki alapítványok költéseit. A javaslat a kétharmaddal kormányzó Fideszen átment, de az Alkotmánybíróság végül elkaszálta.

Bánki Erik azzal kezdte nyilatkozatát, hogy a vizsgálóbizottság elnökének rossz felkészítő anyagot készítettek össze, mivel a módosító javaslatra vonatkozó törvény, amit Bánki 2016-ban benyújtott, soha nem lépett hatályba. Emiatt Bánki szerint teljesen értelmetlen volt behívni őt a meghallgatásra és visszakérdezett a vizsgálóbizottság elnökéhez intézve, mi alapján hívták be nyilatkozatot tenni.

Mivel Bánki többször is elismételte, hogy értelmetlennek érzi a meghallgatást, a nyilatkozattétele hamar lezárult és elkezdődtek a képviselői kérdések. A bizottsági meghallgatásokon általában két környi kérdést tehetnek fel a képviselők, amikre aztán egyszerre válaszolnak a meghallgatottak, itt ennél több kérdés feltevésére van lehetősége a képviselőknek.

A tiszás Soprov Ildikó arról kérdezte Bánkit, miért érezte 2016-ban fontosnak, hogy benyújtsa a módosító törvényjavaslatot. Apáti István Mi Hazánkos képviselő arról érdeklődött, hogy a törvényjavaslat szövegét ki szövegezte. A tiszás Weigand István azt kérdezte, ki vett részt a javaslat előkészítésében, kapott-e az MNB-hez köthető tisztségviselőktől javaslatot arra, hogy benyújtsa a törvénymódosítót, esetleg Matolcsy György gyakorolt-e rá nyomást. Tuzson Bence fideszes képviselő kérdése elején röviden méltatta Bánki Erik korábbi munkáját, amit a korábbi parlamenti Gazdasági Bizottság élén végzett. Csőszi arról kérdezte, hogy mi indokolta, hogy 2016 februárjának végén nyújtotta be a törvénymódosítót és március elején már el is fogadták, mi indokolta a sietséget.

Bánki a válaszadást azzal kezdte, hogy elkezdte felolvasni a vizsgálóbizottság működéséről szóló törvényrészletet, Csőszi pedig félbeszakította és arra kérte, a képviselői kérdésekre válaszoljon. Ezután Tuzson gyorsan Bánki védelmére kelt és azt kérte Csőszitől, hogy hallgassa végig Bánki válaszát. „Kezdem úgy érezni magam, mint A tanú című filmben. Már előre meg van írva a végső határozat” – mondta Bánki, mire Hargitai János KDNP-s képviselő közbeszólt és azt mondta: „Persze, hogy megvan.”

Bánki Soprov kérdésére válaszolva azt mondta, a javaslat nem korlátozta az információhoz való hozzáférést. Apáti kérdésére azzal felelt, hogy az Európai Központi Bank előírja, hogy minden EU-s ország jegybankjának a kormánytól és a parlamenttől függetlenül kell működnie, de a törvényjavaslatot az MNB munkatársai készítették elő, de erről azt mondta Bánki, teljesen megszokott ügymenet, mivel szakmai javaslatokat más szervek, például az Állami Számvevőszék is tett. Elmondása szerint azért ő nyújtotta be a törvényjavaslatot, mert akkoriban ő volt a Gazdasági Bizottság elnöke és a bizottságot bízta meg a parlament a feladattal.

Sürgősségivel tárgyalta a parlament a törvényjavaslatot, de szokásos ügymenetben nyújtotta be, mondta Bánki. Áder ezután normakontrollra bocsátotta, mert voltak a javaslattal aggályai.

Weigand István megismételte a kérdését: Matolcsy György vagy Orbán Viktor kérte, tájékoztatta vagy utasította-e arra, hogy legyen egy olyan javaslat, ami eltitkolja a jegybanki vagyonok útját? Erre Bánki azt mondta, a 28 éves politikai pályafutása alatt senki nem kért tőle ilyet.

Apáti István azt kérdezte, milyen szerepe volt Mengyi Rolandnak a törvényjavaslat benyújtásában? Bánki szerint egyedül nyújtotta be a javaslatot, Mengyi a bizottság alelnöke volt, emiatt szerepelt Mengyi neve rajta. Arra nem emlékszik, hogy ki küldte neki át a javaslatot, de valószínűleg jegybank valamelyik munkatársától kaphatta meg. Ezután Csőszi visszakérdezett, hogy akkor meg tudja-e erősíteni Bánki, hogy jegybanki e-mail-címről küldték a javaslatot parlamenti Gazdasági Bizottság címére. Bánki elismételte, hogy nem emlékszik arra, ki küldte el, de biztos, hogy nem személyesen adta át neki valaki a törvényjavaslatot.

Bánki arról is beszélt, hogy az „elvesztette közpénzjellegét” magyarázat az MNB narratívája volt, majd Weigand megkérdezte, miért vették át szóról szóra a jegybank narratíváját. Erre azt felelte Bánki, hogy úgy gondolja, ha az MNB felterjeszt számukra egy javaslatot, ami potenciálisan megkönnyíti a jegybank munkáját, akkor nekik lényegében nincs okuk megkérdőjelezni a javaslat jelentőségét.

Bánki azt is leszögezte, hogy sem ő, sem a családtagjai nincsenek kapcsolatban a jegybankkal és a jegybanki alapítványokkal.

Beszélt arról is, hogy számos olyan jegybank van Európában, aminek alapítványai, egyetemei vannak, utóbbi azért, hogy a pénzügyi képzést fejlesszék, ezek a szervek a pénzügyi edukációban is fontos szerepet játszanak. Bánki szerint a Matolcsy-éra előtt is voltak már jegybanki alapítványok, így szerinte semmi kifogásolnivaló nincs abban, hogy az alapítványokat többek között edukációs célra szánták.

A kormány részéről senkivel nem egyeztetett a törvénymódosító javaslat benyújtásáról, de Kósa Lajossal, aki akkor a Fidesz frakcióvezetője volt, igen.

Arról, hogy érez-e Bánki bármilyen személyes felelősséget az ügyben, azt mondta, „semmilyen felelősséget nem érzek, mert egyrészről, ez a törvényjavaslat egyetlen pillanatra nem lépett hatályba”, az, pedig hogy az Alkotmánybíróság által javasolt módosítások által keletkezett jogszabályok a mai napig hatályban vannak, azt mutatják, hogy ez egy jó javaslat volt.

Miért hallgatják meg Bánkit és Kósát?

A csütörtökön meghallgatott két politikus szájából hangzottak el azok az elmúlt években sokszor emlegetett mondatok, amik egész pontosan leírják, hogyan gondolkodott szűk 10 évvel ezelőtt a Fidesz-frakció a jegybanki alapítványok által kezelt vagyonról. Bánki Erik a törvénytervezetről szóló parlamenti vitában megpróbálta megindokolni, miért van szükség a szigorításra. Ekkor hangzott el szájából a NER egyik legismertebb mondata:

„a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”.

Kósa ekkoriban a törvényt megszavazó Fidesz frakció vezetője volt, és gyorsan Bánki segítségére sietett, hogy kissé zavarosan elmagyarázza, mit jelent a „közpénz jelleg elvesztése” szófordulat: „Az alapítványi pénz alapítványi pénz. Pont. Semmi más státusza nincsen.” A parlament ezután el is fogadta a törvényt, a mostani, MNB-ügyben vizsgálódó bizottság két tagja, a KDNP-s Hargitai János és a fideszes Tuzson Bence is mellette szavaztak.

„Az elv jó volt, az, hogy ezt nem jó módon használták, az valóban hagy kivetnivalót maga után” – válaszolta Bánki Erik a Telexnek 2025-ben, amikor az egykori fideszes országgyűlési képviselőt arról kérdeztük, hogy mit gondol az Állami Számvevőszék által 2025 márciusában publikált jelentésről. Bánki azt is hozzátette, nem gondolkodott még azon, hogy a törvényjavaslatot 9 évvel később benyújtaná-e.

Év végéig el kell készülnie a bizottsági jelentésnek

Csőszi Attila tiszás képviselő, a bizottság elnöke korábban azt mondta, nem az a feladatuk, hogy átvegyék a nyomozóhatóságok szerepét. Állítása szerint a céljuk az, hogy a jegybank ügyének politikai szálat felgöngyölítsék, azaz kik voltak a jegybank és az alapítványai körüli szövevényes ügy politikai felelősei, főszereplői és haszonélvezői. Nem terveznek együttműködni az ügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával, amik két nyomozást is indítottak az MNB-ügyben.

A vizsgálóbizottság azt is fel akarja tárni, hogyan veszhetett el az MNB alapítványába került 266 milliárd, valamint a kecskeméti egyetemi alapítványtól kapott 127 milliárd forint, és kiket terhelhet felelősség a történtekért. Megvizsgálják többek között az ingatlanügyleteket, a székházfelújítást és a nagy befektetéseket, például a lengyel GTC és a svájci Ultima részvényeinek megvásárlását. A bizottság iratokat kérhet be, szakértőket hallgathat meg és beidézheti az érintetteket. Ha a beidézettek nem jelennek meg, az új szabályok értelmében pénzbírsággal, végső esetben rendőri elővezetéssel is kötelezhetik őket. A bizottságnak 2026. december 31-ig kell elkészítenie a jelentését.

Az MNB-ügyet a Telex több cikkben részletesen feldolgoztuk, sőt egy filmben is elmagyaráztuk, hogyan kerülhetett magánkörökhöz és éghetett el több százmilliárd forint közpénz. Ebben a videóban pedig azt foglaltuk össze, mi történt A nagy játszma című filmünk megjelenése óta az MNB-ügyben.